A kérdő mondatok és (speciális) használataik nyelvtana és pragmatikája
Online kérdőíves vizsgálat
Magyar anyanyelvű beszélőket keresünk a magyar kérdésekről szóló online kérdőíves kutatásunkhoz. Kérdőívünk kitöltése teljesen anonim, és csak 20–25 percet vesz igénybe. Az alábbi linkre kattintva érheti el a kérdőívet:
Ha bármilyen kérdése van a kutatással kapcsolatban, keressen minket e-mailen!
Köszönjük az együttműködését!
Gyuris Beáta
Milyen tényezők határozzák meg azt, hogy ha kérdést akarunk
feltenni magyarul, milyen mondatformát választunk? Ha csak az
eldöntendő kérdésekre gondolunk, már ebben az esetben is több
formai lehetőség közül választhatunk. Használhatunk „-e” kérdő
partikulát tartalmazó kérdést: „Láttad-e a tegnap esti filmet?”;
de feltehetjük a kérdést „-e” nélkül, emelkedő-eső intonációval
is: „Láttad a tegnap esti filmet?”. De kérdezhetünk tagadott
foprmában is: „Nem láttad a tegnap esti filmet?” / „Nem láttad-e
a tegnap esti filmet?”. Úgynevezett választó kérdést is
használhatunk: „Láttad a tegnap esti filmet vagy nem?” / „Láttad
a tegnap esti filmet, vagy elaludtál?” Ráadásul ezek mellett a
lehetőségek mellett még olyan elemeket is tehetünk a kérdésbe
(például: „vajon”, „hát”, „ugye”), amelyek kicsit
megváltoztatják annak használhatóságát: „Ugye láttad a tegnap
esti filmet?”
A szakirodalomban sok, gyakran egymásnak ellentmondó vélemény
van arról, hogy ezek a kérdéstípusok, illetve a „vajon”-nal,
„hát”-tal, „ugyé”-vel kiegészített változataik milyen
jelentéssel bírnak. Eddig még nem tettek kísérletet arra, hogy
használataikat olyan szisztematikus módon leírják, hogy azt is
előre tudják jelezni, ha a fenti formák valamelyike nem
használható egy adott szituációban. Projektünk ezt a feladatot
vállalja fel: természetes dialógusok alapján elméleti alapokon
nyugvó általánosításokat fogalmazunk meg, és ezeket anyanyelvi
beszélőkkel teszteljük. Ha sikerrel járunk, hozzájárulunk a
magyar nyelvvel kapcsolatos tudásunk gyarapodásához, amit mind a
nyelvoktatásban, mind pedig a számítógépes alkalmazásokban
használni lehet majd.
Munkánk során támaszkodni kívánunk a részletesebben vizsgált
újlatin és germán nyelvekkel kapcsolatos általánosításokra, és
külön figyelmet szentelünk bizonyos, eddig nem
megfigyelt dialektális különbségekre a kérdő mondatok fajtáinak
használatával kapcsolatban.
Ezt a kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatja a K 115922 nyilvántartási számú szerződés alapján.