A határozottsági korlátozás
előadás-vázlat
Maleczki Márta
Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék
1. Cél
Az
előadás célja annak feltárása, hogy azok a sokat vizsgált disztribúciós
problémák, amelyeket határozottsági korlátozás néven tart számon a
szakirodalom, hogyan magyarázhatók meg a lehető legegyszerűbben. Az
itt adott magyarázat magyar nyelvű adatokra vonatkozik; de mivel
szemantikai alapú, feltehetően kiterjeszthető más nyelvekre is,
hozzáigazítva a nyelvspecifikus sajátosságokhoz.
2. A
vizsgált adatok
A jelenség
maga a legáltalánosabban úgy fogalmazható meg, hogy bizonyos igék bizonyos
konstrukciókban nem tűrik meg a határozott (pontosabban specifikus)
argumentumot:
(1) *A/minden levél érkezett.
(2) Levél/egy levél/néhány levél/pontosan
három levél érkezett.
(3) *Hugó minden szendvicset készített.
(4) Hugó szendvicset/szendvicseket/egy szendvicset készített.
3. A
magyarázat
3.1. Határozottsági
korlátozás helyett nem-specifikussági kényszer
Amellett az
álláspont mellett érvelek, hogy a határozottsági korlátozás néven ismert
disztribúciós jelenségekben nem a határozottság játssza a döntő szerepet,
l. pl. É. Kiss 1995, Kálmán 1995, Ward Birner 1995. A határozottság ugyanis
nem szükséges feltétele az érintett argumentumok kizárásának, mivel specifikus
határozatlan kifejezéseket is érint a korlátozás. A korlátozás valójában nem
korlátozás, hanem követelmény, méghozzá nem a határozottság, hanem a
specifikusság fogalmára építhető nem-specifikussági kényszer.
3.2. A
nem-specifikussági kényszer oka
A
nem-specifikussági követelmény csak részben eredeztethető az igék
lexikális sajátosságaiból; az alapvető ok az, hogy a releváns argumentumok
a kényszert mutató konstrukciókban mindig új diskurzus-referenst vezetnek
be az állítás fő predikátumának összetevőjeként. Ezt olyan
adatokkal igazolom, ahol az ige a lexikális tulajdonságai alapján nem követeli
meg a releváns argumentum nem-specifikusságát, mégsem szerepelhet specifikus
argumentum az adott konstrukcióban.
Új
diskurzus-referenst viszont nyilván nem vezethetünk be olyan kifejezésekkel,
amelyek előfeltételezik ezeknek a létét, vagy egy ezeket tartalmazó
szűkebb halmaz létét: új diskurzus-referensek nem vezethetők be
specifikus referenciájú kifejezésekkel. A határozott kifejezések tehát a
specifikusságuk miatt nem fordulhatnak elő ezekben a konstrukciókban; de
ugyanígy (általában) nem megengedett a határozatlan kifejezések specifikus
interpretációja sem.
3.3. Egy
formális magyarázat felé
A főnévi
csoportokat kvantifikált kifejezésekként reprezentálva Zvolenszky 2005-öt (és
az ott hivatkozott irodalmat) követve feltételezhetjük, hogy a kvantorok által
kötött változókra gyakran nem csupán az a megszorítás vonatkozik, ami a köznévi
kifejezés denotációjából adódik, hanem ezen felül is van beépítve valamilyen, a
kontextus által adott korlátozás. Ezt a
gondolatot felhasználva azt állítom, hogy ez a második korlátozó hely üres a
generikus értelmezés és a nem-specifikus értelmezés esetében. Az utóbbi esetben
viszont nem maradhat üresen a kontextuális korlátozó hely, ha a szóban forgó
főnévi csoport valódi argumentum (vö. Szabolcsi 1986, Maleczki 1999).
Két lehetőség marad tehát:
1. Az igei
predikátum valamely jelentéskomponenséből adódóan kitöltődik ez a
második korlátozó hely, az értelmezés specifikussá válik, a főnévi
kifejezés valódi argumentumként szerepelhet (pl. Néhány lány megérkezett.).
