A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete

tisztelettel meghívja

 

Kétnyelvûség az ókorban

 

címmel rendezendõ tudományos kerekasztalára

 

 

 

A kerekasztal helyszíne: MTA Nyelvtudományi Intézet, Benczúr u. 33., földszinti elõadóterem.

A kerekasztal idõpontja: 2006. március 27.

 

A program

 

13.00-13.05.            Megnyitó

 

13.05-13.50.            Zólyomi Gábor

(ELTE BTK Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék)

Sumer – akkád kétnyelvûség az ókori Mezopotámiában, avagy mibõl lesz a

nyelvtudomány

 

13.50-14.35.            Simon Zsolt

(ELTE BTK Elméleti Nyelvészeti Szakcsoport)

Kétnyelvûség a Hettita Birodalomban

 

14.35-15.00. Szünet

 

15.00-15.45.            Egedi Barbara

(ELTE BTK Egyiptológiai Tanszék)

Az egyiptomi – görög kétnyelvûség

 

15.45-16.30.            Bíró Tamás

(MTA Nemzeti-Etnikai Kisebbségkutató Intézet, Judaisztikai Kutatócsoport)

A seprû. Héber – arámi kétnyelvûség a zsidó közösségekben
 
16.30-17.15.            Adamik Béla
(ELTE BTK Latin Nyelv és Irodalom Tanszék)

Bilingvizmus és nyelvpolitika a Római Birodalomban


 

Az elõadások absztraktjai

 

Adamik Béla: Bilingvizmus és nyelvpolitika a Római Birodalomban

 

 

Bíró Tamás: A seprû. Héber – arámi kétnyelvûség a zsidó közösségekben

 

Az arámi nyelv végigkíséri a héber nyelv háromezer éves történetét. Genezis 31,47a a héber és az arámi törzsek kapcsolatának a lehetõségét veti fel a történelem elõtti idõkben (ld. még Deut. 26,5). Az arámi nyelv, mint lingua franca megjelenését a Közel-Keleten a Biblia Jeruzsálem i.e. 701-es ostroma kapcsán dokumentálja (2Kir. 18,26 = Jes. 36,1). A dokumentált kétnyelvûség viszont a babiloni fogság során jelenik meg (v.ö. Jer. 10,11), a perzsa korszak hivatalos dokumentumainak birodalmi arámi nyelve Ezra könyvében felbukkan (Ezr. 4,8-6,18, ill. 7,12-26), majd Dániel 2,4b-7,23 tanúsága szerint irodalmi alkotások nyelvévé is vált. A Biblián kívüli zsidó források (például az Elephantine-i dokumentumok, Qumran) érintésével jutunk el elõadásunk fõ témájához, a késõ ókori rabbinikus irodalomhoz. Ezen korszak kapcsán az fog bennünket érdekelni, hogy miként viszonyul egymáshoz a bibliai héber, a rabbinikus héber, valamint az arámi nyelv szerepe az egymást követõ évszázadokban.

 

 

Egedi Barbara: Az egyiptomi-görög kétnyelvûség

 

Az egyiptomi nyelv idõben utolsó szakaszának, a kopt nyelvnek a szókincsét jelentõs arányban görög jövevényszavak teszik ki, míg a koptot közvetlenül megelõzõ démotikus nyelvszakaszra ez nem kifejezetten jellemzõ. A két nyelv beszélõinek hosszú együttélése Egyiptomban azonban már a kopt szakasz elõtt is nyilvánvaló, és a kopt adatok tanúsága kiterjedt kétnyelvûséget feltételez. Az elõadás a démotikus kor nyelvi térképének rekonstruálása és az egyiptomi-görög kétnyelvûség mértékének lehetõség szerinti felmérése mellett, elsõsorban a fenti ellentmondás feloldására tesz kísérletet: a két egymást követõ nyelvszakasz szókincse közötti radikális változás okát az egyiptomi nyelvben megfigyelhetõ – amúgy a nyelv története során már korábban is kimutatható – diglosszia jelenségében keresi. Eszerint az i. sz. elsõ századokban a démotikus már csak az adott nyelvállapot egy magasabb regiszterét tükrözi, míg a kollokviális változat, mely a görög jövevényszavakat fokozatosan és folyamatosan integrálta a kopt lejegyzéséig, láthatatlan marad.

 

 

Simon Zsolt: Kétnyelvûség a Hettita Birodalomban

 

A Hettita Birodalomban elméletileg a kétnyelvûség több esete is tanulmányozható lenne, de valójában csak egy, a hettita-luvi dokumentált megfelelõen. Az elõadás során többek között érintjük e kétnyelvûség kialakulásának okait, a Hettita Birodalom nyelvpolitikáját és a luvi nyelv hatásait a hettita nyelvtanra.

 

 

Zólyomi Gábor: Sumer-akkád kétnyelvûség az ókori Mezopotámiában, avagy mibõl lesz a nyelvtudomány