A kurzus kódja:

BBN-NYT-241, ENN-111

A kurzus címe:

A formális szemantika logikai alapjai

A kurzus címe (angolul):

Logical foundations of formal semantics

A kurzus elõadója:

Kálmán László

A kurzus helye és ideje:

Benczúr u. 33., csütörtök 14.00-15.30

A kurzus elõfeltétele(i):

Bevezetés a nyelvtudományba

A jegyszerzés módja(i):

kollokvium

Követelmények:

az órai anyagok és a megadott irodalom kapcsolódó része

A kurzus leírása, tematikája:

A logika alapvetõ fogalmai nyelvészeti-szemantikai szempontból.  Témakörök:

1.    A modelleméleti szemantika rövid története és tárgya

2.    Nulladrendû fragmentum

3.    Igazságfüggvények

4.    A logika középponti fogalmai

5.    Az egyszerû modell bonyolításának különbözõ lehetõségei

6.    Elsõrendû fragmentum

7.    Néhány bizonyítási módszer

8.    Leírások

9.    Függvények és hasznosságuk

10.                       Intenzionalitás

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

·        Ruzsa Imre—Máté András: Bevezetés a modern logikába. Osiris Kiadó, Budapest, 1997.

·        Pólos László—Ruzsa Imre: A logika elemei. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

• James D. McCawley: Everything That Linguists Have Always Wanted to Know About Logic (But Were Ashamed to Ask). The University of Chicago Press, Chicago, 1981.

A kurzus kódja:

BBN-NYT-242, ENN-112, ZAN-NY10, ZAN-MNS01, ZAN-SN05, ZAN-NU06

A kurzus címe:

A formális szemantika logikai alapjai

A kurzus címe (angolul):

Logical foundations of formal semantics

A kurzus elõadója:

Kálmán László

A kurzus helye és ideje:

Benczúr u. 33., csütörtök 14.00-15.30

A kurzus elõfeltétele(i):

Bevezetés a nyelvtudományba

A jegyszerzés módja(i):

gyakorlati jegy

Követelmények:

a félév közbeni feladatok megoldása

A kurzus leírása, tematikája:

A kapcsolódó elõadáshoz tartozó gyakorlati feladatok megoldása és megvitatása.

11.                       A modelleméleti szemantika rövid története és tárgya

12.                       Nulladrendû fragmentum

13.                       Igazságfüggvények

14.                       A logika középponti fogalmai

15.                       Az egyszerû modell bonyolításának különbözõ lehetõségei

16.                       Elsõrendû fragmentum

17.                       Néhány bizonyítási módszer

18.                       Leírások

19.                       Függvények és hasznosságuk

20.                       Intenzionalitás

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Ld. az elõadásnál

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Ld. az elõadásnál

A kurzus kódja: ENN-113

A kurzus címe: Formális szemantika elõadás

A kurzus címe (angolul): Formal Semantics

A kurzus elõadója: Gyuris Beáta

A kurzus helye és ideje:

A kurzus elõfeltétele(i):A formális szemantika logikai alapjai, Logika

A jegyszerzés módja(i): zárthelyi dolgozat

Követelmények: a tankönyv és az elõadások anyagának ismerete

A kurzus leírása, tematikája:

1. A formális szemantika alapjai

2. Predikátumok és argumentumok

3. Szemantikai értékek mint függvények

4. Mondatmûveletek

5. A módosító kifejezések jelentése

6. Eseményszemantika és az igeidõ kezelése

7. A kvantoros kifejezések szemantikája

8. Kontextus, strukturált modellek, diskurzus

9. A kvantorok hatóköre és a grammatika

10. Intenzionalitás

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

• Gyuris Beáta – Varasdi Károly – Maleczki Márta: Formális szemantika. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 2006.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

·        Gamut, L.T.F.: Logic, Language and Meaning. Volume II. Intensional Logic and Logical Grammar. University of Chicago Press, Chicago, 1991.

·        de Swart, Henriette: Introduction to Natural Language Semantics. CSLI Publications, Stanford, 1998. Ch. 5, 6, 8, 9.

• Paul Portner: What is meaning? Blackwell, Oxford, 2004.

A kurzus kódja: ENN-114, ZAN-MNS04

A kurzus címe: Formális szemantika gyakorlat

A kurzus címe (angolul): Formal Semantics Seminar

A kurzus elõadója: Gyuris Beáta

A kurzus helye és ideje:

A kurzus elõfeltétele(i): A formális szemantika logikai alapjai, Logika

A jegyszerzés módja(i): házi feladatok elkészítése

Követelmények: a tankönyv és az elõadások anyagának ismerete, az ismeretek alkalmazása feladatok megoldására

A kurzus leírása, tematikája:

1. A formális szemantika alapjai

2. Predikátumok és argumentumok

3. Szemantikai értékek mint függvények

4. Mondatmûveletek

5. A módosító kifejezések jelentése

6. Eseményszemantika és az igeidõ kezelése

7. A kvantoros kifejezések szemantikája

8. Kontextus, strukturált modellek, diskurzus

9. A kvantorok hatóköre és a grammatika

10. Intenzionalitás

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

• Gyuris Beáta – Varasdi Károly – Maleczki Márta: Formális szemantika. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 2006.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

·        Gamut, L.T.F.: Logic, Language and Meaning. Volume II. Intensional Logic and Logical Grammar. University of Chicago Press, Chicago, 1991.

·        de Swart, Henriette: Introduction to Natural Language Semantics. CSLI Publications, Stanford, 1998. Ch. 5, 6, 8, 9.

• Paul Portner: What is meaning? Blackwell, Oxford, 2004.

A kurzus kódja:

A kurzus címe: Szószemantika

A kurzus címe (angolul):

A kurzus elõadója:  Kiefer Ferenc

A kurzus helye és ideje:

A kurzus elõfeltétele(i):

A jegyszerzés módja(i):

Követelmények:

A kurzus leírása, tematikája:

1. Szószemantikai elméletek

Strukturális, kognitív, logikai szemantikai módszerek a szójelentés vizsgálatában.

Irodalom:

Cruse, D.A. (1991), Lexical Semantics. Cambridge University Press.

Ungerer, F. and H-J. Schmid (1996). An Introduction to Cognitive Linguistics. Longman.

Larson, R. and G.Segal (1995), Knowledge and Meaning. An Introduction to Semantic Theory. The MIT Press.

2. A dimenzionális melléknevek strukturális elemzése.

Irodalom:

Bierwisch, M. and E.Lang  (1989), Dimensional Adjectives. Grammatical Structure and Conceptual Interpretation. Springer.

3. A térbeli viszonyokat jelölõ viszonyszók kognitív szemantikai elemzése

Irodalom:

Lakoff, G. (1987), Woman, Fire, and Dangerous Things. What Categories Reveal about the Mind. Chicago University Press.

4. Az igék eseményszerkezete

Irrodalom:

Kiefer F. (2006), Aspektus és akcióminõség különös tekintettel a magyar nyelvre. Akadémiai Kiadó.

A kurzus kódja: EN-126, ENN-115

A kurzus címe: Magyar fonológia

A kurzus címe (angolul): Hungarian phonology

A kurzus elõadója: Siptár Péter DSc

A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33.

