Nyitólap > Programok

A Nyelvtudományi Intézet júniusi rendezvényei

 

Időpont Helyszín Előadó Előadás címe Szervező
június 1. (kedd), 10:30 földszinti előadóterem Szabó Miklós (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) Jogelmélet és nyelvelmélet
MTA Nyelvtudományi Intézet
június 8. (kedd), 10:00 - 18:00 földszinti előadóterem Hat magyarországi nyelvközösséget érintő kérdőíves terepmunka tanulságai
(kutatói fórum)
ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék és MTA NyTI Élőnyelvi Osztály
június 10. (csüt.), 11:00 földszinti előadóterem Tamás Ildikó (MTA Nyelvtudományi Intézet) Magánhangzó-harmónia és magánhangzó-váltakozások a lappban Finnugor Osztály
június 10. (csüt), 15:00 földszinti előadóterem A Tinta Könyvkiadó új nyelvészeti könyveinek bemutatása
- Kiefer Ferenc (szerk.): Igék, főnevek, melléknevek
- Szathmári István: Stilisztikai lexikon
- Bernard Cerquiglini: A francia nyelv születése
- Banczerowski Janusz: A lengyel nyelv alapkönyve
június 15. (kedd), 11:00 földszinti előadóterem Csúcs Sándor (MTA Nyelvtudományi Intézet) Redundancia és nyelvi változás Finnugor Osztály
június 24. (csüt.), 11:00 földszinti előadóterem Ladányi Mária (ELTE BTK / MTA Nyelvtudományi Intézet) Produktivitás és analógia: Mi produktív és mi nem a magyar főnévképzésben? MTA Nyelvtudományi Intézet
június 29. (kedd), 11:00 földszinti előadóterem Alberti Gábor (Pécsi Tudományegyetem / MTA Nyelvtudományi Intézet)
 
ReALIS MTA Nyelvtudományi Intézet

Az MTA-ELTE Elméleti Nyelvészeti Doktori Program Kísérletes nyelvészet c. előadás- és bemutatósorozata  

Vitaülések a magyar őstörténet kutatásának helyzetéről  

Amennyiben az Intézet programjait e-mailben is meg szeretné kapni, kérjük küldjön egy üzenetet az Intézet e-mail címére: linginst@nytud.hu.

További nyelvészeti programok a Nyelvészeti portál Friss hírek rovatában vagy az Újdonságok a portálon  lapon olvashatók.

Archívum 

 

Szabó Miklós: Jogelmélet és nyelvelmélet

(előadásvázlat)

 

A jog és nyelv jelenségvilága között régi, bonyolult és ambivalens viszonyrendszer szövődik. Ez a viszonyrendszer legalább három szinten vizsgálható:

(1) a jog és a nyelv (társadalmi) jelenségének szintjén;

(2) a jogtudomány és nyelvtudomány mint gondolati-episztemológiai rekonstrukció szintjén;

(3) a jogelmélet és nyelvelmélet mint értelmi-filozófiai modellszerkesztés szintjén.

Az állítás az, hogy a kapcsolatot szokásosan a fenti (2) szinten keressük,  s a feladatot szabályok rekonstrukciójában és a szabályrendszerek közti párhuzamosságok keresésében látjuk. Az igazán intim kapcsolat azonban a (3) szinten tárul fel, megmutatva, hogy a joggyakorlat és jogtudomány a

nyelv szemantikai és pragmatikai dimenziójának kibontására tett első szervezett kísérlet.

 

 
 vissza