Dr. Andrássy György egyetemi tanár

(PTE, Állam- és Jogtudományi Kar)

Az emberi jogok és a nyelvek  

2007. március 20.,  10.30, MTA Nyelvtudományi Intézet

Absztrakt:

Az emberi jogok doktrínája szerint a jó kormányzat arról ismerszik meg, hogy felismeri, elismeri és védelemben részesíti az emberi jogokat. Az ember alkotta jog, a kormányzati akarattól függő jog, az ún. pozitív jog tehát annál jobb, minél inkább igazodik a nem ember által alkotott, a kormányzati akarattól független emberi jogokhoz. Amióta egyes államok, majd az ENSZ és más nemzetközi szervezetek is elismerték és védelemben részesítették az emberi jogokat, a jó kormányzat e mércéje immár gyakorlati jelentőséggel is bír. Így az ENSZ, mely az emberi jogok közös eszményét állította valamennyi nemzet, nép és kormányzat elé követendő mintaként, az e mintához való igazodás mértékében ítéli jobbnak, illetőleg rosszabbnak az egyes államok, kormányzatok törvényhozását és joggyakorlatát. Persze mint a jó kormányzat más mércéinek, az emberi jogok elméletének is megvannak a gyenge pontjai: nem kellően bizonyított az emberi jogok léte, vitatott az emberi jogok száma, listája stb. Az előadás arra a sokak által osztott föltevésre épül, hogy az emberi jogok elméletének és nemzetközi rendszerének egyik súlyos gyengesége a nyelvekkel kapcsolatos. Ezt a gyengeséget az előadó egy híres filozófiai érv alkalmazásával, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, illetőleg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának vizsgálatával igyekszik bemutatni. Az előadó kifejti azt az álláspontját, hogy ezek az alapdokumentumok a nyelvi sokféleség felől nézve korántsem tökéletesek, hogy súlyos, logikailag aligha védhető következetlenségekkel, ellentmondásokkal terhesek. Ezek a következetlenségek, ellentmondások ugyanakkor feloldhatók, sőt szinte maguk mutatják meg e feloldás útját-módját: egy egyetemes nyelvi emberi jog elismerésének szükségességét.