Nyitólap > Programok

A Nyelvtudományi Intézet novemberi rendezvényei

Az MTA-ELTE Elméleti Nyelvészeti Doktori Program Kísérletes nyelvészet c. elõadás- és bemutatósorozata  

Amennyiben az Intézet programjait e-mailben is meg szeretné kapni, kérjük küldjön egy üzenetet az Intézet e-mail címére: linginst@nytud.hu.

További nyelvészeti programok a Nyelvészeti portál Friss hírek rovatában vagy az Újdonságok a portálon  lapon olvashatók.

Archívum 

When and how do children detect or start to construct morphology? This accomplishment is related to lexical rather than syntactic development, but cannot be reduced to either of them. The main criterion for he transition from a premorphological phase to a protomorphological phase elaborated within the "Crosslinguistic Project on Pre- and Protomorphology in Language Acquisition" (where both the Austrian and the Hungarian Academy are involved) is the production of mini-paradigms in either inflection or word formation. The demonstration will focus on longitudinal data of German, but include from other project languages as well. Cross-linguistic evidence shows that grammatical morphology emerges in several areas of morphology simultaneously, i.e. the emergence of morphology seems to represent a switch in the child's relation to morphological patterns in general. Finally typological differences among languages are highly relevant for how early and in which domain children detect morphology.

 

For decades, many issues have been raised regarding relativization, such as what element is raised and what the structural relation is between a relative clause and the "Head" it modifies (e.g., Alexiadou et. al 2000). This presentation focuses on the correspondence between the acceptability of an empty "Head" in various relative constructions in Mandarin Chinese and the possibility of deriving relative constructions by directly raising the "Head," demonstrating the need of both the "Head-raising" (promotion) analysis (Schachter 1973, Vergnaud 1974, Kayne 1994) and the operator analysis (Chomsky 1977) for relativization (e.g., Afarli 1994, Munn 1994, Aoun and Li 2003).  Further evidence based on the intervention effects incurred when a wh-question word appears with a relative clause x will be provided to support the existence of a null relative operator (cf. Nunes 1995, Hornstein 2001).  Moreover, it will be shown that the empty Head cannot be the result of deletion or topicalization (movement of a (null) topic).  The empty Head is a truly empty element, which also accounts for its unacceptability in certain derived nominal or noun-complement structures.  Such an empty noun is contrasted with one in English, which has more contents: the two contrast in their distribution as the Head of a relative construction (cf. Panagiotidis 2003a,b).  This proposal has interesting implications regarding the role of deletion at PF (or deletion under identity), which requires re-consideration of deletion at PF to rescue certain ungrammatical sentences (e.g., Lasnik 2001).

Afarli, Tor A. 1994. A promotion analysis of restrictive relative clauses.  The Linguistic Review 11, 81-100.
Alexiadou, Artemis, Paul Law, Andre Meinunger and Chris Wilder (eds). 2000. The syntax of relative clauses, Amsterdam, Netherlands: John Benjamins Publishing Co.
Aoun Joseph and Yen-hui Audrey Li. 2003. Essays on the representational and derivational Nature of grammar: the diversity of wh-constructions. Cambridge, MA: MIT Press.
Chomsky,  Noam. 1977.  On wh-movement. In Peter Culicover, Thomas Wasow, Adrian Akmajian, eds., Formal Syntax, 71-132.  Academic Press, New York.
Hornstein, Nobert. 2001. Move! a Minimalist Theory of Construal. Cambridge, Mass: Blackwell Publishers.
Kayne, Richard. 1994. The antisymmetry of syntax. Cambridge, MA: MIT Press.
Lasnik, Howard. 2001. When can you save a structure by destroying it. NELS 31, 301-320.
Munn, Alan. 1994. A minimalist account of reconstruction asymmetries.  In Proceedings of the North East Linguistic Society (NELS 24). Amherst, MA: GLSA.
Nunes, Nunes, Jairo.  1995. The copy theory of movement and the linearization of chains in the Minimalist Program.  Doctoral dissertation, University of Maryland, College Park.
Panagiotidis, Phoevos. 2003a. Empty nouns. Natural Language & Linguistic Theory 21, 381-432. Panagiotidis, Phoevos.
Panagiotidis, Phoevos 2003b. One, empty nouns and ?-assignment. Linguistic Inquiry 34, 281-292.
Schachter, Paul. 1973. Focus and relativization. Language 49, 19-46.
Vergnaud, Jean-Roger. 1974. French relative clauses.  Cambridge, MA: MIT dissertation.

 

Még néhány évtizeddel ezelõtt is szinte érthetetlen lett volna a fenti témamegjelölés. Hiszen ekkor még sokan úgy tudták, hogy a nemzetközi jeltudomány 1969 körül alakult ki és ennek kezdettõl fogva része volt a magyar szemiotika is. Akik még emlékeznek erre a korszakra, azt is tudják, hogy nálunk is a strukturalizmus után, annak egy pontosabb, jobban körülhatárolt fejleményeként bontakozott ki ez a kutatási irányzat. Nálunk is meghatározó szerepe volt ebben a nyelvészethez közel álló személyeknek: Szépe György, Papp Ferenc, Petõfi S. János közvetítõ szerepének. Az elõdök és mintaképek között is nálunk leginkább nyelvészeket említettek: Laziczius Gyulát, Ferdinand de Saussure nyelvelméletét, és természetesen Thomas A. Sebeok munkásságát. Talán érdemes megemlíteni, hogy a felsoroltak (és az itt nem említettek) igazán „rendhagyó" nyelvészek voltak, akik nem a hagyományos etimológiai, hangtörténeti, lexikográfiai stb. kérdésekkel foglalkoztak, hanem a maidu-indián számokkal, filmszinkronizálással. Érdekes módon, sem a nagyvilágban sem nálunk, mégsem a nyelvtudományt gyúrta át a szemiotika: hanem a x kultúrakutatást, a filozófiát, a viselkedéskutatást és az etológiát, a zenetudományt és a folklorisztikát. Igazában sehol sem vált olyan mindenütt diadalmaskodó módszerbeli divattá, mint mondjuk a freudizmus, a marxizmus vagy a strukturalizmus volt, ma pedig a dekonstrukció, a feminizmus vagy a hermeneutika. Minthogy a szemiotika legtöbb képviselõje továbbra is folytatta eredeti szakmáját is, nem is alakult ki sokfelé önálló szemiotikai mûhely, illetve ahol volt ilyen (Tartu-Moszkva, Urbino, Párizsban Greimas tanítványainak köre), mára, különbözõ okokból felbomlott. E tekintetben hovatovább világszerte kivétel a magyar szemiotika - ez továbbra is mûködik, ugyanolyan laza keretben, mint mindig, nem hivatalosan pártolt, ám nem is üldözött formában. A mostani szemlét az teszi idõszerûvé, hogy az utóbbi évtizedekben egészen sok érdekességet tudtunk meg a hazai jelek és jelhasználat történetérõl, ily módon egészen más mûvelõdéstörténeti távlatban látjuk most a magyar szemiotika életútját. A nemzetközi szemiotika most befejezõdõ korszaka pedig azt tárja elénk: miért is volt nemrég még szükség erre az új megközelítésmódra és hová lett mára ez az igény, hová lett mára ez a tevékenység?