Posgay Ildikó: Anyanyelvjárás nyelvi hátrány? című
intézeti előadásának (2005. november 8. délután 2 óra)
absztraktja
1. A legtöbb európai országban a lakosságnak az a nagy hányada, amelyik nem beszéli a standard változatot, a diszkrimináció különféle formáinak van kitéve (Trudgill 1995).
2. A nyelvjárások negatív társadalmi megítélését tovább erősítette az oktatás nyelvjárás- ellenessége, amit még ma is tapasztalhatunk (Posgay 2002, 2004). Erre utal a nyelvjárási eredetű helyesírási hibák megítélése, vagy a köznyelvi normától eltérő, s ezért hibásnak tartott nyelvhasználati jelenségek megbélyegzése. Ilyen stigmatizált nyelvi változó az e kérdőszó (partikula) is, amelynek használatát már sokan vizsgálták. Mit mond az elméleti nyelvész (É. Kiss 2004: 22), a szociolingvista (Kontra szerk. 2003: 80-81, 155-157) és a nyelvművelő (NyKk. 457-458, NymKsz.² 131-132, 399)?
3. Milyen tendenciák tapasztalhatók a vizsgált nyelvi változó használatában?
4. Az anyanyelvoktatás szerepe és feladatai a normaütközések okozta nyelvi konfliktusok feloldásában.
Hivatkozások
É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest.
Kontra Miklós szerk. 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon.
Osiris Kiadó, Budapest.
NyKk. I-II. Nyelvművelő kézikönyv 1-2. kötet. 1980/1985. Akadémiai Kiadó, Budapest.
NymKsz.² Nyelvművelő kéziszótár. Második, javított és bővített kiadás. 2005.
TINTA Könyvkiadó, Budapest.
Posgay Ildikó 2002. A nyelvjárások egyéni megítélése. In: Szabó Géza, Molnár Zoltán,
Guttmann Miklós szerk. IV. Dialektológiai Szimpozion. A Berzsenyi Dániel Tanárképző
Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai V., Szombathely.
Posgay Ildikó 2004. Nyelvi hiba vagy nyelvi kontaktushatás? In: Bakonyi IstvánNádai
Julianna szerk. A többnyelvű Európa. Széchenyi István Egyetem Idegennyelvű
és Kommunikációs Tanszék, Győr.
Trudgill, Peter 1995. Dialektusok és szociolektusok az új Európában. Valóság 1995/11,
107-110.