Középmagyar kori mondattani jelenségek

A Nyelvtörténeti Osztály egész napos bemutatójának kivonatai

2007. október 18.

10–10.40 Gugán Katalin: „akarám tudnod” – a fõnévi igenévvel összefüggõ funkcionális kérdések a középmagyar korpusz tükrében

Elõadásomban a fõnévi igenévvel kapcsolatos olyan kérdéskört elemzek, amely a készülõ történeti nyelvtan alany-állítmányi fejezetének is tárgya, de — részben legalábbis — elõtanulmány jellegû, a téma természetébõl és a történeti grammatika felépítésébõl eredõen ugyanis átfed egyéb fejezetekkel is. Egyfelõl azt fogom megvizsgálni, melyek azok az igék, amelyek „segédige-gyanúsak” (azaz elsõ megközelítésben fõnévi igeneves szerkezettel járnak, és feltételezhetõen hangsúlykerülõek): kitérek a ma segédigeként számon tartott elemek (fog, szokott, talál) grammatikalizációjával kapcsolatos kérdésekre, de általában véve is bemutatom a fõnévi igeneves szerkezetet vonzó igéket, tekintettel a két kategória közötti diakrón összefüggésekre. Emellett áttekintem azokat az eseteket is, amelyekben a fõnévi igenevet hagyományosan alanyként elemzik (például értékelést kifejezõ névszói-igei állítmány, illetve a kell, illik, lehet stb. igék mellett ), és ennek kapcsán érintem a fõnévi igenevek személyragozásának, illetve feltételezett reanalízisének kérdését is.

10.40–11.20 Dömötör Adrienne: Mutatvány 6 középmagyar kori fejezetbõl – a jelzõi mellékmondatok és a fõnévi szerkezetek körébõl  

Elõadásomban a TNyt. készülõ kötetének anyagából mutatok be szemelvényeket. Olyan mozaikkockákat választottam a fejezeteimbõl, amelyeket alkalmasnak vélek arra, hogy reprezentálják a kérdésfelvetéseket, és bemutassák az eredmények egy részét is. Ezek többsége (a célnak megfelelõen) történeti jellegû, vannak azonban olyanok is, amelyek – a nyelvtörténeti vizsgálódásnak mintegy a melléktermékeként – leíró problémákkal szembesítik az elemzõt.  

Elõadásom témái a következõk:  

        · a minõségjelzõi mellékmondatok körébõl: a vonatkozó kötõszók differenciálódása a [+] / [-] személy jelentésjegy szerint;

        · az áljelzõi mellékmondatok körébõl: formai megragadhatóságuk kérdése;

        · a mennyiségjelzõi mellékmondatok körébõl: az utalószózás sajátosságai;

        · a birtokos jelzõi mellékmondatok körébõl: a részleges és a lényegi tartalomadás megvalósulása;

        · a fõnévi mutató névmási kijelölõ jelzõk körébõl: az egyeztetéses és az egyeztetés nélküli szerkezetek viszonya;

        · a mennyiségjelzõk körébõl: a velük kapcsolatos számjelölés (egyes/többes) alakulása.

11.20–12 Balázs Judit:* *Mondatszerkezeti vizsgálatok régi szövegekben  

    Az elõadásban a következõ témákkal foglalkozom:

    · A mondat makroszerkezeti jellemzõi.

    · A többszörösen összetett mondatok rendszerezése.

    · A tisztán alárendelõ többszörösen összetett mondatok bemutatása, különös tekintettel a párhuzamos alárendelést tartalmazókra.  

12–12.40 Haader Lea:* *Az alárendelt mondatok változási irányairól  

Az elõadás az alárendelõ konstrukciójú tagmondategyüttesek egyes altípusainak változási tendenciáival foglalkozik. Bemutatja, hogy a keletkezésükben és tulajdonságaikban is elkülönülõ vonásokat mutató alárendelõ mondattípusokhoz (hogy kötõszós, vonatkozó kötõszós és ún. sajátos jelentéstartalmú mondatok) eltérõ változásvonalak is tartoznak, annak ellenére, hogy mindezek a grammatikalizációsnak nevezett változásokban foglalhatók össze. Az elõadás kitér a mondattannak a morfológiai változásokhoz képest speciális jelenségeire: a folyamatok lassúságára, a forrás- és a céljelenségek szinte szabályos együttélésére − mindezek bizonytalanítják a mondattani változások megállapíthatóságát. A középmagyar kor adatai azonban már azt az idõtávlatot jelentik, amelyben a változási tendenciák iránya az ingadozások ellenére kirajzolódni látszik, és érzékelhetõvé válik.  

Ebédszünet  

13.40–14.20 Bakonyi Dóra: A szembeállító ellentétes mondattípus és a megosztó kapcsolatos szószerkezettípus nyelvtörténeti összefüggése  

Elõadásomban olyan megállapításokat fogalmazok meg, amelyek a szembeállító ellentétes mondattípus és a megosztó kapcsolatos szószerkezettípus történeti összefüggésére vonatkoznak. A felvázolandó összefüggés nem a középmagyar korban alakult ki, hanem feltehetõleg sokkal korábbi; a középmagyar korban csupán a megosztó kapcsolatos viszonytípus kifejezõeszközeinek változásait követhetjük nyomon.  

14.20–15 Horváth László: Vonzatok és változások az igei szerkezetekben  

Az elõadás – elméleti kérdéseket is felvetve – fõleg középmagyar példákkal mutatja be az igék melletti vonzatváltakozást, vonzatváltást és vonzatvesztést. Szükség esetén visszatekint az ómagyarra, illetõleg utal a késõbbi korszakok eseményeire.  

15–15.40 Pólya Katalin: A középmagyar kori kérdõmondatokról  

Az elõadás a kérdõ mondatokban lezajlott változásokkal foglalkozik. Áttekinti e mondatfajta fõbb csoportjait, azok kifejezõeszközeit. Részletesebben kitér néhány olyan partikula, ill. kérdõszó ismertetésére, amelyek gyakrabban elõfordulnak a nem történeti szempontú kutatásokban, cikkekben. Szól a kimutatható mûfaji sajátosságokról is.  

15.40–16.20 Wacha Balázs: A magyar szórend történetéhez, különös tekintettel a kései ómagyarra és a középmagyarra  

        Ismertetem a szórend számontartásának néhány módját, utalva a korábbi jelöléstechnika kisebb problémáira. Nyelvi adatok és statisztikák áttekintésével igazolom a ma is alapvetõ szórendi változatok korábbi (ómagyar, középmagyar) létét, a mondat aktuális tagolásának részletkérdéseiben kimutatható változásokat és azonosságokat. Kitérek a változások általánosan megragadható mechanizmusának egy hipotézisére. Bemutatom a kulturális kétnyelvûségnek a XVI-XVII. század magyar nyelvében tetten érhetõ néhány mozzanatát.