É. Kiss Katalin Intézeti előadás, 2005. dec. 8. 11 óra

Jól megoldottuk? Rosszul oldottuk meg?

Az összefoglaló és a kirekesztő kifejezést tartalmazó mondatok szórendjének magyarázata

A magyar szórend egyik legrégebben észlelt rejtélye a pozitív és a negatív értelmű fok-/mértékhatározók, módhatározók és gyakorisági határozók, valamint a pozitív és a negatív határozatlan számnevet tartalmazó kifejezések eltérő szórendi viselkedése.

(1)a. János nagyon elfáradt. (2)a.*János alig elfáradt

b.*János nagyon fáradt el. b. János alig fáradt el.

Az előadás arra keres magyarázatot, hogy a negatív értelmű kifejezéseknek miért kell kötelezően fókuszpozícióba kerülniük. A magyarázat szemantikai természetű lesz. Mint a szemantikában köztudott, egy skála valamely értékét képviselő kifejezés jelentése helyettesíthető a skála magasabb fokainak értékével - pl.:

(3) János megeszik 15 szilvásgombócot vacsorára.

E mondat akkor igaz, ha János 15 vagy annál több gombócot eszik meg vacsorára. Az efféle helyettesíthetőséget a fókusz funkció kizárja:

(4) János 15 GOMBÓCOT eszik meg vacsorára.

A skálák negatív tartományába eső kifejezések esetében a skála magasabb értékeivel való helyettesítés szemantikai anomáliához vezetne; ha pl. igaz, hogy valaki kevés gombócot evett vacsorára, akkor nem lehet igaz, hogy sok gombócot evett. Az ilyen skaláris kifejezések esetében a felsőbb skaláris értékekkel való helyettesítést a kifejezés fókuszálásával akadályozzuk meg:

(5) János kevés gombócot eszik meg vacsorára.