Ezt a biztosításszakmai szakkifejezést az ún. mozgószabály szerint kell írni:

betöréseslopás-biztosítás. A 139. b) helyesírási szabálypont értelmében ha egy különírt szókapcsolathoz olyan utótagot kapcsolunk, amely az egészhez járul, akkor az eredeti elõrészt egybeírjuk, és hozzá az új tagot szótagszámtól függetlenül kötõjellel kapcsoljuk. Tehát: (betöréses lopás) + biztosítás = betöréseslopás-biztosítás. Csak ez az írásmód érzékelteti egyértelmûen a szerkezetet alkotó tagok valóságos logikai viszonyát (’a betöréses lopás estére kötött biztosítás’). Ha más – egyébként helyesírási szempontból „jó” –  megoldással próbálkozunk, könnyen belátható, hogy annak a jelentése is más lesz: pl. betöréses lopásbiztosítás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Attól függ, mi a veszélyes: a hulladék vagy a tároló. Ha a hulladék, akkor:

veszélyeshulladék-tároló, ha a maga a tároló, akkor pedig: veszélyes hulladéktároló.

Lásd: „betöréseslopás-biztosítás” (mozgószabály)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha nem a Csillagok háborújának egyik mellékszereplõjérõl van szó, akkor:

klónozottkukorica-termelõ. Nem mindegy, hogy mit vagy kit klónoztak:

a kukoricát vagy a termelõjét.

Lásd: „betöréseslopás-biztosítás” (mozgószabály)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha a csuklós autóbusz vezetõjérõl van szó, akkor: csuklósautóbusz-vezetõ.

Lásd: „betöréseslopás-biztosítás” (mozgószabály)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 119. helyesírási szabálypont értelmében – amely a számnevek és az -i, -ú, -s stb. képzõs melléknevek írásmódjáról rendelkezik – az ilyen alakulatokat egybeírjuk akkor, ha mindkét részük (akár a számnév, akár a képzõs melléknév) egyszerû szó: hathetes, ezerévi, sokágú stb. Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettõ összetett szó, a különírás a helyes: hat hónapos (hó+nap), tizenegy éves, egy másodpercnyi stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha két különálló szóból álló minõségjelzõs kapcsolat második tagja -i, -ú, -s, -nyi stb. képzõt kap, a különírást megtartjuk: kék szemû lány,  piros tetõs ház. Az egybeírást a jelentésváltozás teszi szükségessé: nagyképû (’öntelt’), keménykötésû (’mokány’) stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ún. anyagnévi jelzõs kapcsolatokat – a 115. helyesírási szabálypont szerint – akkor írjuk egybe, ha az elõtagjuk és utótagjuk is egyszerû szó: aranygyûrû, fémburkolat stb. Ha azonban valamelyik vagy mind a kettõ összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: arany ékszer (ék+szer), mûanyag burkolat stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Mi a magyarázata annak, hogy a Magyar helyesírási szótár szerint a nyitva tartás kifejezést különírjuk, a belõle képzett nyitvatartási melléknevet pedig egybe?

A nyitva tart szószerkezetbõl képzett nyitva tartás kifejezést azért írjuk külön, mert A magyar helyesírás szabályainak 126. szabálypontja szerint, ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képzõ (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk, a nyitvatartási melléknevet pedig azért írjuk egybe, mert a 137. szabálypont szerint a képzõk halmozódása (-ás, -i) azonban már egybeírást von maga után.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Hogyan írjuk a mobil jelzõvel alkotott kifejezéseket, pl. mobil bank? Mikor írjuk egybe és mikor külön? Hogyan írjuk a mobil számlafizetés kifejezést, ha nem a mobiltelefon számlájának befizetését jelenti, hanem bármilyen számla befizetését mobiltelefonon keresztül?

A mobil elõtagú szavak írásmódjában kettõsség érvényesül: különírva, jelzõként a jelzett szó mozgatható, mozgásra képes voltára utal; az egybeírva viszont nem egyszerûen az eszközök, szolgáltatások mobilitását jelzik, hanem egy sajátos technológiát, amely a vezetékes távközléstõl való elkülönítésre szolgál. A különírt mobil bank szószerkezet ennek megfelelõen például egy mozgó bankfiókot jelenthetne, egybeírva pedig jelentéssûrítõ összetételi elõtagként a mobiltechnológia révén elérhetõ banki szolgáltatásokat. A kötõjellel való tagolás a kettõnél több összetételi tagból álló, és 6 szótagnál hosszabb szavak esetében értelemtükröztetõ, tehát ha arról van szó, hogy a mobiltelefon számláját fizetjük be: mobilszámla-fizetés, ha viszont mindenféle számla mobiltelefonon törtenõ befizetésérõl van szó, akkor: mobil-számlafizetés a helyes írásmód.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Kis- vagy nagybetûvel kell írni egy-egy cég nevének rövid változatát: Élelmiszerellátó Vállalat – vállalat vagy vállalat? (Paksi Atomerõmû – Erõmû? erõmû?; GRAFIT Dekorációs Bt. – Bt.? bt.?) ?

