Egyeztetés a specifikus nyelvfejlődési zavarban (SLI-ban)
Kas Bence2, 3, Lukács Ágnes1 és Pléh Csaba2

1 MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport,
Budapest
2 BME GTK Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
3 ELTE GYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék, Budapest

A specifikus nyelvfejlődési zavart (SLI) -- vagyis az életkori normától
való jelentős, elsődlegesen a nyelvi képességben megmutatkozó
elmaradást -- vizsgálva szintaktikai jelenségeket, az alany-ige és az
ige-tárgy egyeztetést járjuk körül különböző módszerekkel. Abból a
feltételezésből indultunk ki, hogy a különböző tesztelési helyzetek
eltérő terhelést jelentenek a teljesítményt befolyásoló
performanciatényezők tekintetében, és így az eredményekben
megmutatkozó különbségek lehetővé teszik a nyelvi tudás és a hozzá
kapcsolódó kapacitáskorlátok világosabb elkülönítését. A kísérleti
csoport 10 fő, 8-12 éves, nyelvfejlődési zavart mutató, a magyart
anyanyelveként elsajátító egynyelvű gyermek, akik a nyelvtani
megértést (TROG), a receptív szókincset (PPVT), a mondat- és
álszóismétlési teljesítményt mérő tesztek közül bármelyik kettőben
szignifikánsan elmaradnak az életkori normától amellett, hogy a Raven
CPM általános intelligenciatesztben 85 IQ-pont felett teljesítenek, ép
hallásúak, és nincs evidencia ideg- és elmekórtani előéletre.
Teljesítményüket egyénileg, receptívszókincs-pontszám alapján
illesztett 10 fős kontrollcsoportéval hasonlítjuk össze. Két módszert
alkalmaztunk: egy produkciós és egy megértési hangsúlyú eljárást. A
produkciós oldalt tekintve (i) mondatismétléses tesztben vizsgáltuk a
maszkolt ragok helyreállítását és (ii) megítéltettük jól- illetve
rosszulformált mondatok grammatikalitását. A nyelvfejlődési zavart
mutató gyerekek körében számos különböző teljesítményprofil volt
leírható. Előadásunkban bemutatjuk a különböző típusú egyeztetési
teljesítmények összevetésekor talált eltérő profilokat, és
szembeállítjuk azokat a kontrollcsoportokban megfigyelhető
mintázattal. Végül összefoglaljuk az SLI-os csoporton belüli, illetve
a kísérleti és a kontrollcsoportok közti különbségek elméleti
tanulságait.