Nyitólap > Osztályok > Elméleti Nyelvészeti Osztály > Információstruktúra a nyelvben (együttműködésben a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Nyelvi Intézetével)

Információstruktúra a nyelvben
(együttműködésben a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Nyelvi Intézetével)

Támogatás:

MTA-CASS SNK-33/2013

MTA-CASS NKM-33/2014

Projektvezetők:

Bartos Huba (MTA NYTI)

Hu Jianhua (KTTA NYI)

Kutatók:

NYTI:

Surányi Balázs

Mády Katalin

Gyuris Beáta

Deme Andrea

KTTA NYI:

Li Aijun

Tang Zhengda

Peng Lulu

A már eddig is folyó, és most együttműködve folytatandó kutatásunk távlati célja a mondatok információstruktúrája (IS) egy olyan, az eddigieknél egységesebb elemzésének, modelljének kidolgozása, mely egyidejűleg veszi figyelembe a szintaxis, a szemantika, a diskurzusszintű viszonyok és a prozódiai jelenségek sajátosságait. A közvetlen célkitűzés, hogy a kidolgozandó elemzés lefedje legalább a két elsődlegesen vizsgált nyelv (kínai, magyar) adatait, rendszerét, de a lehető legjobban alkalmazható vagy kiterjeszthető legyen további (e tekintetben már elemzett) nyelvekre is (pl. angol, német stb.).  

Mivel a topik és a fókusz fogalma alapvető szerepet játszik az információ struktúrálásában és a mondatok értelmezésében, a lehető legteljesebben fel kell derítenünk, hogy milyen szerepet játszanak, milyen viszonyrendszerbe kerülnek más mondatszintű operátorokkal (pl. negáció, kérdő elemek, kvantorok, fókuszérzékeny partikulák). A szintaxis és a szemantika területén ehhez fel kell tárni a topik-fókusz szerkezetek alapvető rendszerét: hogyan struktúrálódnak a topikok, milyen tényezők játszanak szerepet legitimálásukban; hogyan kerül a fókuszszerep/-jegy kiosztásra, milyen reprezentáció és értelmezés társul hozzá. E középtávú kutatási program első fázisa az itt vázolt kooperáció.  

Konkrétan megvizsgálandó kérdések:

(a) a topikoknak és fókuszoknak milyen típusai vannak, ezek hogyan különböznek egymástól?

(b) milyen a szerkezeti viszony topik és szubtopik között?

(c) a többszörös topikos szerkezetek szintaxisa és szemantikája: sorrend, értelmezés

(d) hogyan osztódik ki a fókuszszerep/-jegy?

(e) melyek a különféle fókusztípusok kifejezésére szolgáló formális eszközök?

(f) milyen összefüggések vannak a különböző topik- és fókusz-fajták megjelenése és a mondatfajta valamint az illokúciós típus között?

(g) milyen a fókusz interakciója más mondatoperátorokkal, határozókkal?  

Az IS mondatprozódiájának feltárására kísérletes vizsgálatokat tervezünk az alábbi konkrét témákról (mind a fonetikai realizáció, mind a percepciós hatások, mind pedig a metrikus fonológiai szerkezet és a prozódiai frázisszerkezet tekintetbe vételével):

(a) A fókusz típusainak prozódiája: tág vs. szűk fókusz, az utóbbin belül: kontrasztív és nem-kontrasztív fókusz, pragmatikai varuáció (várt vs. nem várt)

(b) Az információs ismertség (Givenness) prozódiája: hány prozódiai típus különíthető el, és mely különbségeknek van grammatikai korrelátuma? Más-e a prozódia a fókusz előtti/mögötti tartományban?

(c) A topikok prozódiája: Milyen típusok különíthetők el? Milyen a többszörös topik prozódiája?

A gyermekek nyelvelsajátításának kísérletes vizsgálatában pedig egyfelől az IS egyes kategóriájának elsajátítását térképezzük fel, másfelől pedig megpróbáljuk az elméleti hipotéziseinket, modelljeinket folyamatosan tesztelni, ez lévén az egyik legkézenfekvőbb és kidolgozottabb pszicholinvisztikai eljárásrendszer arra, hogy „betekinthessünk” az elmén belüli nyelvi struktúrák működésébe.  

Módosítva: 2015.01.29.

 

vissza