A vonzatosság alternatív felfogása

Kálmán László (MTA NYTI)

Idõpont:  2018. július 5., 11.00

Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet (Budapest VI., Benczúr u. 33.) földszinti elõadóterem

Több mint tíz éve írtam a vonzatok problémájáról (a „KB 120” c. kötetben), és azóta senki sem vitatta a felvetésem jogosságát, ebbõl arra következtetek, hogy jó úton jártam.  Akkoriban odáig jutottam el, hogy a vonzatos és a szabad határozós szerkezetek között fokozatos átmenetet kell feltételeznünk, valamint hogy ezek a különbségtételek nem lehetnek tisztán mondattani jellegûek, szemantikai és információelméleti fogalmak is szükségesek a magyarázatukhoz.

Most újra áttekintem a vonzat fogalmának problematikus voltát, és az Emergens Konstrukciós Nyelvtan (ECG) keretében megmutatom, hogy a vonzatos és szabad határozós szerkezetek pontosan ugyanolyan típusúak, mint bármilyen más többé-kevésbé állandósult szerkezet(típus). Ugyanolyan típusúak az állandósultság ezekben megfigyelhetõ graduális különbségei is.

Különösen érdekes emergens mechanizmus ezen belül az, hogy az ilyen szerkezetekbe asszociációs (analógiás) alapon bekerülõ elemeknek a szerkezet jelentésén keresztül tulajdonítunk funkciót, és ebbõl önálló használataik bontakozhatnak ki, éppen fordítva, mint a hagyományos elképzelésben, ami szerint eleve a különbözõ jelentésüknél fogva kerülnek bele az illetõ szerkezetekbe.