Nyitólap > Osztályok > Pszicho- és Neurolingvisztikai Osztály > Neurolingvisztikai Kutatócsoport

 

 

 

Neurolingvisztikai Kutatócsoport 

 

     A kutatócsoport vezetője: Bánréti Zoltán, tudományos tanácsadó

     E-mail: banreti[kukac]nytud.hu

 

-- fejlesztés alatt ---

 

kutatás

 

A neurolingvisztikai kutatásaink alapvető kérdésfeltevései a következők. Milyen architektúrájú a nyelvtan reprezentációja az agyban? Milyen kapcsolat van a nyelvtan  moduljai (lexikon, szintaxis, fonológia) és az agy szerkezete között? Milyen sajátosságokkal rendelkeznek azok a neuropszichológiai mechanizmusok, amelyek a nyelvtani reprezentációkat aktiválják a beszédprodukció és beszédértés folyamatai számára?

A kutatásainkban egészséges emberek nyelvi teljesítményét és afáziás (agyi sérülés miatti, szerzett nyelvi korlátozottságokat mutató) személyek nyelvi teljesítményeit vizsgáljuk különböző kísérletes helyzetekben, tesztekben.  Az agyi sérülés elhelyezkedése és kiterjedése szerint, szelektív károsodások figyelhetők meg a vizsgálati személy nyelvhasználatában, pl. a hangalakokat, a ragozott szóformákat vagy a szószerkezeteket kombináló műveletekben, illetve a mondat jelentésének megértésében.  A vizsgálatok nem pusztán az egyes afáziatípusok nyelvi tüneteire irányulnak, hanem a nyelvtan architektúrájára vonatkozó belátásokra is.

A jelenlegi legfontosabb neurolingvisztikai kutatásaink

1.1. A nyelvi rekurzió műveletei ép és afáziás személyeknél

A kutatás célja a természetes nyelvi rekurzív (szerkezet-beágyazó) műveletek lehetséges korlátozódásainak tesztelése ép személyeknél és agrammatikus afáziásoknál.  A rekurzív nyelvi műveletek lehetséges szétválásait, sérüléseit az időjeles (finit) igéket tartalmazó szerkezetek, az infinit, valamint ige nélküli szerkezetek produkálásában, megértésében és jól formáltságuk megítélésében vizsgáljuk. A kutatás alapjait, kezdeteit A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben: neurolingvisztikai alapok című projektumban elért, első eredmények adják. Ez a projektum az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetével (Csépe Valéria és Honbolygó Ferenc) és a Debreceni Tudományegyetem Általános nyelvészeti tanszékével (Hunyadi László) közösen folyt. A jelenleg zajló kutatások a mondatrekurzió kapcsán nyert eredményeket vetik össze a lexikai rekurzió (három-, négytagú összetett szavak produktív alkotása) tekintetében mind ép személyek, mind afáziás személyek esetében.

Párhuzamos összevető vizsgálatok folynak a mondattani és a lexikai rekurzió képességei lehetséges korlátozódási mintázatainak leírására az enyhe és középsúlyos Alzheimer kórral élő személyek esetében, különösen a nyelvi rekurzió és a rekurzív logikájú tudatelméleti következtetések lehetséges szétválásainak leírására Alzheimer-kórban.  A viselkedéses teszteken túl szemmozgás-követéses vizsgálatok kezdődnek meg.

1.2. Új kutatás a kreativitás a magyarországi jelnyelvben: a vizsgálatok középpontjában a szintikai és a lexikai rekurzió lehetőségeinek a szintaxis és a lexikon interakciói leírásának megkezdése áll. A kutatásokba mind ép siket jelelőket, mind afáziás siket jelelőket bevonunk.

1.3. Az afáziában, a nyelvbotlásokban és az időskori tévesztésekben található fonológiai szekvenciaszervezési devianciákat tartalmazó adatokból építünk korpuszt, számítógépes adatbázist Kvantitatív vizsgálatokat végezünk spontán beszédbeli nyelvbotlás-korpuszon, a fonológiai devianciákat produkáló műveleteket vizsgálva.

A kutatások vezetője: Bánréti Zoltán, közreműködők: Csernyák Hajnalka, Hoffmann Ildikó, Ladányi Enikő,  Szabó Mária Helga, Szépe Judit.

 

Módosítva: 2019.11.13.

 
 vissza