A kurzus elõfeltétele(i): ENN-101 vagy BBN-NYT-221     Fonológia 1

A jegyszerzés módja(i): Kollokvium

Követelmények:

A kötelezõ olvasmány ismerete, képesség egyszerûbb fonológiai problémák megoldására

A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus a Strukturális magyar nyelvtan 2., fonológiai kötetére épül. Az öt központi témakör (magánhangzók, mássalhangzók, szótag, hangsúly, hanglejtés) keretein belül áttekinti a magyar fonológia minden fontos területét. A cél a legizgalmasabb kérdések elméleti igényû tárgyalása, gyakran több elmélet fényében is megvilágítva, nem pedig egy egységes elméleti keretû, teljes magyar fonológia kidolgozása, elõadása. Az elõadások kitekintenek az utóbbi tíz év nemzetközi magyar fonológiai szakirodalmára is   (l. az Ajánlott olvasmányok c. részt).

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Kiefer Ferenc szerk.: Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Siptár Péter – Törkenczy Miklós: The phonology of Hungarian. Oxford: Oxford University Press, 2007.

Hayes, Bruce – Cziráky Londe, Zsuzsa: Stochastic phonological knowledge: The case of Hun­garian vowel harmony, Phonology 23 (2006): 59–104.

Jansen, Wouter – Toft, Zoë: On sounds that like to be paired (after all): An acoustic in­vestigation of Hungarian voicing assimilation, SOAS Working Papers in Linguistics 12 (2002): 19–52.

Kiss Zoltán – Bárkányi Zsuzsanna: A phonetically-based approach to the phonology of [v] in Hungarian’, Acta Linguistica Hungarica 53 (2006): 175–226.

Petrova, Olga – Szentgyörgyi Szilárd: /v/ and voice assimilation in Hunga­rian and Russian, Folia Linguistica 38 (2004): 87–116.

Reiss, Charles: Deriving the feature-filling/feature-changing contrast: an appli­cation to Hungarian vowel harmony, Linguistic Inquiry 34 (2003): 199–224.

Ritter, Nancy A.: Hungarian voicing assimilation revisited in Head-Driven Phonology, in Alberti Gábor – István Kenesei István szerk., Approaches to Hungarian 7: Papers from the Pécs Conference. Szeged: JATEPress, 2000, 23–49.

Siptár Péter: Hungarian yod, Acta Linguistica Hungarica 50 (2003): 457–73.

Törkenczy Miklós – Siptár Péter: Hungarian syllable structure: Argu­ments for/against complex constituents, in Harry van der Hulst – Nancy Ritter szerk., The syllable: Views and facts. Berlin/New York: Mouton de Gruyter, 1999, 249–84.

A kurzus kódja: ENN-321.03

A kurzus címe: Haladó magyar fonológia ea.

A kurzus címe (angolul): Advanced phonology of Hungarian

A kurzus elõadója: Siptár Péter DSc

A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33.

A kurzus elõfeltétele(i): BBN-ENY-451.01 vagy ENN-115 Magyar fonológia

A jegyszerzés módja(i): Kollokvium

Követelmények:

A kötelezõ olvasmányok ismerete, képesség egyszerûbb fonológiai problémák megoldására

A kurzus leírása, tematikája:

Az utóbbi tíz év magyar fonológiára vonatkozó nemzetközi szakirodalmának áttekintése. Témakörök: a magánhangzó-harmónia; a zöngésségi hasonulás; a /v/ fonológiája; a /h/ fonológiája; a /j/ fonológiája

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Hayes, Bruce – Cziráky Londe, Zsuzsa: Stochastic phonological knowledge: The case of Hungarian vowel harmony, Phonology 23 (2006): 59–104.

Jansen, Wouter – Toft, Zoë: On sounds that like to be paired (after all): An acoustic investigation of Hungarian voicing assimilation, SOAS Working Papers in Linguistics 12 (2002): 19–52.

Kiss Zoltán – Bárkányi Zsuzsanna: A phonetically-based approach to the phonology of [v] in Hungarian’, Acta Linguistica Hungarica 53 (2006): 175–226.

Siptár Péter – Szentgyörgyi Szilárd: H as in Hungarian, Acta Linguistica Hungarica 49 (2002): 427–56.

Siptár Péter: Hungarian yod, Acta Linguistica Hungarica 50 (2003): 457–73.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Blaho, Sylvia: Another look at the misbehaving segments of Hungarian voice assimilation, in Christopher Piñón – Péter Siptár szerk., Approaches to Hungarian 9: Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005, 35–55.

Cser András – Szende, Tamás: The question of [j]: Systemic aspects, phono­tactic position and diachrony, Sprachtheorie und germanistische Linguistik 12 (2002): 27–42.

Petrova, Olga – Szentgyörgyi Szilárd: /v/ and voice assimilation in Hungarian and Russian, Folia Linguistica, 38 (2004): 87–116.

Reiss, Charles: Deriving the feature-filling/feature-changing contrast: an application to Hungarian vowel harmony, Linguistic Inquiry 34 (2003): 199–224.

Siptár Péter – Törkenczy Miklós: The phonology of Hungarian. Oxford: Oxford University Press, 2007.

Szentgyörgyi Szilárd – Siptár Péter: Hungarian H-type segments in Optimality Theory, in Christopher Piñón – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 9: Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005, 261–81.

Törkenczy Miklós – Siptár Péter: Hungarian syllable structure: Arguments for/against complex constituents, in Harry van der Hulst – Nancy Ritter szerk., The syllable: Views and facts (Berlin/New York: Mouton de Gruyter), 1999, 249–84.

A kurzus kódja: ENN-322.03

A kurzus címe: Haladó magyar fonológia szem.

A kurzus címe (angolul): Advanced phonology of Hungarian

A kurzus elõadója: Siptár Péter DSc

A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33.

A kurzus elõfeltétele(i): BBN-ENY-451.01 vagy ENN-115 Magyar fonológia

A jegyszerzés módja(i): Gyakorlati jegy

Követelmények: Kiselõadás tartása, házi dolgozat, olvasószemináriumi részvétel

A kurzus leírása, tematikája:

Az utóbbi tíz év magyar fonológiára vonatkozó nemzetközi szakirodalmának áttekintése. Témakörök: a magánhangzó-harmónia; a zöngésségi hasonulás; a /v/ fonológiája; a /h/ fonológiája; a /j/ fonológiája

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Hayes, Bruce – Cziráky Londe, Zsuzsa: Stochastic phonological knowledge: The case of Hungarian vowel harmony, Phonology 23 (2006): 59–104.

Jansen, Wouter – Toft, Zoë: On sounds that like to be paired (after all): An acoustic investigation of Hungarian voicing assimilation, SOAS Working Papers in Linguistics 12 (2002): 19–52.

Kiss Zoltán – Bárkányi Zsuzsanna: A phonetically-based approach to the phonology of [v] in Hungarian’, Acta Linguistica Hungarica 53 (2006): 175–226.

Siptár Péter – Szentgyörgyi Szilárd: H as in Hungarian, Acta Linguistica Hungarica 49 (2002): 427–56.

