A határozottsági korlátozás

előadás-vázlat

 

Maleczki Márta

Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék

 

 

1. Cél

Az előadás célja annak feltárása, hogy azok a sokat vizsgált disztribúciós problémák, amelyeket határozottsági korlátozás néven tart számon a szakirodalom, hogyan magyarázhatók meg a lehető legegyszerűbben. Az itt adott magyarázat magyar nyelvű adatokra vonatkozik; de mivel szemantikai alapú, feltehetően kiterjeszthető más nyelvekre is, hozzáigazítva a nyelvspecifikus sajátosságokhoz.

 

2. A vizsgált adatok

A jelenség maga a legáltalánosabban úgy fogalmazható meg, hogy bizonyos igék bizonyos konstrukciókban nem tűrik meg a határozott (pontosabban specifikus) argumentumot:

 

(1)       *A/minden levél érkezett.

(2)       Levél/egy levél/néhány levél/pontosan három levél érkezett.

(3)       *Hugó minden szendvicset készített.

(4)       Hugó szendvicset/szendvicseket/egy szendvicset készített.

 

3. A magyarázat

3.1. Határozottsági korlátozás helyett nem-specifikussági kényszer

Amellett az álláspont mellett érvelek, hogy a határozottsági korlátozás néven ismert disztribúciós jelenségekben nem a határozottság játssza a döntő szerepet, l. pl. É. Kiss 1995, Kálmán 1995, Ward – Birner 1995. A határozottság ugyanis nem szükséges feltétele az érintett argumentumok kizárásának, mivel specifikus határozatlan kifejezéseket is érint a korlátozás. A korlátozás valójában nem korlátozás, hanem követelmény, méghozzá nem a határozottság, hanem a specifikusság fogalmára építhető nem-specifikussági kényszer.

 

3.2. A nem-specifikussági kényszer oka

A nem-specifikussági követelmény csak részben eredeztethető az igék lexikális sajátosságaiból; az alapvető ok az, hogy a releváns argumentumok a kényszert mutató konstrukciókban mindig új diskurzus-referenst vezetnek be az állítás fő predikátumának összetevőjeként. Ezt olyan adatokkal igazolom, ahol az ige a lexikális tulajdonságai alapján nem követeli meg a releváns argumentum nem-specifikusságát, mégsem szerepelhet specifikus argumentum az adott konstrukcióban.

Új diskurzus-referenst viszont nyilván nem vezethetünk be olyan kifejezésekkel, amelyek előfeltételezik ezeknek a létét, vagy egy ezeket tartalmazó szűkebb halmaz létét: új diskurzus-referensek nem vezethetők be specifikus referenciájú kifejezésekkel. A határozott kifejezések tehát a specifikusságuk miatt nem fordulhatnak elő ezekben a konstrukciókban; de ugyanígy (általában) nem megengedett a határozatlan kifejezések specifikus interpretációja sem.

 

3.3. Egy formális magyarázat felé

A főnévi csoportokat kvantifikált kifejezésekként reprezentálva Zvolenszky 2005-öt (és az ott hivatkozott irodalmat) követve feltételezhetjük, hogy a kvantorok által kötött változókra gyakran nem csupán az a megszorítás vonatkozik, ami a köznévi kifejezés denotációjából adódik, hanem ezen felül is van beépítve valamilyen, a kontextus által adott  korlátozás. Ezt a gondolatot felhasználva azt állítom, hogy ez a második korlátozó hely üres a generikus értelmezés és a nem-specifikus értelmezés esetében. Az utóbbi esetben viszont nem maradhat üresen a kontextuális korlátozó hely, ha a szóban forgó főnévi csoport „valódi” argumentum (vö. Szabolcsi 1986, Maleczki 1999). Két lehetőség marad tehát:

1. Az igei predikátum valamely jelentéskomponenséből adódóan kitöltődik ez a második korlátozó hely, az értelmezés specifikussá válik, a főnévi kifejezés „valódi” argumentumként szerepelhet (pl. Néhány lány megérkezett.).

