Előadás a BME Kognitív Tudományi Központ házi kollokvium
sorozata keretében:
Előadó: Miklósi Ádám (ELTE Etológia Tanszék): Egyik kutya ugatja a másikat
Absztrakt:
A kutya evolúciója egyelőre sok rejtélyt tartogat a kutatók számára. A "legelveteműltebbek"
még azt is felvetik, hogy az ember kialakulásában kutyának is fontos szerep
juthatott, s az ember-kutya vonatkozásában koevolúciót emlegetnek.
Az ELTE Etológia tanszékének munkatársai azt vizsgálják, hogy az ember közelében
élő kutya evolúciója során miképp változott meg a viselkedése olymódon, hogy
alkalmassá tette ezt a fajt az emberi csoportokba való beépülésre. Másfelől
megközelítve feltételezzük, hogy a kutya bizonyos viselkedésformái az idők
folyamán konvergens evolúciós folyamatok révén az emberi viselkedéshez vált
hasonlóvá. Számos kísérleti vizsgálat utal arra, hogy a kutya kötődési,
kommunikációs illetve szociális tanuláson alapuló képességei valóban
összevethetők az emberével.
Jelen "hipotézisgeneráló" előadásomban azt a lehetőséget szeretném megvizsgálni,
hogy milyen párhúzamok lelhetők fel a kutyaugatás illetve az emberi beszéd
között. A korábbiak nyomán arra gondolunk, hogy a kutyaugatás, mint
viselekedésforma olyan evolúciós változásokon megy keresztül, amelyek
megkönnyítik az emberrel való kommunikációt. E
feltételezésre az ad kiindulási alapot, hogy (1) az emberek jól felismerik és
megkülönböztetik a kutyaugatást, (2) a különböző helyzetben a kutyaugatások jól
megkülönböztethetőek néhány akusztikus paraméter alapján, (3) az ugatás
"jelentésében" szerepe van a ritmusnak, illetve (4) az ugatás tonális-atonális
folyamatos átmeneteket képes kifejezni.
Az előadás az eddigi eredmények bemutatásán túl igyekszik a további kutatási
irányt kijelölni.
Hely és idő:
BME St épület, 426-os terem, 2004 május 3. 16 óra.