Kálmán László és Trón Viktor

Bevezetés a nyelvtudományba

Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005, második, bővített kiadás: 2007.

 

 

  A könyv kilenc fejezete áttekinti a nyelvtudomány minden fontosabb területét, ismerteti a legfőbb kérdéseket és számba veszi a legfontosabb eredményeket. Újszerű vonása, hogy kritikus szemmel közelít a tudományos problémákhoz, kevés tudományos nézetet fogad el egyedüli igazságként, ezért általában több felfogást is bemutat. Mindezt tömören, a lényeget a lehető legjobban kiemelve teszi.

A szerzők újszerű felosztásban ismertetik a résztudományokat, például egy keretben tárgyalják a A nyelv használata című fejezetben a jelentéstant és a pragmatikát. Külön fejezetet szentelnek a történeti nyelvészet és a nyelvváltozatok ismertetésének. A kognitív képességek és a nyelv című részben bemutatják a nyelv és a gondolkodás viszonyát és az agy szerepét a nyelvhasználatban. Az Alaktan és a Mondattan fejezeteket követi a Fonetika és fonológia, az utolsó rész pedig a nyelvtudomány történetét tekinti át az ókortól napjainkig.

A kötet gyakorlati használhatóságát növeli a Fogalomtár, amely a legfontosabb 250 nyelvészeti szakszót magyarázza meg. Azok, akik a nyelvészet tárgyköréből további ismereteket kívánnak szerezni, hasznos segítséget kapnak a több mint 100 tételből álló Olvasnivaló címet viselő bibliorgáfiából.

A kötet szerzői az elméleti nyelvészet szakértői: Kálmán László az ELTE Elméleti nyelvészet szakjának oktatója, Trón Viktor pedig az Edinburgh-i Egyetem PhD-hallgatója.

A könyv a Tinta Könyvkiadónál jelent meg
 

Letölthető változat  -- (a könyv .pdf formátumban, klikkelhető tárgymutatóval és tartalomjegyzékkel)

 
     
  Tartalomjegyzék:

Bevezetés

  1. Nyelv és nyelvtudomány

    1. A nyelvtudományról

      1. Elméleti nyelvészet

      2. Leíró nyelvészet

      3. Határtudományok

      4. Alkalmazott nyelvészet

      5. ... és ami nem nyelvészet

      6. Összefoglalás

    2. A nyelvtan fogalma

    3. Szinkrónia és diakrónia

    4. A természetes nyelv mint jelrendszer

      1. A jelek osztályozása

      2. A nyelvi jel(rendszer) természete

      3. Nyelv és beszéd

      4. Emberi és állati nyelv

  2. Kognitív képességek és a nyelv

    1. Nyelv és gondolkodás

      1. Univerzalizmus

      2. Determinizmus

      3. Relativiztmus

      4. A nyelvi képességek mibenléte

    2. A nyelv és az agy

      1. Lateralizáció

      2. Nyelvi károsodás és modularitás

  3. Nyelvváltozatok

    1. Nyelvek azonossága és rokonsága

      1. Mikor azonos két nyelv?

      2. Nyelvrokonság

    2. Nyelvváltozatok

      1. Nyelvváltozatok és társadalmi együttélés

    3. Stílusok, kódok

      1. Stílus, regiszter

  4. A nyelv használata

    1. Jelentés, értelmezés, használat

    2. A mondatok használata

      1. Beszédaktusok

      2. A beszédhelyzet szerepe

      3. Előfeltevések

    3. Többértelműségek

    4. Igei jelentések

    5. A kompozicionalitás

      1. Kötelező bővítmények

      2. Jelentésbeli szerepek

      3. Kommunikatív szerepek

  5. Fonetika és fonológia

    1. Beszédhangok (fonetika)

      1. Beszédszervek

      2. Szegmentumok, artikulációs gesztusok

    2. Fonológia

      1. Fonémák

      2. Fonológiai szabályok

      3. Természetes osztályok

      4. Fonotaktikai szabályok

      5. Magánhangzó-harmónia

      6. Lexikális és posztlexikális szabályok

      7. Hosszú és rövid

      8. Autoszegmentális fonológia

  6. Alaktan

    1. A hagyományos alaktan fogalmai

      1. Morfémák

      2. Szavak

      3. Szótári tételek

      4. Lexikai osztályok, szófajok

    2. Szóalkotás

      1. Szóképzés

      2. Szóösszetétel

    3. Toldalékolás

      1. A toldalékok osztályozása

      2. Hiányos paradigmák, kivételes alakok

      3. Nyelvosztályok toldalékolás szempontjából

      4. A magyar toldalékok típusai

  7. Mondattan

    1. Mondatszerkezet

      1. Szerkezeti többértelműség

      2. Szerkezeti furcsaságok

      3. Frázisszerkezet

    2. Funkciók a mondatban

    3. Szerkezet és jelentés

  8. Történeti nyelvészet

    1. A nyelv keletkezése

    2. A nyelvi változások tényezői

      1. A nyelvváltozatok hatása

      2. Külső (társadalmi) hatások

      3. Az infromativitás szerepe

    3. Hangváltozások

    4. Mondatszerkezeti változások

    5. Lexikai és jelentésbeli változások

  9. A nyelvtudomány története

    1. Az írás története

    2. Nyelvészet az ókorban

      1. A görög nyelvészet

      2. Az indiai nyelvészet

      3. Római nyelvészet

      4. A klasszikus tévhit

    3. Nyelvészet a középkorban

    4. A 19. század nyelvészete

    5. A 20. századi strukturalizmus

      1. Ferdinand de Saussure

      2. A kelet-európai strukturalizmus

    6. Az amerikai nyelvészet a 20. században

      1. A deskriptív iskola előfutárai

      2. Az amerikai deskriptív nyelvészet

      3. A generatív nyelvtan

    7. Nem transzformációs generatív irányzatok

      1. A nem levezetésalapú nyelvtanok megjelenése

      2. Megszorításalapú elméletek

Olvasmányok

Fogalomtár

Tárgymutató