Siptár Péter: Hungarian yod, Acta Linguistica Hungarica 50 (2003): 457–73.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Blaho, Sylvia: Another look at the misbehaving segments of Hungarian voice assimilation, in Christopher Piñón – Péter Siptár szerk., Approaches to Hungarian 9: Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005, 35–55.

Cser András – Szende, Tamás: The question of [j]: Systemic aspects, phono­tactic position and diachrony, Sprachtheorie und germanistische Linguistik 12 (2002): 27–42.

Petrova, Olga – Szentgyörgyi Szilárd: /v/ and voice assimilation in Hungarian and Russian, Folia Linguistica, 38 (2004): 87–116.

Reiss, Charles: Deriving the feature-filling/feature-changing contrast: an application to Hungarian vowel harmony, Linguistic Inquiry 34 (2003): 199–224.

Siptár Péter – Törkenczy Miklós: The phonology of Hungarian. Oxford: Oxford University Press, 2007.

Szentgyörgyi Szilárd – Siptár Péter: Hungarian h-type segments in Optimality Theory, in Christopher Piñón – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 9: Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005, 261–81.

Törkenczy Miklós – Siptár Péter: Hungarian syllable structure: Arguments for/against complex constituents, in Harry van der Hulst – Nancy Ritter szerk., The syllable: Views and facts (Berlin/New York: Mouton de Gruyter), 1999, 249–84.

A kurzus kódja: BBN-ENY-451.02, ENN-321.04

A kurzus címe: Szabálytalan fonológia ea.

A kurzus címe (angolul): Irregular/rule-free phonology

A kurzus elõadója: Siptár Péter DSc

A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33.

A kurzus elõfeltétele(i): ENN-103 Fonológia

A jegyszerzés módja(i): Kollokvium

Követelmények:

A kötelezõ olvasmányok ismerete, képesség egyszerûbb fonológiai problémák megoldására

A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus címe szándékosan kétértelmû. Egyrészt legalábbis szabálytalannak, azaz rend­hagyónak mondható egy fonológiaelméleti kurzus, amelyben a huszadik század legnevezetesebb fonológiai iskolái csak érintõlegesen kerülnek szóba. Másrészt viszont azokban a fonológiaelméleti irányzatokban, amelyrõl a kurzus szól, a strukturális fonológiában, a kormányzásfonológiában és az optimalitáselméletben éppen az a közös, hogy a „fonológiai szabály” fogalma nem játszik szerepet bennük, vagy legalábbis nem a levezetéses elméletek rendezett szabályrendszereinek értelmében. A tárgyalt fonológiák tehát ebben a második értelemben is szabálytalanok.

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Siptár Péter szerk.: Szabálytalan fonológia. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2001.

Siptár Péter: A fonéma tündöklése és… Magyar Nyelv 102 (2006): 407–20.

Varga László: Metrikus fonológia és a ritmikai hangsúlyváltozás. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2005.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Côté, Marie-Hélène: Syntagmatic distinctness in consonant deletion, Phonology 21 (2004): 1–41.

Polgárdi Krisztina: Hungarian superheavy syllables and the strict CV approach, in Kenesei István – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 8: Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002, 263–82.

Port, Robert F. – Leary, Adam P.: Against formal phonology. Language 81 (2005): 927–64.

Scheer, Tobias – Szigetvári Péter: Unified representation for stress and the syllable.  Phonology 22 (2005): 37–75.

Szigetvári Péter: Dismantling syllable structure, Acta Linguistica Hungarica 48 (2001): 155–81.

Szigetvári Péter: The markedness of the unmarked, Acta Lingusitica Hungarica 53 (2006): 433–47.

Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben, különös tekintettel a fonológiára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2004.

Törkenczy Miklós: Absolute phonological ungrammaticality in output-biased phonol­ogy, in Kenesei István – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 8: Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002, 309–24.

A kurzus kódja: BBN-ENY-451sz.02, ENN-322.04

A kurzus címe: Szabálytalan fonológia szem.

A kurzus címe (angolul): Irregular/rule-free phonology

A kurzus elõadója: Siptár Péter DSc

A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33.

A kurzus elõfeltétele(i): ENN-103 Fonológia

A jegyszerzés módja(i): Gyakorlati jegy

Követelmények: Kiselõadás tartása, házi dolgozat, olvasószemináriumi részvétel

A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus címe szándékosan kétértelmû. Egyrészt legalábbis szabálytalannak, azaz rend­hagyónak mondható egy fonológiaelméleti kurzus, amelyben a huszadik század legnevezetesebb fonológiai iskolái csak érintõlegesen kerülnek szóba. Másrészt viszont azokban a fonológiaelméleti irányzatokban, amelyrõl a kurzus szól, a strukturális fonológiában, a kormányzásfonológiában és az optimalitáselméletben éppen az a közös, hogy a „fonológiai szabály” fogalma nem játszik szerepet bennük, vagy legalábbis nem a levezetéses elméletek rendezett szabályrendszereinek értelmében. A tárgyalt fonológiák tehát ebben a második értelemben is szabálytalanok.

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Siptár Péter szerk.: Szabálytalan fonológia. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2001.

Siptár Péter: A fonéma tündöklése és… Magyar Nyelv 102 (2006): 407–20.

Varga László: Metrikus fonológia és a ritmikai hangsúlyváltozás. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2005.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Côté, Marie-Hélène: Syntagmatic distinctness in consonant deletion, Phonology 21 (2004): 1–41.

Polgárdi Krisztina: Hungarian superheavy syllables and the strict CV approach, in Kenesei István – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 8: Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002, 263–82.

Port, Robert F. – Leary, Adam P.: Against formal phonology. Language 81 (2005): 927–64.

Scheer, Tobias – Szigetvári Péter: Unified representation for stress and the syllable.  Phonology 22 (2005): 37–75.

Szigetvári Péter: Dismantling syllable structure, Acta Linguistica Hungarica 48 (2001): 155–81.

Szigetvári Péter: The markedness of the unmarked, Acta Lingusitica Hungarica 53 (2006): 433–47.

Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben, különös tekintettel a fonológiára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2004.

Törkenczy Miklós: Absolute phonological ungrammaticality in output-biased phonol­ogy, in Kenesei István – Siptár Péter szerk., Approaches to Hungarian 8: Papers from the Budapest Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002, 309–24.

A kurzus kódja: @@@

A kurzus címe: Anilexikalista szintaxis ea.

A kurzus címe (angolul):  Antilexicalist syntax (lecture course)

A kurzus elõadója:  Bartos Huba

A kurzus helye és ideje: @@@

A kurzus elõfeltétele(i):  Szintaxis I.-II.

A jegyszerzés módja(i):  írásbeli vizsga

Követelmények: aktív részvétel az órai munkában; a cikkolvasás folyamatos követése, prezentáció

A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus célja, hogy alapos áttekintést adjon a chomskyánus szintaxiselmélet egy (a jelenleg „fõsodornak” számító minimalista modellel ellentétben) szigorúan antilexikalista változatáról, melynek elõzménye és alapja a szétosztott morfológia (distributed morphology) modellje (Halle & Marantz 1993, 1994). Az antilexikalista megközelítés lényege a lexikalizmus elvének tagadása, vagyis annak tételezése, hogy (1) nincs egy egységes, strukturált, dinamikus lexikon, és (2) a morfológiai „összerakási” mûveleteket ugyanaz a komputációs rendszer végzi, mely a szintagmatikus szintû elemkombinációért is felelõs. A kurzus elsõ részében az elõadó ismerteti az elméleti hátteret és a modellt megalapozó szakirodalmat, majd a további részben a diákok aktív részvételével közösen dolgozzák fel a legfontosabb további cikkeket – pro és kontra.