Az intézménynévnek a teljes nevet helyettesítõ rövid változata nem számít tulajdonnévnek, kisbetûvel írandó, még akkor is, ha fontos cégrõl, esetleg éppen a sajátunkról van szó. A helyesírási szabályzat kevés, hagyományos kivételt említ csak, ezek a Magyar Tudományos Akadémia helyett az Akadémia vagy a Magyar Állami Operaház helyett az Opera.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Mikor kezdjük kisbetûvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás címû kiadványában pedig csak a kisbetûs változat szerepel?

Az internet nagybetûvel és kisbetûvel kezdett írásmódjának kettõssége a szó tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségébõl adódik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban a kisbetûs és a nagybetûs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybetûsítés divatja és az angolban elfogadott nagybetûs forma mellett az is gyarapítja a nagybetûvel kezdett alakok elõfordulását, hogy a legáltalánosabban használt szövegszerkesztõ (Microsoft Word) helyesírás-ellenõrzõ programjának korábbi változatai az internet, sõt még az egyértelmûen kisbetûs, melléknévképzõs internetes szavakat is nagy kezdõbetûs formára javították.

Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni próbálta ezt az írásmódban érzékelhetõ kettõsséget: mindkét változatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsok között jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetûs formát az intézménynévi használatra, a kisbetûs formát pedig a távközlési hálózat megnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban nem szüntette meg a bizonytalanságot: az internet szót ugyanis a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte mindig ’világméretû, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ értelemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elnevezést, a szótárban rögzített elkülönítés hátterében a világháló újdonsága, sajátos jellege miatt a fogalom pontatlan ismerete állt. Olyan egyedi dologra utaló megnevezésrõl van szó, amely köznévi szerepû, és így egyértelmûen a kisbetûs írásmódja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent Helyesírás címû kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila) ennek megfelelõen már csak a kisbetûs változat szerepel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Mitõl függ az, hogy az internet szóval alkotott szóösszetételeket egybe vagy pedig kötõjellel írjuk?

Az internet elõtaggal alkotott összetett szavak írásmódjában az alárendelõ összetételekre vonatkozó általános szabályok érvényesülnek. A magyar helyesírás szabályainak (Akadémiai Kiadó, 1984. 11. kiadás) 138. szabálypontja szerint:

Ø      a két egyszerû közszóból alakult összetételeket egybeírjuk (asztallap, matematikatanítás),

Ø      a kettõnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat (cseppkõbarlang, gépkocsivezetõ),

Ø      a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már kötõjellel tagoljuk két fõ összetételi tag határán (menedzserasszisztens-képzés, dokumentumfilm-bemutató).

Ennek megfelelõen a két szóösszetételi tagból álló kifejezéseket egybeírjuk: internetkapcsolat, internetfüggõség, internetszolgáltató, internethasználó, sõt mivel az egy szótagú igekötõk nem számítanak összetételi tagnak, egybeírjuk a következõ szavakat is: internetbeállítás, internetelérhetõség. Hat szótagig egybeírjuk a többszörös összetételeket is: internetáruház; kötõjellel tagoljuk viszont a hat szótagnál hosszabb, több szóösszetételi tagból álló internet-elõfizetés, internet-hozzáférés szavakat.

A kötõjellel való tagolás szempontjából fontos kiemelni, hogy az internetet a helyesírás szóelemekre nem tagolható idegen szóként kezeli, annak ellenére, hogy az inter- elõtag szerepel az önállónak tekinthetõ idegen elõtagok listájában, a net pedig már önmagában is elõforduló forma, amelybõl ige is képezhetõ (netezik). A net szó a magyarban azonban éppen az internetbõl vonódott el, és ezért nem értékelhetjük ettõl független, önállóan is használatos elemként. Az egyes összetételeknek a szabályzásnak gyakran ellentmondó írásmódja (például: internet-elérhetõség) ellenben azt jelzi, hogy a nyelvhasználók a hosszabb összetételeket tagolni törekszenek, és ebben a törekvésben az internet szó felbonthatóságának érzete is szerepet játszhat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Hogyan kell kapcsolni a toldalékot a bowling szóhoz, és általában az idegen szavakhoz?

