Tóth Lajos
A magyar magánhangzó-harmónia logikája
Idõpont: 2006. június. 27. 11.00
Helyszín: Földszinti elõadóterem
Az elõadást a magánhangzó-harmónia meghatározásával kezdem, majd a
harmónia típusainak osztályozására térek rá, megkülönböztetve
szubmorfémikus/szupramorfémikus, tõvezérelte/toldalékvezérelte
harmóniát. Érintem a harmonikus vezérlés döntésproblémájának kérdését.
A beszédhangok reprezentációjának keretéül a fonetikai tér, a fonémák
reprezentációjának keretéül a fonológiai tér szolgál. Felvázolom az
elsõnek másodikká történõ transzformációját valamint a paradigmatikus és
a szintagmatikus viszonyok ábrázolásának módját. Ezzel összefüggésben
kitérek az egyértékû, az ál-kétértékû és a kétértékû jegyek különbségére
továbbá egyes szemantikai problémákra. Bemutatom a fonológia nyelvének
vázlatát, az extenzionális és intenzionális fonológia megkülönböztetését.
Ezek után kifejtem a toldalékmorféma-változatok és az archifonémák
összefüggését, és megfogalmazok néhány ezzel kapcsolatos elvet. A
magánhangzó-harmónia, mint predikátumnak argumentumra történõ alkalmazása.
A következõ rész témája a magánhangzó-harmónia szerint különbözõ
szótövek típusainak reguláris kifejezésekkel történõ leírása: reguláris
halmazok, reguláris kifejezések. A toldalékok pradigmatikus viszonyainak
és a tõtípusok szintagmatikus viszonyainak hatása a harmóniára.
V-projekció, paradigmatikus és szintagmatius archimorfémák.
A reguláris kifejezéseknek megfelelõ logikai kalkulus: a monadikus
másodrendû logika rövid bemutatása.
Kitekintés: történeti morfofonológia, a tõvéghangzók története, az
egyalakútöbbalakú szótövek problémája, ennek összefüggése a birtkos
személyjelezéssel.