A Stíluslap párbeszédpanel megnyitásához válassza ezt a parancsot.
Íme a Stíluslap párbeszédpanel:
A stíluslapok stílusszabályokból állnak. A stílusszabályok olyan beállítások, amelyekkel megadhatjuk például a megjelenítendő szöveg betűtípusát vagy buborékokat rendelhetünk tetszőleges XML elemhez. Minden stílusszabály meghatározott XML elemhez vagy elemekhez van hozzárendelve. A stílusszabályhoz tartozó szelektorral határozhatjuk meg, hogy egy stílusszabály milyen elemekre legyen érvényes.
Például, ha egy stílusszabályt a <text> elemre alkalmazunk, a stílusszabályhoz tartozó szelektor a "text" lesz. Ha egy stílusszabályt a <p> és <u> elemekhez rendelünk, akkor mindkét elem szelektor lesz.
A párbeszédpanel fő részén ahhoz a stíluslaphoz tartozó stílusszabályok vannak felsorolva, amellyel éppen dolgozik. Fent egy egyetlen stílusszabályt tartalmazó stíluslap látható. A lenti példában ezzel szemben a stíluslap több stílusszabályt is tartalmaz. A stílusszabályok mindegyikéhez más-más szelektor tartozik:
Az első oszlop a szelektorokat tartalmazza. A második oszlopban az látható, hogy egy stílusszabály mennyire specifikus (erről részletesebben később lesz szó). A harmadik oszlop azokat a betűtípus-mintákat tartalmazza, amelyeket a stílusszabály hozzárendelni a megadott XML elem(ek)ben található szöveghez.
Egy a listában található stílusszabály kiválasztásához kattintson a megfelelő stílusszabályhoz tartozó szelektorra.
A párbeszédpanel tetején található Név szövegdoboz kitöltése kötelező, ha új stíluslapot kíván létrehozni. A későbbiekben ezen név segítségével aktiválhatja ismét a stíluslapot.
Az ÚJ gomb megnyomásával megnyitja a Stílus párbeszédpanelt. Itt új stílusszabályokat hozhat létre, melyeket a program hozzáad a Stíluslap párbeszédpanelben található listához.
A SZERKESZTÉS gomb segítségével megváltoztathatja egy már létrehozott stílusszabály beállításait. Nyomja meg a SZERKESZTÉS gombot, ha a kiválasztott stílusszabályt ismét meg kívánja nyitni a Stílus párbeszédpanelben.
A TÖRLÉS gomb megnyomásával törölheti a stíluslapból a kijelölt stílusszabályt.
A SZABÁLY MÁSOLÁSA gomb segítségével egy új stílusszabályt adhat hozzá a listához, amely ugyanolyan, mint a kijelölt stílusszabály.
A MENTÉS gomb megnyomásával a megadott névvel menti a stíluslapot. A stíluslapok *.sss kiterjesztéssel rendelkeznek. Alapértelmezett esetben a mentés a korpusz "usr" könyvtárába történik. Ha más helyre vagy más névvel kívánja menteni a stíluslapot, használja a MENTÉS MÁSKÉNT parancsot, amellyel a szabvány Windows Mentés másként párbeszédpanelt nyitja meg.
Ha elmentette a stíluslapot, a párbeszédpanel bezáródik és Ön visszatér a Xaira lekérdező ablakához.
A későbbiekben a Stíluslap szerkesztése parancs segítségével bármikor megváltoztathatja egy adott stíluslap beállításait vagy a stíluslap nevét.
Specifikusság és a szabályok sorrendje a felsorolásban
Könnyen megtörténhet, hogy két vagy több szabály a lekérdezés vagy az eredményül kapott szöveg ugyanazon részére vonatkozik.
Például, ha egy stílusszabályt definiál "s"-re és egy másikat "s[n="1"]"-re, az <s n="1"> . . . </s> tagpár által tartalmazott szövegre mindkét szabály érvényes lesz.
Nyilvánvalóan nem lehetséges pontosan ugyanarra a szövegre két különböző stílusszabályt alkalmazni, hiszen a két stílus definiálhat két teljesesen eltérő betűtípust, buborékot, stb. Kérdés tehát, hogy mi a teendő azokban az esetekben, amikor két vagy több stílusszabály ugyanarra a szövegrészre vonatkozik. Ilyenkor a specifikusság alapján dönthető el, hogy melyik szabály kerüljön alkalmazásra: vagyis az ilyen esetekben mindig a specifikusabb szabály alkalmazódik.
A stíluslap párbeszédpanel középső oszlopában látható, hogy egy stílusszabály mennyire specifikus. A specifikusságot a program automatikusan határozza meg az Ön által definiált szelektor alapján. Általánosan megfogalmazva, egy stílusszabály annál specifikusabb, minél több megszorítást tesz azokra az elemekre, amelyek a szabály bemenetét képezik. (Az alábbiakban részletesen leírjuk, hogy a program hogyan számolja ki a specifikusságot.) Példaképp tegyük fel, hogy a következő stílusszabályokat definiáltuk:
Elvileg minden stílusszabály értelmezbve van az <s> elemek tartalmára (persze néhány esetben az "n" attribútum értékétől függően). Az <s n="1"> . . . </s> tag-en belül található szöveg minden szabálynak képezheti bemenetét. Így tehát az adott szöveg színe narancssárga lesz, hiszen ez a stílusszabály a legspecifikusabb (201). A <s n="32"> . . . </s> tagben található szöveg viszont kék lesz, hiszen az erre alkalmazandó legspecifikusabb szabály az "s[n]" (101). A "*" stílusszabály specifikussága a legalacsonyabb, így ez alkalmazódik utoljára.
Ha két vagy több azonos specifikusságú stílusszabály alkalmazható ugyanarra a szövegre vagy lekérdezésre, akkor a listában előrébb sorolt szabály lesz kiválásztva. Ezért érdemes figyelni a szabályok sorrendjére.
A SZABÁLY ELŐRE gomb megnyomásával a kiválasztott stílusszabályt egy hellyel feljebb mozgathatja a listában. A SZABÁLY HÁTRA parancs hatása éppen fordított: a kiválasztott szabályt eggyel hátrébb helyezi a listában.
A specifikusság meghatározása
A specifikusság technikai meghatározása a CSS-ből ered (Cascading Style Sheets - lépcsős stíluslap - amely egy XML szabvány)
A specifikusság meghatározásához kell tudni, hogy (a) hány ID attribútum (b) hány CLASS attribútum (c) hány tag név található a szelektorban. A három szám konkatenációjából kapjuk meg a specificitást. Néhány példa:
| LI | {...} /* a=0 b=0 c=1 : specificity = 1 */ |
| UL LI | {...} /* a=0 b=0 c=2 : specificity = 2 */ |
| UL OL LI | {...} /* a=0 b=0 c=3 : specificity = 3 */ |
| LI.red | {...} /* a=0 b=1 c=1 : specificity = 11 */ |
| UL OL LI.red | {...} /* a=0 b=1 c=3 : specificity = 13 */ |
| #x34y | {...} /* a=1 b=0 c=0 : specificity = 100 */ |
A pszeudo-elemek és pszeudo-osztályok normál elemeknek és osztályoknak tekintendők.