1. A szintaxiselmélet „elvek és paraméterek” típusú megközelítései (alapgondolatok; a kormányzás-kötés elmélet; a minimalista elmélet)
2. A lexikalista hipotézis (Chomsky 1970; Williams munkássága; lexikalista generatív modellek)
3. Az antilexikalizmus gyökere: a szétosztott morfológia modellje
4. Marantz antilexikalista szintaxisa (Marantz 1997, 2001)
5. Az antilexikalista megközelítés alkalmazásai (Arad, Alexiadou & Anagnostopoulou, Pylkkänen egyes mûvei)
6. Az antilexikalizmus kritikája (Williams visszavág)
7. Az antilexikalista megközelítés és a magyar morfoszintaxis (Bartos 2003, 2004, 2008)

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Bartos, H. 2003. On-line morphology: The morphosyntax of Hungarian verbal inflection. In: Junghanns, U. & L. Szucsich (eds.), Syntactic Structures and Morphological Information (M. de Gruyter, Berlin/NY), 25–56

Halle, M. & A. Marantz. 1993. ‘Distributed Morphology and the Pieces of Inflection.’ In: Keyser, S.J. & K. Hale (szerk.), The View from Building 20. 111–176. The MIT Press, Cambridge, MA.

Marantz, A. 1997. No escape from syntax. In A. Dimitriadis, L. Siegel, et al., eds., University of Pennsylvania Working Papers in Linguistics, Vol. 4.2, 201-225.

Marantz, A. 2007. Phases and words. Ms., MIT/NYU.

Pylkkänen, L. 2003/2007. Introducing Arguments. Cambridge: MIT Press.

DiSciullo, A-M & E. Williams. 1987. On the Definition of Word. The MIT Press, Cambridge, MA.

Williams, E. 2006. Dumping lexicalism. Ms., Princeton.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Alexiadou, A., E. Anagnostopoulou & F. Schaefer. 2005. The properties of anticausatives crosslinguistically. To appear in M. Frascarelli, ed., Phases of Interpretation, Berlin: Mouton.

Arad, M. 2005. Roots and patterns. Hebrew morphosyntax. (Springer)

Bartos, H. 2004. Verbal complexes and morphosyntactic merger. In: Riemsdijk, H. v. & K. É. Kiss (eds.), Verb clusters – A Study of Hungarian, German and Dutch (Benjamins, Amsterdam & Philadelphia). 395–415

Bartos, H. 2008. The syntax of Hungarian adverbial participles. Ms., MTA NyTI.

Chomsky, N. 1970. Remarks on Nominalization. In Studies on Semantics in GenerativeGrammar, The Hague: Mouton, 1972, 11-61.

Chomsky, N. 1995. The Minimalist Program. MIT Press, Cambridge, MA.

Embick, D & A. Marantz. to appear. Architecture and Blocking.

Halle, M. & A. Marantz. 1994. ‘Some Key Features of Distributed Morphology.’ MIT Working Papers in Linguistics 21: 275–288

Lieber, R. 1980. On the organization of the lexicon. Doctoral diss., MIT.

Lieber, R. 1992. Deconstructing Morphology: Word Formation in Syntactic Theory. Univ. of Chicago Press, Chicago, IL.

Marantz, A. 2001. Words. Handout (LOT 2001 / WCCFL 2001)

A kurzus kódja:  @@@

A kurzus címe:  Antilexikalista szintaxis gy.

A kurzus címe (angolul):  Antilexicalist syntax (seminar)

A kurzus elõadója:  Bartos Huba

A kurzus helye és ideje:  @@@

A kurzus elõfeltétele(i):  Szintaxis I.-II.

A jegyszerzés módja(i):  gyakorlati jegy

Követelmények:  házi feladatok folyamatos beadása v. szemináriumi dolgozat

A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus célja, hogy az u.i. címû elõadás-kurzust kiegészítve a szakirodalom áttekintésébe aktívan bevonja a diákokat is, a cikkek olvasószeminárium-szerû feldolgozásával, esetenként problémamegoldó feladatokkal, elemzések kialakításával.

1. A szintaxiselmélet „elvek és paraméterek” típusú megközelítései (alapgondolatok; a kormányzás-kötés elmélet; a minimalista elmélet)
2. A lexikalista hipotézis (Chomsky 1970; Williams munkássága; lexikalista generatív modellek)
3. Az antilexikalizmus gyökere: a szétosztott morfológia modellje
4. Marantz antilexikalista szintaxisa (Marantz 1997, 2001)
5. Az antilexikalista megközelítés alkalmazásai (Arad, Alexiadou & Anagnostopoulou, Pylkkänen egyes mûvei)
6. Az antilexikalizmus kritikája (Williams visszavág)
7. Az antilexikalista megközelítés és a magyar morfoszintaxis (Bartos 2003, 2004, 2008)

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Bartos, H. 2003. On-line morphology: The morphosyntax of Hungarian verbal inflection. In: Junghanns, U. & L. Szucsich (eds.), Syntactic Structures and Morphological Information (M. de Gruyter, Berlin/NY), 25–56

Halle, M. & A. Marantz. 1993. ‘Distributed Morphology and the Pieces of Inflection.’ In: Keyser, S.J. & K. Hale (szerk.), The View from Building 20. 111–176. The MIT Press, Cambridge, MA.

Marantz, A. 1997. No escape from syntax. In A. Dimitriadis, L. Siegel, et al., eds., University of Pennsylvania Working Papers in Linguistics, Vol. 4.2, 201-225.

Marantz, A. 2007. Phases and words. Ms., MIT/NYU.

Pylkkänen, L. 2003/2007. Introducing Arguments. Cambridge: MIT Press.

DiSciullo, A-M & E. Williams. 1987. On the Definition of Word. The MIT Press, Cambridge, MA.

Williams, E. 2006. Dumping lexicalism. Ms., Princeton.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Alexiadou, A., E. Anagnostopoulou & F. Schaefer. 2005. The properties of anticausatives crosslinguistically. To appear in M. Frascarelli, ed., Phases of Interpretation, Berlin: Mouton.

Arad, M. 2005. Roots and patterns. Hebrew morphosyntax. (Springer)

Bartos, H. 2004. Verbal complexes and morphosyntactic merger. In: Riemsdijk, H. v. & K. É. Kiss (eds.), Verb clusters – A Study of Hungarian, German and Dutch (Benjamins, Amsterdam & Philadelphia). 395–415

Bartos, H. 2008. The syntax of Hungarian adverbial participles. Ms., MTA NyTI.

Chomsky, N. 1970. Remarks on Nominalization. In Studies on Semantics in GenerativeGrammar, The Hague: Mouton, 1972, 11-61.

