Intézeti előadás, 2005. június 14-én, kedden, 10.30-kor

*Fenntartható lingvicizmus*

Kontra Miklós

Az elitista nyelvi ideológiák régóta ismeretesek Magyarországon, de
valódi társadalmi jelentőségükről csak azóta van fogalmunk, mióta
országos reprezentatív mintától gyűjtött grammatikalitási ítéletek és
szóbeli mondatkiegészítések mutatják meg a kodifikált standard
változatok és a nemstandard változatok társadalmi disztribúcióját. A
Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat kimutatta, hogy a
nyelvművelők és az iskolai tanítók, tanárok esetenként a teljes felnőtt
magyarországi lakosság 92%-át "veszik célba", vagyis szinte mindenkinek
meg kívánják változtatni a nyelvi ítéleteit és/vagy a beszédét. A
nyelvvédők a nemstandard nyelvhasználatot gyakran egyfajta kognitív
deficittel magyarázzák (a beszélők, úgymond, képtelenek megtanulni a
"helyes" beszédet, Milroy és Milroy 1999). Az ilyen elképzelések
helytállóságát egyebek mellett az iskolázottsági mobilitásnak a standard
változatok elsajátítására gyakorolt hatásával fogom megvizsgálni. Egy
nemrég megjelent tanulmányában Myhill (2004) megmutatja, hogy a nyelvi
preskripció miért erősíti fel a társadalmi egyenlőtlenségeket a legtöbb
európai országban, s miért nincs ez így például a héber, az arab, vagy
az izlandi nyelvközösségben. Azt fogom bemutatni, hogy a nyelvi
hierarchiát kialakító taktika (Lippi-Green 1997) akkor a legsikeresebb,
amikor a preskriptív helyesség és a presztízs-alapú helyesség egymást
erősítik, és amikor a standard nyelvi változatokat az iskoláskorban vagy
később nehéz, vagy (szinte) lehetetlen megtanulni. A nyelvvédők
szempontjából a legjövedelmezőbb preskriptív szabályok azok, amelyeket a
beszélők mindig megszegnek. Egy lingvicista társadalomban ezek a
szabályok a fenntartható lingvicizmust biztosítják.

(Tove Skutnabb-Kangas [1988] definíciója szerint a rasszizmus, az
etnicizmus és a lingvicizmus olyan "ideológiák, struktúrák és cselekvési
módok, amelyeket a hatalomnak és a (mind materiális, mind nem
materiális) forrásoknak ?faj?, etnikum-kultúra vagy nyelv alapján
meghatározott csoportok közti egyenlőtlen elosztásának legitimálására,
kialakítására és újratermelésére használnak.")

Utalások:

Lippi-Green, Rosina. 1997. English with an Accent: Language, ideology,
and discrimination in the United States. London/New York: Routledge.

Milroy, James and Lesley Milroy. 1999. Authority in Language:
Investigating Standard English. Third edition. London/New York: Routledge.

Myhill, John. 2004. A parametrized view of the concept of 'correctness'.
Multilingua 23: 389-416.

Skutnabb-Kangas, Tove. 1988. Multilingualism and the education of
minority children. In: Tove Skutnabb-Kangas and Jim Cummins, eds.,
Minority Education: From Shame to Struggle, 9-44. Clevedon/Philadelphia:
Multilingual Matters.