2. A
nem-specifikus argumentum az igei predikátum részeként diskurzus-referens
bevezető funkciójú; ezen belül két alapeset lehetséges:
a) A
nem-specifikus kifejezés grammatikai alany; nem-specifikussága miatt azonban
nem töltheti be a logikai alany szerepét. Ilyenkor a logikai alany egy
artikulált vagy nem artikulált lokatívuszi kifejezés lesz: pl. Lányok
érkeztek [0]LOC, Lányok ülnek a
toronyban).
b) A
nem-specifikus kifejezés nem grammatikai alany; azok a tranzitív igék, amelyek
nem-specifikus tárgyat kívánnak meg, alkotást/létrehozást (vagy ennek
negáltját: eltüntetést) kifejező igék (vö. Szabolcsi 1986). A tárgyi
argumentum nem-specifikussága érdekes módon lép interakcióba az aspektuális
tulajdonságokkal (l. Varasdi 2005), ami az itt vázolt megközelítésben a
kvantifikáció relatív korlátozatlanságára (a második korlátozó hely
kitöltetlenségére) vezethető vissza.
3.3. A
nem-specifikussági kényszer eltűnése
Mivel a
nem-specifikussági kényszert mutató szerkezeteknek a lényege az, hogy a fő
állításuk új diskurzus-referensek bevezetésével kapcsolatos, ha a mondat
szerkezete úgy változik meg, hogy a fő állítás nem az új referens
bevezetése lesz, a nem-specifikussági követelmény nem jelenik meg. Ez történik
a fókuszos mondatok esetében, ahol a fő állítást a fókuszált összetevő
fejezi ki (vö. Kálmán-Varasdi 2004).
Irodalom
Alberti Gábor 1998: Restrictions
on the degree of referentiality of arguments in Hungarian sentences.
Acta
Linguistica Hungarica 44(3-4), 341-362.
É. Kiss Katalin 1995: Definiteness effect
revisited. Kenesei István (szerk.), Levels and Structures
(Approaches to
Hungarian, Vol. 5.), JATE, Szeged, 63-88.
Kálmán László 1995: Definiteness
effect verbs in Hungarian. Kenesei István (szerk.),Levels and
Structures (Approaches to
Hungarian, Vol. 5.), JATE, Szeged, 221-242.
Kálmán László Varasdi Károly 2004: A magyar
határozottsági korlátozás legendája.Előadás-vázlat.
Maleczki Márta 1995: Definiteness effect in
Hungarian. A semantic approach. Kenesei István (szerk.),
Levels and Structures
(Approaches to Hungarian, Vol. 5.), JATE, Szeged, 221-242.
Maleczki Márta 1999: Weak subjects in fixed
space. Acta Linguistica Hungarica
46(1-2), 95-117.
Maleczki Márta 2001: Határozatlan argumentumok a magyarban. Kenesei
István (szerk.), Igei
vonzatszerkezet a magyarban, 287-331. Osiris, Budapest.
McCloskey, Jim - Chung, Sandra 2002-2005: Existentials at the Interface, National Science
Foundation kutatási projektum. http://ohlone.ucsc.edu/~jim/nsf.html
Milsark, Gary 1977: Toward an explanation of
certain peculiarities of the existential construction in
English. Linguistic Analysis,
3(1), 1-31.
Szabolcsi Anna 1986: From the definiteness effect
to lexical integrity. Abraham, Werner - de Meij,
Sjaak (szerk.), Topic, Focus
and Configurationality, John Benjamins, Amsterdam, 321-348.
Varasdi Károly 2005: Definiteness Effect and
Aspect in Hungarian, kézirat (fejezet a szerző készülő
disszertációjából)
Ward,GregoryBirner,Betty 1995: Definiteness and
the English Existential. Language 71(4), 722-742.
Zvolenszky Zsófia (2005): Incomplete
Descriptions, Incomplete Quantified Expressions. The
Semantic Way is the One and
Only. Kézirat.