Chomsky, N. 1995. The Minimalist Program. MIT Press, Cambridge, MA.

Embick, D & A. Marantz. to appear. Architecture and Blocking.

Halle, M. & A. Marantz. 1994. ‘Some Key Features of Distributed Morphology.’ MIT Working Papers in Linguistics 21: 275–288

Lieber, R. 1980. On the organization of the lexicon. Doctoral diss., MIT.

Lieber, R. 1992. Deconstructing Morphology: Word Formation in Syntactic Theory. Univ. of Chicago Press, Chicago, IL.

Marantz, A. 2001. Words. Handout (LOT 2001 / WCCFL 2001)

A kurzus kódja:

A kurzus címe: Diskurzus-partikulák (elõadás)

A kurzus címe (angolul): Discourse particles (lecture)

A kurzus elõadója: Gyuris Beáta

A kurzus helye és ideje:

A kurzus elõfeltétele(i): Szemantika, Formális szemantika

A jegyszerzés módja(i): házi dolgozat írása, amely valamely magyar partikula bizonyos használati körére jellemzõ adatok bemutatását, és az adatok elméleti alapokon nyugvó elemzését tartalmazza

Követelmények: az órákon tárgyalt tanulmányokban szereplõ elméletek ismerete, új adatok elemzésére való alkalmazásuk képessége

A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus a diskurzus-partikulák jelentése elméleti alapokon nyugvó vizsgálatának lehetõségeivel foglalkozik. A diskurzus-partikulák olyan kifejezések, amelyek nem járulnak hozzá a mondatok igazságfeltételes jelentéséhez, de jelenlétük befolyásolhatja a mondatot tartalmazó diskurzus koherenciáját, természetességét, és a mondat kiejtése által a hallgatóra gyakorolt hatást (érzelemkifejezés, udvariasság). Szembeszállva azzal a közkeletû nézettel, hogy ennyi féle hatás kiváltására csak úgy lehetnek képesek a partikulák, ha nagyon sok független jelentéssel ruházzuk fel õket, amellett fogunk érvelni, hogy kontextusról és a beszédaktusokról szóló elméletek megállapításainak alkalmazásával egységes, formális módon ragadhatók meg a fenti összetevõk legfontosabb jelentéstani jellemzõi. Az elméletek predikcióit elsõsorban német és magyar példaanyagon teszteljük.

Tematika:

1. Mik azok a diskurzus-partikulák? A diskurzus-partikulák és a propozicionális tartalom kapcsolata. A diskurzus-partikulák és a diskurzus jólformáltsága. Összevetés modális segédigékkel és modális adverbiumokkal. (Gyuris 2008, Zimmermann megj.e.)
2. Néhány német diskurzus-partikula elemzése: Abraham (1991), Lindner (1991), Jacobs (1991), Kratzer (1999).
3. A diskurzus-partikulák mint elõfeltevéseket bevezetõ kifejezések? (Zeevat 2006)
4. A partikulák és a kontextus: A kontextus formális elméletei (Stalnaker 1978), a partikulák mint kontextusjelölõk (Zeevat 2006, Gyuris 2008).
5. Kitérõ: A felelõ partikulák és a kontextus (Farkas 2007).
6. A partikulák és a beszédaktusok 1: A mondatfajták és a default beszédaktusok (Searle 1969, Alston 1994).
7. A partikulák mint a default beszédaktusok módosítói 1. (Zeevat 2006, Gyuris 2008, Gärtner-Gyuris megj elõtt, Zimmermann, megj. elõtt.).
8. A partikulák mint a default beszédaktusok módosítói 2. (Waltereit 2001).
9. A magyar kérdésekben elõforduló diskurzus-partikulák elemzése (Kiefer 1988).
10. A diskurzus-partikulák további csoportjainak elemzési lehetõségei (idõ és érdeklõdés szerint: még-már, nekem, wohl, stb.)

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Abraham, Werner 1991. Discourse particles in German: How does their illocutive force come about? In: Abraham, Werner (szerk.) Discourse Particles. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins. 203-252.

Alston, William P. 1994. Illocutionary acts and linguistic meaning. In Savas L. Tsohatzidis (ed.) Foundations of Speech Act Theory: Philosophical and Linguistic Perspectives. London, Routledge.

Donka Farkas 2007. The Grammar of Polarity Particles in Romanian. Kézirat.

Gyuris Beáta 2008. A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. In Kiefer Ferenc (szerk. ) Strukturális magyar nyelvtan IV. A lexikon szerkezete. Akadémai Kiadó, Budapest.

Kiefer Ferenc 1988. Modal particles as discourse markers in questions. Acta Linguistica 38:107-125.Jacobs, Joachim 1991. On the semantics of modal particles. In: Abraham, Werner (szerk.) Discourse Particles. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins. 141-161.

Lindner, Katrin 1991. ‘Wir sind ja doch alte Bekannte’ The use of German ja and doch as modal particles. In. Werner Abraham (szerk.) Discourse Particles. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins. 163-201.

Stalnaker, Robert. 1978. Assertion. In Syntax and Semantics 9, 315-332.

Waltereit, Richard 2001. Modal particles and their functional equivalents: A speech-act theoretic approach. Journal of Pragmatics 33: 1391-1417.

Zeevat, Henk 2006. A dynamic approach to discourse particles. In: Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. Oxford, Amsterdam, Elsevier. 133-148.

Zimmermann, Malte, megj. elõtt. Discourse Particles. In: P. Portner, C. Maienborn und K. von Heusinger (eds.), Handbook of Semantics. (= Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft). Berlin, de Gruyter.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Gärtner, Hans-Martin – Gyuris Beáta, megj. elõtt. Interpreting vajon. In: Approaches to Hungarian 11.

Péteri Attila 2002. Abtönungspartikeln im deutsch–ungarischen Sprachvergleich. PhD-értekezés. Budapest.

Thurmair, Maria 1989. Modalpartikeln und ihre Kombinationen. Tübingen, Niemeyer.

Searle, John. 1969. Speech acts: An essay in the philosophy of language. Cambridge, England: Cambridge University.

Zeevat, Henk 2003. Particles: Presupposition triggers, context markers or speech act markers. In Reinhart Blutner and Henk Zeevat (eds.) Optimality Theory and Pragmatics. Palgrave Macmillan.

A kurzus kódja:

A kurzus címe: Diskurzus-partikulák (szeminárium)

A kurzus címe (angolul): Discourse particles (seminar)

A kurzus elõadója: Gyuris Beáta

A kurzus helye és ideje:

A kurzus elõfeltétele(i): Szemantika, Formális szemantika

A jegyszerzés módja(i): referátum tartása valamelyik kötelezõ olvasmányból

Követelmények: az órákon tárgyalt tanulmányokban szereplõ elméletek ismerete, új adatok elemzésére való alkalmazásuk képessége

A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus a diskurzus-partikulák jelentése elméleti alapokon nyugvó vizsgálatának lehetõségeivel foglalkozik. A diskurzus-partikulák olyan kifejezések, amelyek nem járulnak hozzá a mondatok igazságfeltételes jelentéséhez, de jelenlétük befolyásolhatja a mondatot tartalmazó diskurzus koherenciáját, természetességét, és a mondat kiejtése által a hallgatóra gyakorolt hatást (érzelemkifejezés, udvariasság). Szembeszállva azzal a közkeletû nézettel, hogy ennyi féle hatás kiváltására csak úgy lehetnek képesek a partikulák, ha nagyon sok független jelentéssel ruházzuk fel õket, amellett fogunk érvelni, hogy kontextusról és a beszédaktusokról szóló elméletek megállapításainak alkalmazásával egységes, formális módon ragadhatók meg a fenti összetevõk legfontosabb jelentéstani jellemzõi. Az elméletek predikcióit elsõsorban német és magyar példaanyagon teszteljük.

