|
|
|||||
|
|||||
|
A korszerû nyelvtudomány mint a jövõ alakításának eszköze Az MTA Nyelvtudományi Intézet programja a Magyar Tudomány Ünnepe 2014 alkalmából
Helyszín: MTA Székház, Nagyterem
Idõpont: 2014. november 12., 10.0013.30
Levezetõ elnök: Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója
Elõadások:
Elõadók: Váradi Tamás, tudományos fõmunkatárs, osztályvezetõ, pályázati és innovációs vezetõ: Innovative Networking in Infrastructure for endangered languages AzINNET projekt rövid áttekintése Bakró-Nagy Marianne, tudományos tanácsadó: "Nyelvek veszélyben" - I. Bevezetés Várnai Zsuzsa, tudományos munkatárs: "Nyelvek veszélyben" - II. Tudástár Sipos Mária, tudományos fõmunkatárs: "Nyelvek veszélyben" - III. Tananyagok Duray Zsuzsa, tudományos munkatárs: "Nyelvek veszélyben" - IV. Interaktív térkép
Elõadók: Hunyadi László, egyetem tanár (Debreceni Egyetem), Szekrényes István, tanársegéd (Debreceni Egyetem): A HuComTech adatbázis Váradi Tamás, tudományos fõmunkatárs, osztályvezetõ, pályázati és innovációs vezetõ: A HuComTech adatbázis mint kutatási infrastruktúra Oravecz Csaba, tudományos munkatárs: A HuComTech adatbázis a Nyelvtudományi Intézet nyelvi archívumában
Elõadók: Bartha Csilla, szakmai vezetõ, tudományos tanácsadó Romanek Péter Zalán, szakmai szupervízor Nagyné Kiss Anna, jelnyelvészeti elemzõ Csernyák Hajnalka, jelnyelvészeti elemzõ
Az egyes elõadások szinopszisai
A nyelvek kihalásának üteme minden eddiginél gyorsabb, sõt egyes elemzések szerint egyre gyorsul. Ez a tendencia Európa kis nyelveit is érinti. Nyelvek eltûnése az érintett népek, népcsoportok identitására gyakorolt negatív hatásokon túl tudományos és kulturális értelemben véve is veszteség. Ezekre a folyamatokra közismerten nem pusztán politikai és gazdasági tényezõk hatnak, hanem például a nyelvi kisebbségeket körülvevõ többségi társadalom pozitív vagy negatív hozzáállása is. Ezért a tudomány (ezen belül különösen a szociolingvisztika, dokumentációs nyelvészet, szociológia) felelõssége komoly, mert a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel pozitív irányban változtathat a kis nyelvek és kultúrák megítélésén úgy a többségi társadalomban, mint a kisebbségi nyelvet beszélõk körében. A fentiek jegyében jött létre az az öt nyelvû honlap, amelynek célja a nyelvi diverzitás, a kisebbségi nyelvek, a nyelvi veszélyeztetettség és a nyelvi jogok fogalmának bevezetése a közoktatásba. A honlap magyar változata egyebek között 12 gazdagon illusztrált ismeretterjesztõ fejezetet, interaktív térképre helyezett kép-, hang és videoanyagokat, illetve feladatokat (megoldással), és az oktatásban közvetlenül felhasználható feladatsorokat is tartalmaz. A projekt közremûködõi voltak: Max Planck Institut, Nijmegen; a Kölni Egyetem, az Adam Mickiewicz Egyetem, Poznan; MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
A HuComTech multimodális adatbázis egy több mint öt éves korpuszépítés eredménye. A kiinduló szándék az volt, hogy ismerjük meg és írjuk le az ember-ember közötti kommunikáció azon verbális és nem verbális jegyeit, amelyek relevánsak lehetnek egy hatékony ember-gép interakció megvalósításában. Az összesen mintegy 50 óra terjedelmû, többféle kommunikatív helyzetet megvalósító 220 dialógus manuális és automatikus annotálása kiterjed a szövegek transzkripciójára, a prozódia, a beszélt szintaxis, a multi- és unimodális pragmatikai szerkezet, a gesztusok és az értelmezett érzelmek leírására. A korpusz alapján egy olyan adatbázis jött létre, amelyben a másodperc töredéke alatt lejátszódótól egészen az interakció nagyobb egységeire jellemzõ verbális és nem verbális kommunikatív események ismerhetõk meg a szöveg, a hang és a videó együttes tanulmányozásában
A JelEsély program két részbõl áll: - Elõadás: Alapvetõ információk a JelEsély projektrõl. A siketséggel és a jelnyelvvel kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Helyes kommunikáció. Elõadják: Dr. Bartha Csilla, szakmai vezetõ, Romanek Péter Zalán, szakmai szupervízor - Érzékenyítõ feladatok bemutatják: Nagyné Kiss Anna, Csernyák Hajnalka
Magyarországon a siket közösség hosszú idõn át csak korlátozott mértékben, az oktatásban pedig szinte egyáltalán nem használhatta nyelvét, a magyar jelnyelvet. A 2009. évi CXXV. jelnyelvi törvénnyel végre megnyílt az út a jelnyelv oktatásbeli bevezetéséhez, ami óriási jelentõséggel bír a siketek iskolai és így munkaerõ-piaci hátrányainak leküzdésében. Megvalósulásához azonban szükség van a magyar jelnyelv tudományos leírására: ez az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó JelEsély projekt célja, mely szociolingvisztika, pszicho- és neurolingvisztikai, elméleti nyelvészeti, jelnyelvészeti és nyelvtechnológia kutatók, valamint siket munkatársak együttmûködésével valósul meg, létrehozva többek között egy jelnyelvi korpuszt, jelnyelvi grammatikát, egy folyamatosan bõvülõ digitális szótárt és egy internetes E-learning felületet. A Messzelátó tudomány koncepcióhoz illeszkedve a projekt alapvetõen befolyásolja a magyarországi siketek jövõjét, segítve a siket kisebbséggel kapcsolatban eddig intézményesített egyenlõtlenségek lebontását, és a siket kultúrával és jelnyelvvel kapcsolatos értékteremtõ tudás bõvítését.
|
|||||
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|||
