Csirmaz Anikó

Mennyire önkényesek az időhatározók?

 

Azokat az időhatározókat, amik egy időintervallum hosszúságát határozzák meg, gyakran használják eseményleírások tulajdonságának meghatározására. Az 'alatt'-időhatározó ('két óra alatt' és angol megfelelője, 'in two hours') csak nem-homogen, telikus eseményleírásokkal állhat (pl 'Feri elolvasta a könyvet'), míg az 'át'-határozó ('két órán át' és az angol 'for two hours') csak homogén, atelikus  leírásokkal fordul elő ('Feri olvasta a könyvet').  

Azt, hogy az 'alatt'/'in'-határozók telikus eseményleírást kívánnak meg, és az 'át'/'for'-határozók csak atelikus leírással állhatnak, legtöbbször önkényesen feltételezik (pl. Dowty 1979, Moltmann 1991, Rothstein 2004, de ld. Krifka 1998). Az előadás abból indul ki, hogy ezek a megszorítások nem feltétlenül önkényesek. A határozók nem-időhatározói, térbeli használatára alapozva ('a hegy alatt' / 'az alagúton át') egy olyan lehetőséget vázol fel, ahol a homogeneitási megszorításokat az időhatározók P feje teljes mértékben meghatározza.