Tematika:

11. Mik azok a diskurzus-partikulák? A diskurzus-partikulák és a propozicionális tartalom kapcsolata. A diskurzus-partikulák és a diskurzus jólformáltsága. Összevetés modális segédigékkel és modális adverbiumokkal. (Gyuris 2008, Zimmermann megj.e.)
12. Néhány német diskurzus-partikula elemzése: Abraham (1991), Lindner (1991), Jacobs (1991), Kratzer (1999).
13. A diskurzus-partikulák mint elõfeltevéseket bevezetõ kifejezések? (Zeevat 2006)
14. A partikulák és a kontextus 1: A kontextus formális elméletei (Stalnaker 1978), a partikulák mint kontextusjelölõk (Zeevat 2006, Gyuris 2008).
15. Kitérõ: A felelõ partikulák és a kontextus (Farkas 2007).
16. A partikulák és a beszédaktusok 1: A mondatfajták és a default beszédaktusok (Searle 1969, Alston 1994).
17. A partikulák mint a default beszédaktusok módosítói 1. (Zeevat 2006, Gyuris 2008, Gärtner-Gyuris megj elõtt, Zimmermann, megj. elõtt.).
18. A partikulák mint a default beszédaktusok módosítói 2. (Waltereit 2001).
19. A magyar kérdésekben elõforduló diskurzus-partikulák elemzése (Kiefer 1988).
20. A diskurzus-partikulák további csoportjainak elemzési lehetõségei (idõ és érdeklõdés szerint: még-már, nekem, wohl, stb.)

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Abraham, Werner 1991. Discourse particles in German: How does their illocutive force come about? In: Abraham, Werner (szerk.) Discourse Particles. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins. 203-252.

Alston, William P. 1994. Illocutionary acts and linguistic meaning. In Savas L. Tsohatzidis (ed.) Foundations of Speech Act Theory: Philosophical and Linguistic Perspectives. London, Routledge.

Donka Farkas 2007. The Grammar of Polarity Particles in Romanian. Kézirat.

Gyuris Beáta 2008. A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. In Kiefer Ferenc (szerk. ) Strukturális magyar nyelvtan IV. A lexikon szerkezete. Akadémai Kiadó, Budapest.

Kiefer Ferenc 1988. Modal particles as discourse markers in questions. Acta Linguistica 38:107-125.Jacobs, Joachim 1991. On the semantics of modal particles. In: Abraham, Werner (szerk.) Discourse Particles. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins. 141-161.

Lindner, Katrin 1991. ‘Wir sind ja doch alte Bekannte’ The use of German ja and doch as modal particles. In. Werner Abraham (szerk.) Discourse Particles. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins. 163-201.

Stalnaker, Robert. 1978. Assertion. In Syntax and Semantics 9, 315-332.

Waltereit, Richard 2001. Modal particles and their functional equivalents: A speech-act theoretic approach. Journal of Pragmatics 33: 1391-1417.

Zeevat, Henk 2006. A dynamic approach to discourse particles. In: Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. Oxford, Amsterdam, Elsevier. 133-148.

Zimmermann, Malte, megj. elõtt. Discourse Particles. In: P. Portner, C. Maienborn und K. von Heusinger (eds.), Handbook of Semantics. (= Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft). Berlin, de Gruyter.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Gärtner, Hans-Martin – Gyuris Beáta, megj. elõtt. Interpreting vajon. In: Approaches to Hungarian 11.

Péteri Attila 2002. Abtönungspartikeln im deutsch–ungarischen Sprachvergleich. PhD-értekezés. Budapest.

Thurmair, Maria 1989. Modalpartikeln und ihre Kombinationen. Tübingen, Niemeyer.

Searle, John. 1969. Speech acts: An essay in the philosophy of language. Cambridge, England: Cambridge University.

Zeevat, Henk 2003. Particles: Presupposition triggers, context markers or speech act markers. In Reinhart Blutner and Henk Zeevat (eds.) Optimality Theory and Pragmatics. Palgrave Macmillan.

A kurzus kódja:

A kurzus címe: Gépi tanulás a nyelvészetben

A kurzus címe (angolul):

A kurzus elõadója: Halácsy Péter, Rebrus Péter

A kurzus helye és ideje: MTA NYTI, 208.; csütörtök 18.00-19.30 

A kurzus elõfeltétele(i):

A jegyszerzés módja(i):

Követelmények:

A kurzus leírása, tematikája:

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a számítógépes nyelvészetben / nyelvtechnológiában használatos gépi tanulási módszereket. Félév során gyakorlati problémák megoldásával és nem a tanulás elméletével foglalkozunk, ezért a tananyag csak a felügyelettel való (ún. supervised) módszereket öleli fel.

Témák:

1. Osztályozás, kategorizálás, mint gépi tanulás.

2. Szövegosztályozás, naive bayes osztályozó.

3. Lineáris osztályozók: maximum entrópia, SVM

4. Címkézés és elemzés: morfológiai elemzés, mint gépi tanulás.

5. Teljes mondat elemzése HMM

6. Exponenciális modellek: CRF

7. Információ kinyerés: attitûd elemzés

8. Gépi fordítás, mint tanulás

Alkalmazások:

1. Téma szerinti osztályozás (gasztronómiával kapcsolatos blog postok keresése)

2. Témakövetés (google news mûködése)

3. Nyelvfelismerés (határon túli magyar weboldalak keresése)

4. Szerzõazonosítás (ki írta az amerikai alkotmányt?)

5. Morfológiai elemzés, egyértelmûsítés (deisambiguation VERB<PAST> és ADJ közötti különbség)

6. Tulajdonnév felismerés (cégfigyelés)

7. Szentimentális elemzés (beszélõ véleményének kinyerése)

8. Attitûdvizsgálat, narratív elemzés (milyen napjuk volt tegnap a bloggereknek)

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Manning and Shütze: Natural Language Processing egyes fejezetei

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Jurafsky: Speech and Language Processing 4. fejezete

A kurzus kódja: BBN-ENY-455sz.03 és ENN-340.17

A kurzus címe: Nyelvprodukció, nyelvelsajátítás, nyelvevolúció és formális nyelvmodellek

A kurzus címe (angolul): Language production, language acquisition, language evolution and formal language models.

A kurzus elõadója: Biró Tamás

A kurzus helye és ideje: VI. Benczúr u. 33., idõpontot az óramegbeszélésen egyeztetjük

A kurzus elõfeltétele(i): valamely nyelvészeti elmélet ismerete vagy „formális módszerekben” való jártasság (például matematikai vagy programozási háttér).

