Kétnyelvû közösségek összehasonlítása új klasszifikációs módszerrel

Borbély Anna

 

 

MTA NYTI 2017. december 12. 11 óra

Pauwels nemrégiben megjelent, nyelvmegõrzésrõl és nyelvcserérõl szóló könyvében így fogalmaz: a nyelvmegõrzés fogalma kiváltképpen a társadalom bizonyos szegmenseire vonatkozik, a két- vagy többnyelvû gyakorlatokra (pl. a bevándorló és a honos csoportokra) és csupán bizonyos idõintervallumra szorítkozva. (…) A honos közösségekre gyakorolt és egy másik nyelvcsoport felõl érkezõ fenyegettetés, veszélyeztetés miatt a figyelem középpontjában inkább a nyelvcsere, a nyelvvesztés és végsõ soron a nyelvhalál áll (Pauwels 2016: 13–14). A kétnyelvû közösségekrõl szóló és változatos, a megfigyeléssel és a statisztikai módszerrel végzett kutatási eredmények azt igazolják, hogy a tárgyalt stabil és instabil kétnyelvûségen túlmenõen fontos az instabil (dinamikus) állapoton belül vizsgálni a fenntartható kétnyelvûség (a továbbiakban FK) mûködését (Borbély 2014). A tavalyi intézeti elõadásban egy új klasszifikációs módszerrel, a klaszterelemzéssel (vö. pl. Vargha – Bergman – Takács 2016) bemutatásra kerültek a kétnyelvûség dinamikai összefüggései: egy kétnyelvû (nemzetiségi/kisebbségi) közösségben, három terepmunka során gyûjtött megfigyelések homogén csoportokba (ún. FK klaszterekbe) rendezésével (Borbély 2016). A jelen kutatás (elõadás) is arra világít rá, hogy az FK klaszterek alkalmasak arra, hogy az FK és a nyelvcsere folyamatának dinamikájáról, immár hat közösség adatainak klaszterelemzésével, az eddigieknél összetettebb ismereteket szerezzünk. A feldolgozott kétnyelvûségi adatok a következõ magyarországi nemzetiségi közösségekbõl származnak: beások, németek, romák, románok, szerbek és szlovákok (MaBiLing adat- és hangtár – MTA NYTI TKK, lásd pl. Bartha 2003). A feltárt tíz klaszter (KL1–KL10) tíz létezõ beszélõtípust azonosít. Közülük a teljes minta (n=421) közel kétharmadát kitevõ KL6–KL10 klaszterek még dominánsan kisebbségiek, de az öt közül négyben a megkérdezettek már „lépés(eke)t tettek” a nyelvcsere (nyelvvesztés), illetve az asszimiláció irányába.  

 

Hivatkozások:

Bartha Csilla 2003. A nyelvi másság dimenziói: a kisebbségi nyelvek megõrzésének lehetõségei – egy országos szociolingvisztikai-kétnyelvûségi vizsgálatról. In: Hajdú Mihály–Keszler

Borbála (szerk.) Köszöntõ Kiss Jenõ 60. születésnapjára. Budapest, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete–Magyar Nyelvtudományi Társaság. 304–311.

Borbély Anna 2014. Kétnyelvûség – Variabilitás és változás magyarországi közösségekben. L’Harmattan Könyvkiadó, Budapest.

Borbély Anna 2016. A fenntartható kétnyelvûség mérése klaszteranalízissel. Elõadás: MTA NYTI 2016. november 29. Pauwels, Anne 2016. Language Maintenance and Shift. New York, Cambridge University Press.

Vargha, András – Bergman, Lars R. – Takács, Szabolcs 2016. Performing cluster analysis within a per-son-oriented context: Some methods for evaluating the quality of cluster solutions. Journal for Person-Oriented Research. Vol. 2. Nos. 1–2. pp. 78–86. http://dx.doi.org/10.17505/ jpor.2016.08