Nyitólap > Osztályok > Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály > Uralisztika Kutatócsoport
Uralisztika Kutatócsoport
Munkatársak:
Oszkó Beatrix, tudományos munkatárs
Sipos Mária, tudományos főmunkatárs, osztályvezető
Várnai Zsuzsa, tudományos munkatárs
Korábbi munkatársak:
Bakró-Nagy Marianne, prof. emerita
Csúcs Sándor
Fejes László
Georgieva, Ekaterina
A 20. század második feléig az uralisztika elsősorban a nyelvek rokonságának
feltárására, valamint etimológiai vizsgálatokra helyezte a hangsúlyt, és ezt
hosszú évtizedekig a tudományterület központi feladatának tekintették. Ennek
keretében jött létre az MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor osztályán a
nemzetközi uralisztika rekonstrukciós eredményeit összefoglaló etimológiai
szótár, az Uralisches etymologisches Wörterbuch.
Jóllehet az osztályon továbbra is zajlanak alapnyelvi kutatások, illetve az
uráli családfa részleteinek újragondolása, ezek a nyelvtörténeti kutatások
azonban elsősorban nem az alapnyelvi szókincs rekonstrukciójára irányulnak,
hanem a leánynyelvek példaanyagából kiindulva valamely nyelvi változás alaposabb
megismeréséhez járulnak hozzá, illetve az egyes nyelvek történetének részleteit
tárják fel. Az elemzések sok esetben a 19-20. századi uráli gyűjtésekből
származó nyelvi adatok korszerűbb és körültekintőbb kezelésével, valamint a
műfaj, nyelvjárás, és a metaadatok sajátosságainak figyelembe vételével
párosulnak.
Az utóbbi évtizedekben a hagyományos történeti-összehasonlító uralisztikai
vizsgálatok mellett megjelentek olyan modern nyelvészeti szemléletű kutatások
is, amelyek elsősorban az egyes rokon nyelvek szerkezetének leírására, valamint
dokumentálására helyezik a hangsúlyt. Így teret hódítottak a nyelvtechnológia
módszerei az uráli nyelvek kutatásában. Ennek köszönhetően készültek el
osztályunkon azok az adatbázisok, illetve morfológiai elemzők, amelyek révén
terjedelmes szó- és szövegmennyiség vált más nyelvészeti ágak művelői számára is
módszeresen és komplexen kutathatóvá.
A modern szemléletű nyelvleírás viszonylag új területe az
uralisztikának. Az osztályon ez a szamojéd, az obi-ugor és a permi
nyelvek vonatkozásában jellemzően egyes alak- és mondattani jelenségek
(pl. aspektus- és akcióminőség-rendszer, igeneves szerkezetek,
mondattípusok) leírására és elemzésére terjed ki.
Az osztályon folynak továbbá szociolingvisztikai kutatások is, amelyek a
legveszélyeztetettebb uráli nyelvekre koncentrálnak. Egyrészt a nyelvek
vitalitásában kulcsszerepet játszó, mai nyelvhasználati normák és nyelvi
attitűdök vizsgálata folyik északi számi, nganaszan és manysi beszélők körében.
Ezek közül egyes elemzések a szociolingvisztika és a kultúrantropológia
határterületén mozognak. Másrészt szükségessé váltak a nyelvhasználat újabb
színtereinek (elsősorban az internetes felületeken történő kommunikáció) nyelvi
és társadalmi jellemzőit feltáró kutatások is.
Az uráli nyelvekben ma zajló folyamatok – elsősorban a kiterjedt többnyelvűség
következtében – ritkán függetlenek a többségi nyelvek hatásától. A nyelvi
kontaktusok következményeinek vizsgálata jelenleg az északi hanti összetett
mondatok megformálásának kutatását, valamint a komi-permják szókincs
összetételének változására irányuló kutatásokat jelentik.
Mindemellett folyamatos a munkatársak ismeretterjesztő tevékenysége is, amely
nemcsak tudománynépszerűsítő előadásokra szorítkozik, hanem a közoktatásban
felhasználható anyagok elkészítését is magában foglalja. Ezek egyfelől a
nyelvhasonlítás módszereinek szakszerű, ám közérthető bemutatására, másfelől a
nyelvi veszélyeztetettséggel, nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos fogalmak
megismertetésére terjednek ki.
Rendezvények |
|
Projektek |
|
Rokonszenv: honlap az uráli népekről és
nyelvekről |
|
A nyelvhasonlítás alapfogalmai |
 vissza |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
|
|
 |
|
|
 |
|
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|