Kisgyerekek morfológiai és szintaktikai produktivitása

Gábor Bálint
BME Kognitív Tudomány Tanszék

A nyelvelsajátítás kutatásának egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen
módon sajátítjuk el a nyelvtani szabályokat, szerkezeteket, és hogy a
gyerekek nyelvtana milyen viszonyban áll a későbbi felnőtt
nyelvtannal. A Chomsky-féle nativista hagyomány szerint minden ember
veleszületetten magában hordozza a nyelvi képességet egy univerzális
grammatika formájában. A folytonossági hipotézis szerint a gyerekeknek
ugyanazon univerzális nyelvtan szerint kell beszélniük, mint ami a
felnőtt nyelv hátterében is áll.
A kognitív-funkcionális és a használat-alapú nyelvészet támogatói
szerint viszont az absztrakt  nyelvtani szabályok elsajátítása
fokozatosan történik, hatékony területfüggetlen tanulási és szociális
képességek (pl. disztribúcióelemzés, analógiafelismerés,
szándéktulajdonítás) felhasználásával. E nézet szerint a kisgyermekek
nyelvtana kb. három éves korig konkrét szavakhoz kötődő „ige-sziget”
konstrukciókból áll, és csak később, fokozatosan alakulnak ki az egyre
absztraktabb nyelvtani reprezentációk.
Kisgyerekek nyelvtani produktivitásáról számos vizsgálatot találhatunk
az irodalomban. Vajon a gyerekek absztrakt szerkezetűnek tűnő
megszólalásai mögött tényleg mindig általános nyelvi reprezentáció
áll? Egy lehetséges vizsgálati módszer, ha új (nem létező) szavakat
tanítunk gyerekeknek, és ellenőrizzük, hogy azokat tudják-e olyan
szerkezetekben használni, ill. megérteni, melyben nem hallották. Ha
igen, akkor megállapíthatjuk, hogy a használt nyelvtani konstrukció
általános arra az argumentumra nézve, amit az új szó betölt benne.
Kísérleteinkben a fenti paradigma szerint vizsgáljuk magyar
kisgyerekek morfológiai produktivitását új szavakkal (igékkel és
főnevekkel), ill. ragokkal. Elemezzük a gyerekek életkorának, a tanult
szó vagy rag szintaktikai kategóriájának és a nyelvi bemenet
morfológiai változatosságának hatásait.
Előadásomban egyrészt áttekintem az irodalomban található nyelvtani
(főleg szintaktikai) produktivitásra vonatkozó korábbi empirikus
vizsgálatokat, másrészt bemutatom saját morfológiai kutatásunkat és
annak jelenlegi eredményeit.