Sakknyelv, Kéziszótár, Nagyszótár

            Másfél évszázaddal ezelőtt fontos események történtek a magyar sakkirodalom és sakknyelv szempontjából. Éppen 150 éve, 1860-ban indult útjára az első magyar sakkrovat, a Vasárnapi Újságé. Ezt Rozsnyay Mátyásnak és Cseresnyés Istvánnak (a leendő rovatvezetőnek) az előző évben írt cikkei készítették elő. Szintén 1860-ban jelent meg a második (akkor elsőnek hitt) magyar nyelvű sakk-könyv, Max Lange német nyelvű műve nyomán, ugyancsak Rozsnyay Mátyás munkájaként. Mindez, természetesen beleértve magának a rovatnak a tevékenységét is, hatalmas szerepet játszott a magyar sakkterminológia tudatos megalapozásában.

            Az előadás nem történeti visszatekintéssel köszönti a jeles évfordulót, hanem a mai magyar sakkterminológiáról szólva. Azt tekinti át, hogyan kezeli a sakkszókincset a Magyar értelmező kéziszótár megújított változata (főszerk. Pusztai Ferenc, 2003), valamint A magyar nyelv nagyszótárának az eddig megjelent, a, á kezdőbetűs szócikkanyagot tartalmazó kötete  (főszerk. Ittzés Nóra, 2006). Az elemzés foglalkozik a címszavak válogatásával, a jelentések szerepeltetésével és pontosságával, a lexikológiai-lexikográfiai minősítésekkel, valamint azzal a kérdéssel, hogyan lépnek át a sakkterminusok az élet és a nyelvhasználat más területeire.