Fejes László (MTA NYTI)

A nganaszan „kerekségi harmónia” megjósolhatóságáról

A nganaszan kétféle magánhangzóosztályt ismer, ezek közül az egyiket durva megközelítéssel kerekséginek nevezthetjük, a másik az igen korlátozott palatoveláris illeszkedés. Míg az utóbbi meglehetősen szabályos, addig a szakirodalom szerint az előbbi fonetikai-fonológiai motivációja a történeti hangváltozások nyomán teljesen elhomályosult, így a szinkróniában a tő hangalakjából nem lehet megjósolni, hogy a tő melyik harmóniaosztályba fog tartozni.

Előadásomban rámutatok, hogy a harmóniaosztályba tartozás igenis erősen korrelál azzal, hogy a tőben milyen magánhangzók szerepelnek. Módszeres kutatással feltárható, mely magánhangzók járnak az egyik, melyek a másik harmóniaosztállyal. Bemutatom, melyek azok az esetek, amelyekben a harmóniaosztály nagy biztonsággal megjósolható, és melyek azok a jól körülhatárolható esetek, amikor tényleg nem. Mindeközben utalok arra is, hogy milyen újabb elméleti és nyeltörténeti problémákat vetnek fel az eredmények, milyen irányokban lenne érdemes folytatni a kutatást.