A jegyszerzés módja(i): gyakorlat

Követelmények: két cikk ismertetése a félév során, aktív részvétel a többi cikk órai megvitatásában, valamint egy félévvégi kisebb házidolgozat megírása.

A kurzus leírása, tematikája:

A modern nyelvészeti modellek középpontjában általában a nyelv ismerete, a kompetencia áll. A kurzus a nyelv további három aspektusának a formális/számítógépes modellezésére irányítja a figyelmet. Nyelvprodukció (performancia) alatt a tényleges – ideális esetben a kompetenciának megfelelõ – nyelvi megnyilvánulások elõállítását (elsõsorban a mentális komputációt) fogjuk érteni. A nyelvelsajátítás a kompetencia kialakítása, a megfigyelt nyelvi megnyilvánulások alapján. A nyelvevolúció pedig a kompetencia változása történelmi léptékben. Az elmúlt évtizedben jelentõsen megnõtt az érdeklõdés ezen három aspektus iránt.

A kurzus bevezeti a hallgatókat ezen aspektusok (formális) modellek segítségével történõ vizsgálatába. Pszicholingvisztikai és történeti nyelvészeti problémákat legfeljebb felületesen érintve, a fõ kérdésünk az lesz, hogy a napjainkban elterjedt elméleti nyelvészeti modellek vajon lehetõséget adnak-e arra, hogy a kompetencia mellett a performancia, az elsajátítás és az evolúció aspektusait is modellezzük. Kiemelt hangsúlyt kap az Optimalitáselmélet.

A kurzus formája cikkolvasó szeminárium. Minden órán megbeszéljük, egy-egy diák vezetésével, a kötelezõ irodalomban megadott könyvek egy fejezetét, valamint az ajánlott irodalomból választott egy cikket. (Mind angol nyelvûek.) Továbbá, a diákok háttértudásától függõen, az elõadó elmagyarázza a következõ órán feldolgozandó cikkek megértéséhez szükséges elõzetes ismereteket. A kurzus követéséhez ajánlott egy-két nyelvészeti elmélet (például az Optimalitáselmélet) felhasználói szintû ismerete, valamint a formális megközelítések iránti nyitottság. Utóbbi segítségével pótolhatók az elõbbi hiányosságai.

A jegyszerzéshez két választott cikket kell bemutatni, a többi megvitatásában pedig aktívan részt venni (értsd: elõzõleg el is olvasni). Továbbá, egy rövid házidolgozatot (min. 3 oldal) kell a vizsgaidõszakban beadni, amely legalább két feldolgozott cikkre épül (ebbõl legalább egy olyan legyen, amelyiket nem a hallgató prezentált órán). Erõsen javasolt, hogy a házidolgozat vagy valamelyik, órán tárgyalt módszert alkalmazza egy konkrét nyelvészeti jelenségre; vagy pedig az egyik módszert implementálja számítógépes program formájában, és kísérletezzen az implementációval.

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

Partha Niyogi. The Computational Nature of Language Learning and Evolution. MIT, 2006.

Charles D. Yang. Knowledge and Learning in Natural Language. Oxford UP, 2002.

Christiansen és Kirby (eds.). Language Evolution. Oxford University Press, 2003.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

1. Performancia, sztochasztikus módszerek:

Frederick J. Newmeyer. ‘Grammar is Grammar and Usage is Usage’. Language 79 (2003), 682-707.

Brady Clark. ‘On stochastic grammar’. Language 81 (2005):1, pp. 207-217.

2. A nyelv biológiai evolúciója:

M. Hauser, N. Chomsky és T. Fitch. ‘The Faculty of Language: What Is It, Who Has It, and How Did It Evolve?’ Science vol. 298 (22 November 2002), pp. 1569-1579.

D. Bickerton. ‘Language evolution: A brief guide for linguists’. Lingua 117 (2007) 510-526

Biolinguistics c. folyóirat cikkei

3. Kulturális és nyelvi evolúció modelljei:

Claidiere és Sperber. ’The role of attraction in cultural evolution’. Journal of Cognition and Culture 7 (2007):1-2, pp. 89-111.

Simon Kirby (ed.). Language Evolution and Computation. (ESSLLI Vienna 2003) cikkei.

Gerhard Jäger. ‘The evolution of convex categories’. to appear in Linguistics and Philosophy. http://wwwhomes.uni-bielefeld.de/gjaeger/publications/convexity.pdf

4. Optimalitáselmélet:

Smolensky és Legendre (eds.). Harmonic Mind. MIT Press, 2006. Kijelölt fejezetek.

Bruce Tesar. Learnability.

Tamás Biró. ’The Benefits of Errors: Learning an OT Grammar with a Structured Candidate Set’. In: Proceedings of the Workshop on Cognitive Aspects of Computational Language Acquisition, pp. 81-88. http://acl.ldc.upenn.edu/W/W07/W07-0611.pdf.

Gerhard Jäger. ‘Learning constraint sub-hierarchies. The Bidirectional Gradual Learning Algorithm’. In R. Blutner & H. Zeevat (eds.), Pragmatics in OT. Palgrave MacMillan, pp 251-287. http://wwwhomes.uni-bielefeld.de/gjaeger/publications/bgla.pdf.

Paul Boersma és Silke Hamann. ‘The evolution of auditory contrast’. Rutgers Optimality Archive 909. http://www.fon.hum.uva.nl/paul/papers/EvolutionOfContrast.pdf, http://www.fon.hum.uva.nl/paul/presentations/BoersmaHamannHandout.pdf.

Paul Boersma. ‘A programme for bidirectional phonology and phonetics and their acquisition and evolution’. Manuscript, ROA-868. 2006. http://roa.rutgers.edu/view.php3?id=1229.

Jason Mattausch. ‘Optimality, bidirectionality & the evolution of binding phenomena’. Res. Lang. Comput. 5 (2007), pp. 103-131.

A kurzus kódja:

A kurzus címe:  Bevezetõ kutatószeminárium

A kurzus címe (angolul):

A kurzus elõadója:  Kálmán László

A kurzus helye és ideje: Benczúr u. 33., kedd 14.00-15.30

A kurzus elõfeltétele(i):   nincs

A jegyszerzés módja(i):

Követelmények:

A kurzus leírása, tematikája:

Ez a hagyományos kedd délutáni szeminárium a régi mondattanos meg morfológiás szemináriumok szellemében zajlik majd, de most nem a magyar leíró nyelvtan tényeire koncentrálva, hanem a leírási keretre.  Vagyis arról lesz szó, hogy hogyan lehet nem
generatív, hanem valamilyen analógiás-konstrukciós keretben nyelvtanról
beszélni.
A dolog hátterérõl annyit, hogy nemrégen többen is szóvá tették, hogy  nem érzik magukat felkészülve arra, hogy nem generatív terminusokban beszéljenek/gondolkozzanak a nyelvtanról, pl. mert hiányzik hozzá a terminológiájuk.  Nem állítom, hogy én ezt csak úgy hipp-hopp meg tudom oldani, de mindenképpen érdemes róla gondolkozni.  Úgy tervezem, hogy egyes részterületekrõl olvasunk cikket és/vagy gondolkozunk (nem feltétlenül a magyar nyelvbõl), hogy hogyan lehet "alternatív" módon megközelíteni õket.  Engem pl. kezdetnek nagyon érdekelne a nganaszan "fantom-mássalhangzók" sztorija (ezek olyanok, mintha lennének is, meg nem is).  [Persze pl. egy csomó francia szó végén is van ilyen, de azok
kevésbé izgalmasak.]

