Kutatások

A projektum az SOV alapszórendű uráli nyelvekben jelenleg zajló, az SVO alapszórendű orosz hatására végbemenő gyors és mélyreható szintaktikai változásokat vizsgálja.

Az emberi nyelvek történetében sok példát lehet találni az SOV-ből SVO-ra történő változásra, de e változások a távoli múltban mentek végbe, így a nyelvészek csak hipotéziseket tudnak megfogalmazni arról, hogy mi indította el őket, és hogyan is zajlottak le. Az oroszországi uráli nyelvek esetében ezek a változások rendkívül gyorsan, a szemünk előtt történnek, így lehetőséget adnak rá, hogy egy tucatnyi nyelvből vett bizonyíték alapján tanulmányozzuk, milyen átmeneti állapotokon keresztül alakul át egy fejvégű nyelvtan fejkezdetűvé, vagy még általánosabban, hogyan is hat egy aszimmetrikus kontaktushelyzet a vizsgált nyelvek rendszerére. Vizsgáljuk, hogy vannak-e a nyelvi változásoknak általános törvényszerűségei; megjósolható-e, hogy a nyelvtannak mely részei fogékonyak a kontaktushatásra, és melyek nem. Megvizsgáljuk továbbá, hogy a kontaktushatás kiváltotta változások magukkal hoznak-e a kontaktustól független, másodlagos változásokat is, valamint hogy vajon okoz-e változásokat a domináns nyelv mondattanában a kontaktushatás alatt álló nyelv.

A jelenleg még beszélt 15 oroszországi uráli nyelv közül az udmurt, a hanti és a nyenyec nyelveket kívánjuk alaposabban tanulmányozni. A projektum során adatokat gyűjtünk anyanyelvi adatközlőktől Budapesten, valamint Oroszországban, és a gyűjtött korpuszból adatbázist hozunk létre. Kapcsolatrendszert építünk ki más országok uráli mondattannal foglalkozó nyelvészeivel, és műhelykonferenciákat szervezünk a részvételükkel.

Megvizsgáljuk, mennyit őriznek az oroszországi uráli nyelvek a néhány évtizede még általános SOV mondatszerkezetből, melyben az alany topik szerepet tölt be, a tárgy pedig vagy topik, vagy fókusz, és és diskurzusszerepét az igével való egyeztetés megléte vagy hiánya kódolja. Megvizsgáljuk, hogyan változik az információszerkezeti funkciók eloszlása az egyre terjedő SVO, OVS szórendű mondatszerkezetekben. Vizsgáljuk, hogyan, milyen lépésekben változik az SOV nyelvekre jellemző igeneves alárendelés véges alárendeléssé; hogyan, milyen forrásból épül ki a kötőszók rendszerek. Tanulmányozzuk például a prenominális igeneves, vonatkozó névmás nélküli jelzői mellékmondatok posztnominális, véges, vonatkozó névmással bevezetett jelzői mellékmondattá való átalakulását. Vizsgáljuk, hogyan alakul ki az SVO nyelvek mondatszerkezetére jellemző mondatkezdő CP-réteg: hogyan alakulnak pl. át a kérdő mondatok mondateleji kérdő operátort tartalmazó szerkezetekké. Vizsgáljuk, hogyan kerül át a tagadószó a mondatvégi ige elől a mondat bal perifériájára. Tanulmányozzuk, hogyan diverzifikálódnak a határozatlan névmások kérdő, tagadó, free choice és határozatlan névmásokká.