A magyar eldöntendő kérdő mondatok interpretációjához

Gyuris Beáta

Időpont: 2013. szeptember 19.

Az előadás a magyar főmondati -e-kérdőszót tartalmazó ill. intonációsan jelölt kérdő mondatok közötti több olyan markáns interpretációs különbségre kíván rámutatni, amelyek eddig vagy teljesen észrevétlenek maradtak a szakirodalomban, vagy még nem kaptak elegendő figyelmet. Ezek a különbségek valószínűleg azért kerülték el eddig a nyelvészek figyelmét, mert nem a prototipikus, információt kérő kérdések kifejezésében nyilvánulnak meg, hanem egyes speciális kérdések kifejezésében, és a beszélőnek a kérdésre adott válasz fajtájára vonatkozó várakozásával (angolul: 'bias') vannak összefüggésben.

Áttekintjük az ún. részrehajló kérdések ('biased questions') formális elméletével kapcsolatos jelentősebb elméleti javaslatokat (Büring--Gunlogson 2000, van Rooij--Safarova 2002, Romero-Han 2004, Farkas-Bruce 2009, Krifka, megj. előtt, Sudo, megj. előtt) abból a szempontból, hogy mennyiben alkalmasak a kétféle magyar eldöntendő kérdő mondat jelentése közötti különbségek kezelésére, és felvázoljuk egy olyan formális elmélet szükséges alkotóelemeit, amelyben ezek a különbségek megragadhatóknak látszanak.