Nyitólap > Szépe György > Andor József

 

 

Szépe György búcsúztatására

 

Gyurka Bátyám, drága Gyurka Bátyó (ahogy én mindig szólítottalak)!

 

Nehéz, megtört szívvel vagyok (vagyunk) itt, Téged, a rendkívüli vitalitással rendelkezett embert búcsúztatni.

Elvesztettem életem egyik meghatározó Mesterét. De csak fizikális értelemben, mert szellemedben jelen vagy itt velünk most is, a szívünkben és lelkünkben.

Az előttem méltatók után csupán egy-két felvillantást szeretnék tenni személyeddel kapcsolatban.

Ahol megfordultál, a Nyelvtudományi Intézetben, a Pécsi Tudományegyetemen és számos más helyen, szakmai iskolákat, a szó szoros értelmében vett kollegiális munkacsoportokat , szakmai műhelyeket hoztál létre. Én ezt leginkább Pécsett tapasztalhattam meg, ahol az egyetem újraalapításakor munkatársad, helyettesed lehettem a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken. Minden jöveteledkor megcsodálhattam munkabírásodat, jókedvű hozzáállásodat. Hatalmas, iratoktól duzzadó táskádat kinyitva szinte kitolakodtak belőle az egyetemszervezéssel kapcsolatban hétről hétre készített iratok. A maga nemében valamennyi remekmű, a tudományszervezés iskolapéldái.

Lenyűgözően sokrétű szakmai tudásodat rendkívüli egyszerűséggel voltál képes másoknak, kollégáidnak és hallgatóidnak közvetíteni. Több diszciplína alapismereteit tudtad pillanatok alatt interpretálni, megértetni hallgatóságoddal. Tudóssá vált tanítványaid száma végtelen. Kitűnő érzéked volt a tehetség felismeréséhez és felkarolásához.

Klasszikus, hatalmas terjedelmű műveltséggel rendelkeztél, amivel csak kevesek. Talán kimondhatom, polihisztori mélységűvel. Az erdélyi Brassai Sámuel jut eszembe, akit Te annyira tiszteltél. Az ő nyomdokaiba léptél, és immár Te is ott vagy a magyar nyelvtudomány halhatatlanjai között. Fájó azonban, hogy az ő hosszú életkorát Te nem érhetted meg.

Szellemi nyitottságod a modernség felé is kimondhatatlanul magas fokú volt. Ugyanakkor mindig tudtad gondolataid, ismereteid diszciplináris eredetét is hangsúlyozni. S mindezt kivételes tudósi alázattal tetted.

Élményszerűen tapasztalhattam ezt meg a Veled, idős korodban készített mindkét, alapos mélységű interjúm minden egyes percében. Kár, hogy a könyv hosszúságúra tervezettre, amit megbeszéltem Veled, immár nem kerülhet sor.

De szellemed örökre velünk marad, bennünk, kollégáidban és tanítványaidban él tovább. Bárcsak most is, még mindig láthatnánk jellegzetesen pajkos mosolyod, ami most, szomorúságunkban is velünk van. 

 

Andor József

 

 

Módosítva: 2012.10.16.