Örömet szerez - bánatot okoz? Avagy mindegy, használható mindkét változat fordítva is?

A nyelvtörténet tanúsága szerint az okoz és a szerez igét hasonló jelentésük folytán a régi nyelvben is használták a kedvező és a kedvezőtlen dolgokkal kapcsolatban egyaránt: 'előidézi valaki számára valamilyen körülmény(ek) létrejöttét' jelentéskörben. A mai jelentésmegoszlás örömet okoz - kellemetlenséget szerez értelemben meglehetősen új keletű, lényegében csak az utóbbi fél évszázadban alakult ki, szilárdult meg, főként azáltal, hogy a normatív nyelvhasználatot preferáló iskolai nyelvművelés "nyelvhelyességi szabállyá" tette a pozitív irányú ´kellemes dolgot szerez´ és a negatív irányú ´kellemetlen dolgot okoz´ típusú megkülönböztetést. 

Az elkülönülés ma sem érvényesül tökéletesen, sőt a normativitás lazulásával még kevésbé, mint az elmúlt évtizedekben. A kérdésre válaszolva azt tanácsoljuk, hogy a választékos, normatív igényű nyelvhasználatban célszerű megtartani az árnyaltságot kifejező szétválasztást, megkülönböztetést, de az is igaz, hogy a beszélt nyelv számos rétegében vegyes használattal találkozunk, mégpedig egyre nagyobb mértékben az okoz javára. Az örömet okoz tehát "hibának, helytelenségnek" nem mondható. A szerez használata kötöttebb, rögzültebb, nem használatos mindkét változat "fordítva".

Vizsgálja meg a Mazsola eszközzel, hogy milyen szokásos tárgyi bővítmények szerepelnek e két ige mellett: Mit okoz? vs. Mit szerez?