A kurzushoz tartozó kötelezõ irodalom:

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

A kurzus kódja:

A kurzus címe: Meaning Meaning

(A course in the philosophical background of reference-theory, linguistic semantics and hermeneutics)

A kurzus címe (angolul):

A kurzus elõadója:  Kállay Géza

A kurzus helye és ideje: Wednesday 12-13:30, MUK 443

A kurzus elõfeltétele(i):

A jegyszerzés módja(i): lecture

Követelmények:

A kurzus leírása, tematikája:

The phenomenon of meaning – like all really important phenomena of human life – is trivial and almost imperviously complex at the same time; if one asked an average English speaker in the street what the meaning of the word dog is, she would be surprised first but would say, without much reflection, something like: ‘an animal that barks, an animal people keep as a pet, etc.’. If, however, the person happened to be blind and relied on the help of a dog to lead her, she might come up with a metaphor, saying: ‘this dog is my eye’, etc. Meaning is absolutely common property but it is there to utter what is most personal in us, too, and the moment we reflect on it and especially when we try to account for it systematically, we immediately encounter questions like: how does the term dog refer to something in the world ‘out there’? What is the relationship between sign (‘signifier’) and thing (‘signified’)? Does our knowledge of the thing play a part? If it does, to what extent? Should the thing exist, and in what sense, in order to serve as a referent? Where and how should it exist? We can use the sign ‘the Golden Mountain’ but the thing we ‘mean’ is surely not ‘there’ in the way for example my dog is; thirty golden coins in my pocket are different from thirty golden coins in my imagination, etc. Meaning involves epistemological as well as ontological questions, this is why philosophers have dealt with it just as much as linguists, literary critics, psychoanalysts, etc. In fact modern linguistic semantics is largely based on logic, one of the oldest branches of philosophy, while e.g. literary hermeneutics today heavily relies on the ontology of Martin Heidegger. In the 20^th century there were two main trends in the study of meaning: one emphasised that language is arbitrary and convention-governed but at the same time full of ambiguity and imprecision, and thus one should dig down to the rock-bottom ‘skeleton’ of language, namely logic to ensure clarity: only a system without contradictions can serve as the basis of a systematic account of meaning. The other trend, embracing the heritage of Romanticism tried to argue that language really ‘lives’ in ambiguity, especially in poetic metaphor and this way poetic language is able to make things ‘speak for themselves’; language curiously – perhaps even mystically – animates, or even cerates things. This was further complicated by the fact that the 20^th century proved to be the ‘century of language’, of several ‘linguistic turns’: not only did we witness to the birth of modern linguistics but practically all schools of philosophy and literary theory tried to find solutions to their problems via the careful study of language and, in particular, its semantic aspect. The main aim of the course is to give an overview of some theories of meaning and their philosophical background so that we may understand not only the theories themselves but their epistemological and ontological commitments as well.

Course syllabus:

1.      (13 Febr.) Introduction: the ‘meaning of meaning’: rationalists versus romantics, logicians versus animists

2.       (20 Febr.) Gottlob Frege and Bertrand Russell: early theories of reference

Background reading: Gottlob Frege: “On Sinn [Sense] and Bedeutung [Reference] In: Michael Beaney (ed.), The Frege Reader, Oxford: Blackwell, 1992, pp. 150-180 (with “Comments on Sinn and Bedeutung” by Frege”) and Bertrand Russell: “On Denoting” In: A. P. Martinich (ed.), The Philosophy of Language [henceforth: PhilLang] New York: Oxford Univ. Press, 2001, pp. 212-220

3.      (27 Febr). Problems of referentiality

Background reading: A. W. Moore: “Introduction” In: A. W. Moore (ed.), Meaning and Reference, Oxford: Oxford Univ. Press, 1993, pp. 1-22.

4.      (5 March) Kripke’s revolt: rigid designation

Background reading: Saul A. Kripke: Naming and Necessity, Cambridge, Mass.: Harvard Univ. Press, (1972), 1982, Lecture I, pp. 22-70.

5.      (12 March) Quine: meaning and ontology

Background reading: W. O. Quine: “Two Dogmas of Empiricism” and “The Problem of Meaning in Linguistics” In: Willard Van Orman Quine, From a Logical Point of View, New York: Harper and Row, (1953), 1961, pp. 20-46 and pp. 47-64.

6.      (26 March) Davidson: meaning and its reliance on truth

Background reading: Donald Davidson, “Truth and Meaning” In: PhilLang, pp. 98-109.

7.      (2 April) Jackendoff: meaning and concept

Background reading: Jay Jackendoff: “What Is a Concept, That a Person May Grasp It?” In: Steven Davis and Brendan S. Gilon (eds.), Semantics, A Reader [henceforth: SemRead], Oxford: Oxford University Press, 2004, pp. 322-345.

8.      (9 April) Wittgenstein: meaning and use

Background reading: Ludwig Wittgenstein: Philosophical Investigations, Oxford: Basil Blackwell (1953, 1958), 1982, §§ 1-53 (pp. 2-26) and Jerold J. Katz: “Wittgenstein’s Critique of Theories of Meaning” In: Katz, The Metaphysics of Meaning, Cambridge, Mass., The MIT Press, pp. 21-134.

9.      (16 April) Two examples of semantic analysis in contemporary linguistics: Reichenbach and Partee

Background reading: Hans Reichenbach: “The Tenses of Verbs” and Barbara Hall Partee: “Some Structural Analogies between Tenses and Pronouns in English” In: SemRead, pp. 526-533, pp. 534-540.

10.  (23 April) Are there Metaphors at all? Davidson

 Background reading: Donald Davidson: “What Metaphors Mean” In: PhilLang, pp. 435-446.

11.  (30 April) Metaphor and philosophical hermeneutics: Ricoeur

Background reading: Paul Ricoeur: “Metaphor and the Main Problem of Hermeneutics” In: Charles E. Reagan and David Stewart (eds.): The Philosophy of Paul Ricoeur, Boston: Beacon Press, 1978, pp. 134-148.

12. (7 May) ‘Language speaks’: meaning from the perspective of Heidegger’s philosophy

Background reading: Martin Heidegger: “Language” In: Heidegger: Poetry, Language, Truth, New York: Harper and Row, 1971, pp. 187-210.

13. (14 May) Conclusion

Requirements and form of assessment:

This will be a lecture-series accompanied by weekly handouts. Each lecture will be based on a piece of reading which will be available in the Library of SEAS but the oral examination at the end of the term will contain topics students can sufficiently prepare for on the basis of the handouts and their lecture-notes. This means that the readings in the Library really serve as background: if one wishes to study a problem further and in detail, etc. Questions at the lectures are very welcome.