A beszéd szegmentális és szupraszegmentális elemzése
● A BEA hangfelvételei alapján magyar nyelven elsõként válik lehetõvé az összes magyar magánhangzó koartikulációs mezõinek meghatározása spontán beszédben. Az eredmények azt fogják megmutatni, hogy egy-egy magánhangzónk képzése mennyire stabil a szövegkörnyezettõl függõen.
● A zöngés mássalhangzók zöngésségének elemzése az egyéni ejtésmód, a szövegkörnyezeti hatás összefüggésében pontos információt nyújt a valóságos nyelvi realizációkról.
● Az artikulációs tempó változhat a spontán beszédben és a felolvasásban. Ennek jellemzésével és a beszédhangok ejtésére gyakorolt következményeivel foglalkozik a most induló vizsgálatsorozat.
● A beszédben tapasztalható hangzónyújtások természetével, akusztikai fonetikai sajátosságaival foglalkozik az a kutatási irány, amely ezen nyújtásos jelenségek funkcionális hátterét igyekszik felderíteni (hangképzés, nyomaték, megakadásjelenség).
● A spontánbeszéd-adatbázis szembesíti a kutatót az ún. fantomhangokkal. Ezek a beszédhangok egyértelmûen észlelhetõk, percepciósan relevánsak, fizikailag azonban mégsem léteznek, a rezgés- és a hangszínképeken nem láthatók, a szegmentálás során nem hallhatók. A részletes kutatás eredménye a fantomhangok sajátosságainak leírása, ennek alapján pedig a tipizálás kialakítása lesz.