Lőrik József

A gyermeki mentális lexikon megközelítési lehetőségei  

("Ami csiriz, az ragad")  

 

Egy hétéves kisfiú játék közben időnként meggondolná magát, és visszavenné a kiterített kártyalapot, az elmozdított sakkfigurát. Ilyenkor hallja a fenti mondatot, és egy idő után nem nyúl a laphoz, nem teszi vissza eredeti helyére a bábut. Persze többször is meg kell ismételni: "Ami csiriz, az ragad." Amit eldobtunk, arrébb tettünk, azt nem bántjuk. Vagyis megérti: amit megtettünk, az (a játék keretei közt) végleges, a dolgot nem lehet meg nem történtté tenni. Újabban gyakran rászól partnereire is, amikor meggondolnák magukat: "Ami csiriz, az ragad."  

 

Nemrég megkérdezték tőle:  

Mondd csak, Levi, mi a csiriz!  

Nem tudom, mondd meg!  válaszolta.  

A csiriz lisztből és vízből készült ragasztó.  

Tényleg? kérdezte csodálkozva.

 

Két héttel később tudakolták:  

Levi, mi a csiriz?  

Ami ragad; válaszolta.  

 

A fenti történet nem ritkaság. A gyermekek hallanak helyzetekbe ágyazott közléseket, és előbb-utóbb a szerint cselekednek. Egy idő elteltével hasonló helyzetekben maguk is megismétlik a közléseket, majd a bennük szereplő szavakkal más közléseket alkotnak. A megfigyelő számára úgy tűnik, megértik a közleményeket, és mert a közlemények (szerintünk, felnőttek szerint) szavakból állnak, hajlamosak vagyunk, hogy azt mondjuk: Milyen okos ez a gyerek! (Valóban okos.) Mennyi szót tud már! (Tényleg??)  

 

Az előadás gyakolatközpontú, arra törekszik, hogy bemutassa azokat a mindennapi logopédiai, vagyis a nyelv- és beszédkorrekciós tevékenységben is alkalmazható lehetőségeket, amelyek-kel a gyermekek lexikai ismeretei hozzáférhetők. Bemutat egy elméleti keretet, amely a jel, jelölt és jelentés közötti kapcsolatokat figyelembe véve a különböző vizsgálati megközelítési lehetőségeket taglalja. Néhány jelenleg is használatos,  hazai és külföldi példán szemlélteti a szókincsvizsgáló eljárásokat, majd a szerző és kollégái által kidolgozott módszereket és azok eredményeit ismerteti (aktívszókincs-vizsgálat, hiperonimaprodukció, az antonimitás fejlődése, a szinonimitás alakulása kisgyermekkorban). Kitér az eljárások konstrukciós nehézségeire (pl. képek használatakor a képek szókiváltó értéké-nek elemzésére, az eljárásba vont szavak kiválasztásának nehézségeire), a gyermeki válaszok értékelésének buktatóira, az életkor, a nem és más változók szókincsre gyakorolt hatására, és érinti a receptív és expresszív lexikon elválasztásának nehézségét, a szavak használatakor azok megítélésének, hovatartozásának nehézségeit. Végül a hibázások elemzése révén több száz gyermek megnyilatkozásának felhasználásával a gyermeki szóteremtés jellegzetességeit is megkísérli elemezni.  

 

Feladat az előadáshoz:  

 

Kérdezzék meg óvodás ismerőseiket!  

Mi az ellenkezője, ellentéte a következő szavaknak: hasznos, keskeny, ügyes.  

Hogy mondjuk egy szóval azt, hogy: söpör, porszívózik, letörölget, felmos?  

Mit jelent ez a szó: anyu, labda, strand.  

Kérem, értékeljék a válaszokat (indokolják meg értékelésüket), és küldjék meg eredményeiket az alábbi címre:

lorikfpeteny@t-online.hu.  

 

Köszönöm: L. J.