A gyakorisághatározók és a Fókusz

Bende-Farkas Ágnes  

Az eloadás a gyakorisághatározót tartalmazó angol it-cleftek és a Fókuszt tartalmazó magyar mondatok tulajdonságait fogja vizsgálni. Míg a Fókusz nélküli magyar mondatoknak és az in situ, intonációs Fókuszt tartalmazó angol mondatoknak elvben több olvasata lehetséges, és a preferált olvasat kiválasztásában kontextuális és prozódiai tényezok játszanak szerepet, az itt vizsgált szerkezetekben (l. lentebb a (3)-as peldát) egyetlen olvasat lehetséges, és az egyes olvasatok megléte vagy hiánya szerkezeti okokra vezetheto vissza.  

Az eloadásban amellett fogok érvelni, hogy (i) az egyes olvasatok hiányának szintaktikai és szemantikai okai is vannak (de a szintaxis az elsodleges), és (ii) a (3)-as példában az angol it-cleft és a magyar Fókusz szerkezeti párhuzama újabb, független érvet szolgáltat ahhoz a feltételezéshez (Kenesei 2006), hogy a magyar Fókusz komplex szintaktikai szerkezetet hoz létre, amennyiben a Fókusz utáni összetevok alárendelo mellékmondatot, illetve önálló derivációs fázist alkotnak.  

A PROBLÉMA HÁTTERE

Az eloadás kiindulópontja egy, a szinktakszis és a szemantika kapcsolatát érinto probléma: Ha egy egyszeru mondat (kvantorjellegu) gyakorisághatározót tartalmaz, milyen tényezok döntik el, mi kerül a kvantor restriktorába és mi az ú.n. szkópuszba. Ha a kontextus vagy mondaton belüli tényezok nem nyújtanak más támpontot, az egész mondat a szkópuszhoz tartozhat, és a restriktort egy szabad változó alkotja, amely a beszélo által ismert feltételekhez kötheto. Például "Placido mindig énekel a fürdokádban" úgy értelmezheto, hogy "Minden esetben, amikor bizonyos feltételek teljesülnek (például boldog vagy fellépésre készül), Placido énekel a fürdokádban".  

A nemzetközi irodalom szerint azonban vannak mondaton belüli tényezok, amelyek a mondat (jelentés ábrázolásának) bizonyos részeit a restriktorba 'irányítják'. Az egyik ilyen tényezo az intonációs Fókusz (Rooth 1885, de Swart 1991):  

(1) a. Mary always knits NORWEGIAN sweaters

       'Mari mindig NORVÉGMINTÁS pulóvert köt'

Minden olyan esemény, amikor Mari valamilyen mintás pulóvert köt, egyben olyan esemény, amikor norvégmintás pulóvert köt  

    b. MARY always knits Norvegian sweaters

       'MARI köt mindig norvégmintás pulóvert'

Minden olyan esemény, amikor valaki norvégmintás pulóvert köt, egyben olyan esemény, amikor Mari köt norvégmintás pulóvert  

Egy másik lehetséges tényezo a mondat igéje által bevezetett elofeltevés: Többen megfigyelték, hogy ilyenkor a preferált olvasatban az elofeltevés kerül a restriktorba, és az állítás a szkópuszba (Schubert-Pelletier, Cohen, Beaver-Clark). Angol példákkal szemléltetve:  

(2) a. John always beats Ben at TENNIS

       'János mindig megveri Bent teniszben'

Ha János teniszezik Bennel, akkor mindig megveri

    b. Cats always land on their FEET

       'A macskák mindig talpra esnek'

Minden esemény, amikor egy vagy több macska (le)esik, azzal végzodik, hogy a macska a talpán ér földet

A fenti angol peldáknak elvileg mind létezik a másik, a Fókusz meghatározta olvasata is. Az észrevétel mégis az, hogy megfelelo kontextus híján a 'preszuppozíciós' olvasat a preferált. A 'Fókuszos' olvasathoz bizonyos diskurzusbeli, ill. prozódiai feltételeknek kell teljesülniük.  

A PROBLÉMA MAGA, MEGOLDÁSI JAVASLAT

Az eloadásban a gyakorisághatározót tartalmazó angol it-cleftek és a határozó mellett szintaktikai Fókuszt is tartalmazó magyar mondatok viselkedését fogom megvizsgálni, a (3)-ashoz hasonló példákon:  

(3) a.  János TENISZBEN veri meg mindig Benot

    a'. It is at TENNIS that John always beats Ben

        (CSAK preszuppozíciós olvasat)

János minden teniszjátszmát megnyer Beno ellen (Más sportok v. játékok esetén más a nyerési arány)  

    b.  János mindig TENISZBEN veri meg Benot

    b'. It is always at TENNIS that John beats Ben

Valahányszor János megveri Benot valamilyen játékban, ez a játék a tenisz (CSAK Fókuszos olvasat) Röviden: a mondat a János gyozelmei fölött kvantifikál. [Megjegyzés: a "szabad kontextusváltozós" olvasat természetesen ezeknél a példáknál is megvan. Ami az érvelés szempontjábol fontos, az a Fókuszos, illetve a preszuppozíciós olvasatoknak a hiánya.]  

A megfigyelés az, hogy az angol it-cleftekben és a magyar Fókuszos mondatokban a határozó mondatbeli helye nemcsak a hatókörét határozza meg, hanem egyben azt is, hogy mi alapján történik a restriktorba és szkópuszba való felosztás. Az eloadasban javaslatot teszek egy a szintaxis altal "vezérelt" szemantikai ábrázolásra, amely eloállítja a létezo olvasatot, és amelyben a nemlétezo olvasat nem állítható elo. A magyarázat szerint az olvasatok hiányában szintaktikai es szemantikai tényezok is közrejátszanak. Az angol (3a') mondatban a határozó sziget-megszorításnak engedelmeskedik, a hatóköre ezért nem foglalhatja magában a fomondatot. Az sem lehetséges azonban, hogy a határozó szemantikai típusemeléssel vagy például függvénykapcsolat tételezésével kapjon tág hatókört a logikai formában, hiszen ezzel "felszabadulnának" az it-cleft preszuppozíciójában lekötött változók. A (3b') mondat hiányzó olvasata elsosorban szemantikai tényezok miatt nem áll elo, de ezek a tényezok is szintaktikai okokra vezethet˝ok vissza. (Ha elfogadjuk a feltételezést, hogy ha egy szintaktikai szerkezet több összetevoje is rendelkezik elofeltevéssel, akkor az elofeltevések egymásba ágyazódása tiszteletben tartja a mondat szerkezeti hierarchiáját.)  

Végül: a Fókuszt tartalmazó magyar mondatok és az angol it-cleftek ezen szerkezeti es jelentésbeli párhuzama új, független bizonyítékot szolgáltat ahhoz a feltételezéshez, hogy a magyar Fókusz komplex mondattani szerkezetet hoz létre, amely megfeleltetheto egy beágyazott mondatnak, illetve egy önálló derivációs fázisnak. Az eloadás ismertnek tekinti Kenesei 2006 fo állításait és érveit. A javasolt szemantikai ábrázolás, illetve az a mód, ahogyan ez az ábrázolás a szintaxishoz kapcsolódik, mintegy szemléltetokent is szolgál.