Nyitólap > Programok

A Nyelvtudományi Intézet decemberi rendezvényei

Az MTA-ELTE Elméleti Nyelvészeti Doktori Program Kísérletes nyelvészet c. előadás- és bemutatósorozata  

Amennyiben az Intézet programjait e-mailben is meg szeretné kapni, kérjük küldjön egy üzenetet az Intézet e-mail címére: linginst@nytud.hu.

További nyelvészeti programok a Nyelvészeti portál Friss hírek rovatában vagy az Újdonságok a portálon  lapon olvashatók.

Archívum 

I would like to claim that Milsark's generalization is an epiphenomenon. My argument is based on Japanese and  English bare noun phrases, but I expect the claim to hold generally. I will show that a bare noun phrase as the subject of a sentence may be construed either as generic/universal or existential, whether the predicate is a stage-level ((SL) with an event argument),  as in (1), or an individual level (IL) predicate, as in (2). 

(1)   Apples were beautifully arranged in a basket.

(2)   Japanese are major league baseball players.

Whether a bare noun phrase subject of a sentence is contrued as generic/universal or existential is the matter of choices of domains with respect to which the proposition represented by the sentence is interpreted, and not the matter of different forms of propositions the sentence represents.  I will call a domain with respect to which the bare noun phrase subject is construed as generic/universal a g-domain.    

Japanese has two sentence forms that correspond to English declarative sentence, the plain sentence form and the WA-marked sentence form.  The WA-marked sentence is understood to express a categorical judgment (a predicational form of a judgment); the WA-marked noun phrase represents the subject of the predication.   Milsark's generalization  has somehow been believed by many scholars to be related to the categorical judgment.  But ifx Milsark's generalization is spurious, the grounds for such an association are lost.  However, if the WA-phrase is a bare noun phrase, as in (3) below, the sentence must be interpreted in a g-domain. Maybe this fact is the cause of the illusory association between Milsark's generalization and the categorical judgment.

(3) ringo wa kago no naka ni kirei ni narabete atta (apples-WA were beautifully arranged in a basket)
 

The study of grammar at a variety of levels in sign languages can elucidate issues in linguistic universals that have puzzled linguists for a long time.  At the phonological level, all sign languages that have been studied have a great deal of simultaneity, due in no small part to the visual-gestural modality in which sign language is communicated, since that channel lends itself in both production and perception to simultaneity.  At the morphological level, there are also commonalities such as the use of handshape classifier morphemes. However, at the syntactic level, while there are commonalities across sign languages in the use of facial expression to express mechanisms like topicalization, negation, and  question formation, the underlying order of constituents can be different.  Further, when we compare sign languages, we find different mechanisms such as auxiliaries and gender marking that are not universal across sign languages.

A cikk az ún. kvalifikált predikáció szemantikájával foglalkozik. A kiindulópont két megfigyelés: egy kvalifikált predikációt kifejező mondatból (pl. 'János bíróként (pontosan) havi 200.000 forintot keres') következik a kvalifikáló predikáció (esetünkben: 'János bíró') de nem következik a kvalifikált predikáció (esetünkeben: 'János (pontosan) havi 200.000 forintot keres'). Először a szakirodalomból ismert két elemzést kritizálok. A Fred Landman nevéhez fűződő első javaslat szerint a kvalfikáló predikátum NP-módosító; Renate Bartsch úgy véli, hogy szerepe az igéhez kapcsolódó valamilyen lexikai változó értékének megadása. Azt állítom, hogy nemcsak ezek a konkrét ötletek hibásak, hanem általában minden olyan elmélet, amely a kvalifikáló predikátumot módosítóként vagy argumentum-kitöltőként kezeli. Véleményem szerint a kvalifikált predikáció az adjunktum-predikáció egy válfaja: szintakitikailag és szemantikailag a 'János bíróként (pontosan) havi 200.000 forintot keres' leginkább olyan mondatokhoz áll közel, mint 'János részegen egy fának vezette autóját'. Ez utóbbi mondat elemzésére Susan Rothstein neo-Davidsoniánus elméletét javaslom. Az elmélet azonban csak akkor terjeszthető ki a kvalifikált predikációra, ha az egyszerű predikációra vontakozó neo-Davidsoniánus elméletet némiképp módosítjuk. (Durván arról van szó, hogy az a mondat, hogy 'János boldog' nem egyszerűen azt fejezi ki, hogy János egy boldog állapotban van, hanem azt is, hogy János bármely állapota, mely ennek az állapotnak a kiterjesztése, szintén boldog állapot.) Cikkem fő állítása, hogy a kvalifikált predikációval kapcsolatos szemantikai nehézségeknek valójában sokkal több közük van a predikációhoz, mint a kvalifikációhoz.