Az idegen szavakat általában ugyanúgy toldalékoljuk, mint a magyar szavakat, közvetlenül:  bowlingot, bowlinggal, bowlingról. Van azonban néhány megkötés, ill. kivétel. A toldalékot mindig a szó hangzó (idegenesen kiejtett) változatához illesztjük, pl.: fairül, chatrõl, a toldalék tehát magas magánhangzós, a kiejtéshez és nem az írásképhez igazodik.

Kötõjellel akkor kapcsoljuk a toldalékot az idegen szóhoz, ha a végén ki nem ejtett, úgynevezett néma hang van: avenue-n, byte-tal, camembert-rõl; vagy akkor, ha az utolsó kiejtett hangot a  magyarban ismeretlen betûkapcsolat jelöli: display-nek, franchise-t, show-ról.

A rövid a-ra, e-re, o-ra, ö-re végzõdõ idegen szavakban toldalék elõtt hosszú magánhangzót írunk: allegro – allegrót, signorina – signorinák stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Hogyan írjuk levélben a címeket, a beosztások nevét?

A megszólításban udvariassági okokból általában minden fõnévi elemet nagybetûvel írunk, pl.: Tisztelt Igazgató Úr! Igen tisztelt Miniszter Asszony! A levél belsejében, ha ismétlõdik a megszólítás, ugyanígy járhatunk el, de itt már szokásos a kisbetûs írásforma is. Ha a hagyományosan tiszteletet kifejezõ nagybetûs írást választjuk, a levél belsejében inkább csak a megszólított címét, rangját jelölõ szót írjuk nagybetûvel: Bizonyára hallotta, Professzor úr, hogy...  Hangsúlyozni kell azonban, hogy a felsorolt nagybetûs szavakat kisbetûvel is írhatjuk, nem követünk el helyesírási hibát, hiszen ebben a tekintetben a helyesírási szabályzat megengedõ – legfeljebb az udvariassági szabályoknak nem felelünk meg.

Ha azonban nem a megszólítottat, hanem pl. az intézmény / a kormány / az ország vezetõjét emlegetjük, és nem a hivatalos nevén, hanem csak beosztásának nevével, akkor sem írjuk nagybetûvel, ha ismerjük és/vagy tiszteljük õt: Emlékeztetem Önt a vezérigazgató úr / a miniszterelnök úr  /a  köztársasági elnök úr szavaira.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Szükséges-e vesszõt tenni az üdvözlésben, levelek kezdeteként használt köszönés és megszólítás közé? Például: Szia, Kati!

Az ilyen üdvözlések helyesírása valóban problematikus: a köszönés ugyanis önálló tagolatlan mondatként kapcsolódik a megszólításhoz, amely önmagában szintén alkothat tagolatlan mondatot. A helyes írásmód ezért a köszönést és a megszólítást vesszõvel elválasztó változat (A magyar helyesírás szabályai. 254. szabálypont), mivel pragmatikai szempontból azonban ezek az elemek együttesen valósítják meg az üdvözlés, a kapcsolat megnyitásának beszédaktusát, a hétköznapi írásgyakorlatban szerepet kap a vesszõ nélküli változat is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Helytelennek tartható-e a fog-os jövõ idõ, azaz a fog segédige használata jövõ idõ kifejezésére, azzal az indokkal, hogy a magyar nyelv hagyományosan a jelen idejû igealakokat használja a jövõ idõ kifejezésére?

A jövõ idõ kifejezésére a magyar nyelv az uráli alapnyelvtõl kezdve alapvetõen a jelen idejû alakot használta, de már nagyon korán kialakult egy új jövõ idõ, amely a bizonytalan vagy a jövõben befejezett cselekvést jelölte, azaz a latin prasens perfectum conjuctivinek vagy a futurum perfectumnak felelt meg; és keletkezett egy új segédigés jövõ idõ is, mégpedig a fog és a kezd segédigével. Késõbb kódexeink szövegében ezek már megjelennek, sõt ritkán az akar és a kell ige is elõfordul ilyen szerepben. Az összetett jövõ idõs szerkezet tehát már legkorábbi írott nyelvemlékeinkben is szerepel, nagyobb mértékben azonban csak a 18. századtól terjedt el, elõbb a latin, majd a német hatása ezt elõsegítette, erõsítette. A német werden + fõnévi igenév szerkezettel való párhuzama miatt tartották idegenszerûségnek, germanizmusnak.

