Lokatívusz és információs szerkezet

előadás-vázlat

Maleczki Márta

Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék

MTA Nyelvtudományi Intézet, Elméleti Nyelvészeti Osztály

1. Nyelvi adatok, problémák

(1) Az udvarban ugrálnak a kutyák.

(2) Az udvarba beugrálnak a kutyák.

(3) Az udvarban kutyák ugrálnak.

(1’) Ugrálnak a kutyák.

(2’) Beugrálnak a kutyák.

(3’) *Kutyák ugrálnak.

A lokatívuszi kifejezések elhagyása különbözőképpen változtatja meg (1)-(3) jólformáltságát:

(1’) teljesen jó;

(2’) jó, de kontextusfüggőbb, mint (1’) (amennyiben kell lennie egy kontextuálisan adott helynek, amire a be igekötő utal);

(3’) nagyon rossz önmagában, és csak erőteljes kontextuális elemek megléte (pl. egy konkrét helyre mutató mozdulat) teheti elfogadhatóvá.

Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy a lokatívuszoknak az (1)-(3) mondatok struktúrájában betöltött szerepe nem egyforma, annak ellenére, hogy feltehetően ugyanazt a szintaktikai pozíciót (Topik) foglalják el, és ugyanaz a mondat információs szerkezetében betöltött szerepük (téma, vagy másképpen topik).

Az előadásban amellett fogok érvelni, hogy az (1)-(3) példákkal illusztrált mondatok szemantikai szerkezete nagyon különböző, és bennük a lokatívuszi kifejezésnek eltérő logikai-szemantikai szerepe van.

2. A lokatívusz mint logikai alany

További nyelvi példák alapján megmutatom, hogy a lokatívusz gyakran lehet logikai alany, akkor is, ha nem vonzata az igének. Ennek során szükséges lesz a logikai alany fogalmát tisztázni, és a topik fogalmától megkülönböztetni.

2.1. Az argumentumok határozottsága és a lokatívusz

A lokatívusznak az állításokban betöltött logikai szerepe több dolognak is függvénye. Ezek közül az egyik döntő tényező a mondatban előforduló argumentumok határozottsága. A határozott és határozatlan argumentumok közötti szemantikai különbség determinálja, hogy ezek milyen szerepet képesek betölteni az állítások logikai szerkezetében. Ebben a részben azt mutatom meg, hogy a lokatívuszoknak az állításokban betöltött logikai szerepe milyen összefüggésben van az argumentumok határozottságával.

2.2. Logikai alany vagy perspektíva-központ?

Borschev-Partee (2002) orosz adatok alapján amellett érvelnek, hogy az állításoknak van egy, a téma-réma tagolástól különböző, ún. perspektíva-szerkezete is. A perspektíva-szerkezet középpontja valami objektum (THING) vagy valami hely (LOC) lehet.

Amellett fogok érvelni, hogy egy külön perspektíva-szerkezet feltételezése szükségtelen, és amit perspektíva-központnak neveznek, az a logikai alany fogalmával helyettesíthető. Ennek az elmélet gazdaságossága és magyarázó ereje szempontjából számos előnye van.

3. Implicit és nem-artikulált lokatívuszok mint logikai alanyok

Az ítéletek formálásának két alapvető típusa, a kategorikus és thetikus ítélettípusok közötti pontos különbség feltárásában meghatározó a lokatívuszok szerepe: thetikus ítéletekben a lokatívusz nem-artikulált logikai alanyként is jelen lehet. A nem-artikulált és implicit argumentumokat Recanati (2002) alapján elkülönítve különbséget tehetünk a (2) mondat implicit lokatívuszi alanya és pl. az időjárás-mondatokban (Esik. Villámlik.) szereplő nem-artikulált lokatívuszi alany között.

4. A különböző ítélettípusok formális modellezése

Dekker (2004) dinamikus modelljét használva megmutatom, hogy igen egyszerű explicit módon különbséget tenni a kategorikus és thetikus ítélet-típusok között. Ez a modell ráadásul kibővíthető olyan módon, hogy a lokatívuszok sajátos szemantikai tulajdonságai is modellezhetők legyenek.

Irodalom

Borschev, Vladimir – Partee, Barbara H., 2002: The Russian Genitive of Negation in Existential

Sentences: The Role of Theme-Rheme Structure Reconsidered, in: Travaux du Cercle

Linguistique de Prague (nouvelle série), 4. (Hajicová, E. – Sgall, P. - Hana, J. - Hoskovec,

T., szerk..), 185-250, John Benjamins, Amsterdam.

Dekker, Paul, 2004: On Context and Identity, in: Context-Dependence in the Analysis of Linguistic

Meaning (Kamp, H. - Partee, B. szerk.), 91-116, Elsevier, Amsterdam.

Kálmán László, 2002: A mennyiségjelölők jelentéstana, in: A mai magyar nyelv leírásának

újabb módszerei V. (szerk. Maleczki M.), 219-228., Szeged.

Kracht, Marcus, 2002: On the Semantics of Locatives. Linguistics and Philosophy 25(2), 157-232.

Kuroda, S.-Y., 1990: The Categorical and Thetic Judgements Reconsidered, in: Mind, Meaning and

Metaphysics. The Philosophy and Theory of Language of Anton Marty (Mulligan, K. szerk.),

77-88., Kluwer, Dordrecht.

Ladusaw, William A., 1994: Thetic and categorical, stage and individual, weak and strong, in: Proceedings from Semantics and Linguistic Theory IV. (Harvey, M. - Santelmann, L.,

szerk.), 220-229. Cornell University, Ithaca.

Maleczki Márta, 2002: A thetikus ítéletek szemantikai szerkezetéről, in: A mai magyar nyelv

leírásának újabb módszerei V. (szerk. Maleczki M.), 389-404, Szeged.

Maleczki Márta, 2004: The semantic analysis of thetic judgements, in: The Eighth Symposium

on Logic and Language. Preliminary Papers, 107-118. Debrecen.

Perry, John, 1998: Indexicals, Contexts and Unarticulated Constituents, in: Computing Natural

Language (Aliseda, A. – Glabbeek, R. v. – Westerstahl, D. szerk.), 1-11. CSLI

Publications, Stanford.

Recanati Francois, 2002: Unarticulated Constituents, in: Linguistics and Philosophy 25(3),

299-345.

Zwarts, Joost. - Winter, Yoad, 2000: Vector Space Semantics: a Modeltheoretic Analysis of

Locative Prepositions, in: Journal of Logic, Language and Information 9(2), 169-211.