A magyar (kontrasztív) topik prozódiájának kísérletes vizsgálata

Mády Katalin (LMU, München) - Gyuris Beáta (NyTI)

 

Az előadás annak a kutatásnak az eredményeit mutatja be, amelynek célja a magyar topik pozícióban ([Spec, TopP], É. Kiss 2002) elhelyezkedő elemek prozódiai tulajdonságainak kísérletes fonetikai vizsgálata volt.
A vizsgálat abból a megfigyelésből indult ki (Szabolcsi 1981), amely szerint a szintaktikai és prozódiai tesztek alapján egyértelműen meghatározható magyar topik pozíciót elfoglaló elemek két, hallás után jól megkülönböztethető intonációs dallammal ejthetők ki. A két dallam közötti választást egyaránt befolyásolni látszanak az összetevő szintaktikai tulajdonságai (referenciális főnévi kifejezés vs. nemreferenciális kifejezés, pl. puszta főnév, melléknév, adverbium, kvantoros főnévi kifejezés, nemfinit igealak), illetve e kifejezés pragmatikai tulajdonságai (kontrasztív vs. nemkontrasztív interpretáció).

A vizsgálat a következő kérdésekre keresett választ:

1. Alátámasztják-e a fonetikai vizsgálatok a kontrasztív ill. nemkontrasztív értelemben használt, az információszerkezet-kutatás szempontjából topiknak tekintett kifejezések közötti különbségekről szóló eddigi megfigyeléseket?

2. Alátámasztják-e a fonetikai vizsgálatok azt az eddigi irodalomban elfogadottnak tekintett elképzelést, amely szerint a topik pozícióban elhelyezkedő összes nemreferenciális kifejezés és kontrasztív értelemben használt referenciális kifejezések prozódiai tulajdonságai megegyeznek?

Az előadás részletesen ismerteti a szerzők által elvégzett produkciós kísérletek eredményeit, ezek lehetséges elméleti következményeit, valamint az eredmények összevetését egyes más nyelvekre (német, nápolyi olasz) vonatkozó hasonló kísérletek eredményeivel.