2. A nem-specifikus argumentum az igei predikátum részeként diskurzus-referens bevezető funkciójú; ezen belül két alapeset lehetséges:

a) A nem-specifikus kifejezés grammatikai alany; nem-specifikussága miatt azonban nem töltheti be a logikai alany szerepét. Ilyenkor a logikai alany egy artikulált vagy nem artikulált lokatívuszi kifejezés lesz: pl. Lányok érkeztek [0]LOC, Lányok ülnek a toronyban).

b) A nem-specifikus kifejezés nem grammatikai alany; azok a tranzitív igék, amelyek nem-specifikus tárgyat kívánnak meg, alkotást/létrehozást (vagy ennek negáltját: eltüntetést) kifejező igék (vö. Szabolcsi 1986). A tárgyi argumentum nem-specifikussága érdekes módon lép interakcióba az aspektuális tulajdonságokkal (l. Varasdi 2005), ami az itt vázolt megközelítésben a kvantifikáció relatív korlátozatlanságára (a második korlátozó hely kitöltetlenségére) vezethető vissza.

 

3.3. A nem-specifikussági kényszer eltűnése

Mivel a nem-specifikussági kényszert mutató szerkezeteknek a lényege az, hogy a fő állításuk új diskurzus-referensek bevezetésével kapcsolatos, ha a mondat szerkezete úgy változik meg, hogy a fő állítás nem az új referens bevezetése lesz, a nem-specifikussági követelmény nem jelenik meg. Ez történik a fókuszos mondatok esetében, ahol a fő állítást a fókuszált összetevő fejezi ki (vö. Kálmán-Varasdi 2004).

 

Irodalom

Alberti Gábor 1998: Restrictions on the degree of referentiality of arguments in Hungarian sentences.

            Acta Linguistica Hungarica 44(3-4), 341-362.

É. Kiss Katalin 1995: Definiteness effect revisited. Kenesei István (szerk.), Levels and Structures

(Approaches to Hungarian, Vol. 5.), JATE, Szeged, 63-88.

Kálmán László 1995: Definiteness effect verbs in Hungarian. Kenesei István (szerk.),Levels and

            Structures (Approaches to  Hungarian, Vol. 5.), JATE, Szeged, 221-242.

Kálmán László – Varasdi Károly 2004: A magyar határozottsági korlátozás legendája.Előadás-vázlat.

Maleczki Márta 1995: Definiteness effect in Hungarian. A semantic approach. Kenesei István (szerk.),

Levels and Structures (Approaches to Hungarian, Vol. 5.), JATE, Szeged, 221-242.

Maleczki Márta 1999: Weak subjects in fixed space.  Acta Linguistica Hungarica 46(1-2), 95-117.

Maleczki Márta 2001: Határozatlan argumentumok a magyarban. Kenesei István (szerk.), Igei

vonzatszerkezet a magyarban, 287-331. Osiris, Budapest.

McCloskey, Jim - Chung, Sandra 2002-2005: Existentials at the Interface, National Science

Foundation kutatási projektum. http://ohlone.ucsc.edu/~jim/nsf.html

Milsark, Gary 1977: Toward an explanation of certain peculiarities of the existential construction in

English. Linguistic Analysis, 3(1), 1-31.

Szabolcsi Anna 1986: From the definiteness effect to lexical integrity. Abraham, Werner - de Meij,

Sjaak (szerk.), Topic, Focus and Configurationality, John Benjamins, Amsterdam, 321-348.

Varasdi Károly 2005: Definiteness Effect and Aspect in Hungarian, kézirat (fejezet a szerző készülő

disszertációjából)

Ward,Gregory–Birner,Betty 1995: Definiteness and the English Existential. Language 71(4), 722-742.

Zvolenszky Zsófia (2005): Incomplete Descriptions, Incomplete Quantified Expressions. The

Semantic Way is the One and Only. Kézirat.