A fog segédigébõl és a ragozandó ige fõnévi igenevébõl álló, összetett jövõjû igealak hasznos és szükséges. Különösen olyankor van rá szükség, ha föltétlen, nyomatékos a közlés: le fogok vizsgázni; meg fogjuk nézni a filmet; illetve, ha valószínûséget fejez ki: „Még jõni kell, még  jõni fog Egy jobb kor”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·                                Hogyan kapható szakvélemény az intézettõl új utónév anyakönyvezéséhez?
Az 1982. évi 17. törvényerejû rendelet az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl 30.§ (4) úgy rendelkezik, hogy „Anyakönyvezni a szülõk által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelõ utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékbõl. (5) Amennyiben a  szülõk által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben , a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetõségérõl”. Ilyen esetben az illetékes anyakönyvvezetõhöz kell fordulni, aki hivatalos formában felveszi a kapcsolatot a Nyelvtudományi Intézettel.

Magánszemélyek telefonos, levélbeli, e-mailes vagy személyes jelentkezését nem áll módunkban fogadni.

A hivatalos utónévlista honlapunk nyitólapjáról is elérhetõ, kérjük, gondosan tanulmányozzák át, mielõtt az anyakönyvvezetõhöz fordulnak.

A magyarországi kisebbségek anyakönyvezéssel kapcsolatos kéréseikkel az illetékes kisebbségi önkormányzatokhoz forduljanak.

Köszönjük szíves megértésüket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Hogyan kerülhetnek be a naptárba a Magyarországon újonnan anyakönyvezett keresztnevek (utónevek)?

Ebben sajnos nem tud segíteni sem a Nyelvtudományi Intézet, sem a Magyar Tudományos Akadémia. A névnap ugyanis az adott nevet viselõ védõszent ünnepe, meghatározása egyházi hagyományokon alapszik, a naptárak és a névkönyvek szerkesztõi is csak az egyházi gyakorlatot vehetik figyelembe. A naptárszerkesztés nem nyelvészeti feladat. Tudomásunk szerint jelenleg nincs központi világi (tehát nem egyházi) naptárszerkesztõség, ezért csak azt tanácsolhatjuk az érdeklõdõknek, hogy a forgalomban levõ naptárak kiadóihoz forduljanak a kérésükkel.

 

 

 

 

 

 

 

Az új valóságelemek gyors és pontos elnevezéseket igényelnek. Ilyenek az új gazdasági társulási formák is, a nyilvánosan mûködõ részvénytársaság és a zártkörûen mûködõ részvénytársaság, amelyeket a gazdasági társaságoknak  cégnevükben is föl kell tüntetniük. Ajánlott köznévi rövidítéseik, az nyrt. és a zrt. követik a társulások eddigi, általában már megszokott rövidítésformáit és írásszabályait: mint a bt. (betéti társaság), a kft. (korlátolt v. korlátozott felelõsségû társaság), a kht. (közhasznú társaság), a kkt. (közkereseti társaság) és természetesen a közismert rt. (részvénytársaság).

Köznévi használatban tehát ez a rendszerszerû rövidítésforma kisbetûvel és a rövidítés végén ponttal írandó: nyrt. és zrt. Tulajdonnévként, adott esetben egy cég nevének elemeként  pedig a rövidítés elsõ betûjelét kell nagy betûvel írni, természetesen ilyenkor is ponttal: Nyrt. és Zrt. formában. Indokolt esetben, mondjuk egy cég logójában a rövidítésben is szerepelhet csupa nagybetûs írásforma. A pontot, amelyet az elmúlt idõszak írásgyakorlata a gazdasági társulási formák rövidítéseiben megtartott, ilyenkor is ki kell tenni: NYRT. és ZRT.

Egy képzeletbeli példán szemléltetve: a Rizikó Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság nevû cég rövidítése Rizikó Biztosító Zrt., még rövidebben RB Zrt., esetleg (logóban) RB ZRT. is lehet. Ugyanígy a Rizikó Biztosító Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság rövidítései pedig  Rizikó Biztosító Nyrt., RB Nyrt., RB NYRT. lehet.