Nyitólap >
Programok
A Nyelvtudományi Intézet júniusi rendezvényei
Időpont |
Helyszín |
Előadó |
Előadás címe |
Szervező |
június 1. (kedd), 10:30 |
földszinti előadóterem |
Szabó Miklós (Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar) |
Jogelmélet és nyelvelmélet |
MTA Nyelvtudományi Intézet |
június 8. (kedd), 10:00 - 18:00 |
földszinti előadóterem |
Hat
magyarországi nyelvközösséget érintő kérdőíves terepmunka tanulságai
(kutatói fórum) |
ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék
és MTA NyTI Élőnyelvi Osztály |
június 10. (csüt.), 11:00 |
földszinti előadóterem |
Tamás Ildikó (MTA Nyelvtudományi
Intézet) |
Magánhangzó-harmónia és
magánhangzó-váltakozások a lappban |
Finnugor Osztály |
június 10. (csüt), 15:00 |
földszinti előadóterem |
A Tinta Könyvkiadó új nyelvészeti
könyveinek bemutatása
- Kiefer Ferenc (szerk.): Igék, főnevek, melléknevek
- Szathmári István: Stilisztikai lexikon
- Bernard Cerquiglini: A francia nyelv születése
- Banczerowski Janusz: A lengyel nyelv alapkönyve |
június 15. (kedd), 11:00 |
földszinti előadóterem |
Csúcs Sándor (MTA Nyelvtudományi
Intézet) |
Redundancia és nyelvi változás |
Finnugor Osztály |
június 24. (csüt.), 11:00 |
földszinti előadóterem |
Ladányi Mária (ELTE BTK / MTA
Nyelvtudományi Intézet) |
Produktivitás és analógia: Mi
produktív és mi nem a magyar főnévképzésben? |
MTA Nyelvtudományi Intézet |
június 29. (kedd), 11:00 |
földszinti előadóterem |
Alberti Gábor (Pécsi
Tudományegyetem / MTA Nyelvtudományi Intézet)
|
ReALIS |
MTA Nyelvtudományi Intézet |
Az MTA-ELTE Elméleti Nyelvészeti
Doktori Program Kísérletes nyelvészet c. előadás- és bemutatósorozata
Vitaülések a magyar őstörténet kutatásának helyzetéről
Amennyiben az Intézet programjait e-mailben is meg szeretné kapni, kérjük
küldjön egy üzenetet az Intézet e-mail címére:
linginst@nytud.hu.
További nyelvészeti programok a
Nyelvészeti portál Friss
hírek rovatában vagy az
Újdonságok a portálon lapon olvashatók.
Archívum
Szabó Miklós: Jogelmélet és nyelvelmélet
(előadásvázlat)
A jog és nyelv jelenségvilága között régi, bonyolult és ambivalens
viszonyrendszer szövődik. Ez a viszonyrendszer legalább három szinten
vizsgálható:
(1) a jog és a nyelv (társadalmi) jelenségének szintjén;
(2) a jogtudomány és nyelvtudomány mint gondolati-episztemológiai rekonstrukció
szintjén;
(3) a jogelmélet és nyelvelmélet mint értelmi-filozófiai modellszerkesztés
szintjén.
Az állítás az, hogy a kapcsolatot szokásosan a fenti (2) szinten keressük,
s a feladatot szabályok rekonstrukciójában és a szabályrendszerek közti
párhuzamosságok keresésében látjuk. Az igazán intim kapcsolat azonban a (3)
szinten tárul fel, megmutatva, hogy a joggyakorlat és jogtudomány a
nyelv szemantikai és pragmatikai dimenziójának kibontására tett első szervezett
kísérlet.
|
|