Előadás a BME Kognitív Tudományi Központ házi kollokvium sorozata keretében:

Előadó: Miklósi Ádám (ELTE Etológia Tanszék): Egyik kutya ugatja a másikat
 

Absztrakt:

A kutya evolúciója egyelőre sok rejtélyt tartogat a kutatók számára. A "legelveteműltebbek" még azt is felvetik, hogy az ember kialakulásában kutyának is fontos szerep juthatott, s az ember-kutya vonatkozásában koevolúciót emlegetnek.

Az ELTE Etológia tanszékének munkatársai azt vizsgálják, hogy az ember közelében élő kutya evolúciója során miképp változott meg a viselkedése olymódon, hogy alkalmassá tette ezt a fajt az emberi csoportokba való beépülésre. Másfelől megközelítve feltételezzük, hogy a kutya bizonyos viselkedésformái az idők folyamán konvergens evolúciós folyamatok révén az emberi viselkedéshez vált hasonlóvá. Számos kísérleti vizsgálat utal arra, hogy a kutya kötődési, kommunikációs illetve szociális tanuláson alapuló képességei valóban összevethetők az emberével.

Jelen "hipotézisgeneráló" előadásomban azt a lehetőséget szeretném megvizsgálni, hogy milyen párhúzamok lelhetők fel a kutyaugatás illetve az emberi beszéd között. A korábbiak nyomán arra gondolunk, hogy a kutyaugatás, mint viselekedésforma olyan evolúciós változásokon megy keresztül, amelyek megkönnyítik az emberrel való kommunikációt. E
feltételezésre az ad kiindulási alapot, hogy (1) az emberek jól felismerik és megkülönböztetik a kutyaugatást, (2) a különböző helyzetben a kutyaugatások jól megkülönböztethetőek néhány akusztikus paraméter alapján, (3) az ugatás "jelentésében" szerepe van a ritmusnak, illetve (4) az ugatás tonális-atonális folyamatos átmeneteket képes kifejezni.

Az előadás az eddigi eredmények bemutatásán túl igyekszik a további kutatási irányt kijelölni.

Hely és idő:
BME St épület, 426-os terem, 2004 május 3. 16 óra.