A prozódiától a szintaxisig vagy fordítva? A nyelvelsajátítás egyik
alapkérdése
               Kassai Ilona
         MTA Nyelvtudományi Intézete

Közismert, hogy a zöngéből kiépülő zenei, közkeletűbb terminussal
prozódiai elemekre már az öt hónapos magzat is megkülönböztetetten
figyel, s ezekből szerzi első percepciós mintáit a tanulandó nyelvről.
Ennek a különleges érzékenységnek az alapján jogosan tehető fel az
előadás címében szereplő választó kérdés első fele, az ti., hogy vajon
a kisgyereket a szintaktikai szerkezeteket jellemző prozódiai jegyek
korai feldolgozása vezeti-e el a szintaxis ismeretéhez. A kérdés
második fele az elsőt nem feltétlen megerősítő kutatási eredmények
alapján fogalmazódott meg. Ez pedig azért történhetett, mert a
szintaktikai szerkezet nem mindig hüvelyezhető ki a prozódiai
szerkezetből. Utóbbit ugyanis pragmatikai tényezők,
információszerkezet, érzelmek és még egy sor egyéb tényező befolyásol
(hat)ja, s amíg ezekkel nem jön tisztába a nyelvet tanuló gyermek,
rendre megsérti a kanonikus prozódiai mintázatokat. Az előadás magyar
gyermeknyelvi korpuszból vett prozódiai hibák elemzésével fog
rámutatni szintaxis és prozódia bonyolult kapcsolatára, s ennek a
nyelvelsajátítás menetét hol segítő, hol hátráltató hatására.