Nyitólap > Osztályok > Elméleti Nyelvészeti Osztály > Korábbi kutatások (1990-2010)

 

 

 

Korábbi kutatások (1990-2010)

 

kutatás

Az osztály tudományos tevékenységének egyik fontos sajátossága, hogy az egyéni kutatások és a csoportmunka egyaránt jelen vannak benne. Szinte mindennapos intenzív együttgondolkodás és viták sora vezet el a kitűzött kérdések tisztázásához, de az eredmények általában egyéni publikációkban, illetve ilyenekből álló gyűjteményes kötetekben látnak napvilágot.

 

1. Az osztály fő kutatási területei

1.1. Grammatikai kutatások

A grammatikai kutatásaink markáns ismertető jegye a tág (a generatív irányzatokat is felölelő) értelemben teoretikus megközelítés a szinkrón nyelvi rendszer megismerésében és magyarázatában. Vizsgálódásaink a grammatika minden részrendszerére (fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, lexikon) és azok illeszkedési lehetőségeinek (az interfész-kérdéseknek) a megismerésére kiterjednek – mind elméleti, mind leíró, mind pedig számítógépes nyelvészeti és kísérletes nyelvészeti szempontból. A grammatika határain túl olyan területek vizsgálatára szorítkozunk, amelyek lényegi felismerésekkel kecsegtetnek az előbbi területek vonatkozásában, mint például a pragmatika, a kognitív, a neuro- és pszicholingvisztikai  megközelítések, vagy a nyelvtipológia. A leíró munka tárgya, az elméleti újítások forrása zömmel – de nem kizárólag – a magyar nyelv jelenséganyaga. Vizsgálódásaink az emberi nyelv egyetemes tulajdonságai felől közelítik meg  a magyar nyelv jellegzetességeit, nyelvtanát.

A jelenlegi, legfontosabb grammatikai kutatásaink:

A fonológiai és morfológiai kutatások:

- A fonológia és a morfológia analógia-alapú formális megközelítése c. (K-49327) OTKA pályázat keretében az analógiás viszonyoknak, a paradigmatikus hiánynak és a jelenségek gradua­litásának a vizsgálata folyik Törkenczy Miklós vezetésével, Rebrus Péter, Bárkányi Zsuzsanna, Kálmán László, Kiss Zoltán és Lukács Ágnes közreműködésével. A szakirodalom megvitatásából származó előtanulmányokat és handoutokat folyamatosan gyűjtötték a projektum weboldalán.

 A v-nek a magyar és a szlovák nyelvben mutatott fonotaktikai és fonológia viselkedését magyarázó aerodinamikai modell kidolgozása, a magyar v zöngésségi tulajdonságainak percepciós vizsgálata is folyik.

A fonotaktikai gradualitást pszicholingvisztikai kísérletben vizsgálják Lukács Ágnes, Törkenczy Miklós és Rebrus Péter.

Siptár Péter résztvevője a Bruce Hayes vezetésével folyó nemzetközi fonológiai kutatási projektumnak (Natural and Unnatural Constraints in Hungarian Vowel Harmony), University of California, Los Angeles, USA.

A mondattani kutatások:

A TS 49873 sz., az adverbiumok mondattani és jelentéstani kérdéseivel foglalkozó OTKA projektumot lezáró angol nyelvű kötet anyaga elkészült; most kezdődik az anyag lektorálása. Az  É. Kiss Katalin vezetésével folyó OTKA-projektum a határozók mondattani és jelentéstani kérdéseit kutatja. A projektum fő célja az, hogy leírja és megmagyarázza a határozószónak, a generatív mondattan e legkevésbé ismert és értett grammatikai kategóriájának szórendi, jelentéstani és prozódiai sajátságait. Ehhez a magyar határozószókat és határozókat vetették beható elemzés alá – ezzel megszüntetve az eddigi magyar grammatikák számos fehér foltját. Az eredményeket számos nemzetközi és hazai publikáció és  konferencia-előadás mellett egy 15 fejezetből álló angol nyelvű kötetben foglalták össze, melyet Adverbs and adverbial adjuncts at the interfaces címmel a berlini Mouton de Gruyter kiadó Interface Strategies című sorozatában fog megjelenni. Az eredmények részint elméleti jellegűek (pl. a határozók mondatszerkezetbe csatolásának értelmezése, a szerkezetbe csatolás térbeli, tetszés szerinti irányban linearizálható jellemzése mellett érvelnek); részint az egyes határozószófajták sajátos viselkedésére vonatkoznak (a társhatározótól a különféle időhatározókig, a módhatározóktól az episztemikus modálisokig); részint a határozók és a mondatszerkezet egyéb összetevőinek interakciójával foglalkoznak (a fókuszba emelt határozók sajátos jelentésétől az igekötői határozószó-bekebelezésig). A megjelenendő kötet tizenkét szerzője közül öt doktorandusz,  kettő a projektum időtartama közben doktorált, egy szerző pedig fiatal posztdoktor.

Kenesei István összegző cikket publikált a szófajelméleti  kutatások eredményeiről. A  tagadás és a kvantorok viszonyát tárgyaló cikkének  megjelenése 2008-ban várható.

Bródy Mihály részt vesz a "A flexible theory of topic and focus movement" projectben, UCL, és a  "Directions in Derivations" nemzetközi projektumban.

Surányi Balázs 2008 áprilisától vezeti az A Minimalist Approach to Syntactic Locality (A Szintaktikai lokalitás minimalista megközelítésben) című OTKA projektumot (NF-73537), mely azokat a fő lokalitási megszorításokat vizsgálja, melyek a szintaktikai mozgatás és a polaritás-elemek engedélyezése területén figyelhetők meg a nyelvekben. A projekt közreműködői:  Bartos Huba a Tükörelvnek látszólag ellentmondó affixumsorrendek lehetséges magyarázatát kutatja, illetve a szomszédos szintaktikai fejek között fennálló morfológiai viszonyok lehetőségét vizsgálja, Bende Farkas Ágnes (2009-ig) a fókusz-intervenció összehasonlító elemzését végzi, beleértve egyes fókusz-partikulák szerepét is, Abrusán Márta (2009-től) a kérdésbeli preszuppozíció projekciót valamint a gyenge szigeteket vizsgálja, illetve a különféle kvantor-típusok eltérő viselkedését elemzi intervenciót tartalmazó kontextusokban, Ürögdi Barbara disszertációjának befejezése után az információszerkezetnek, a főnévi specifikusságnak és a főige jelentésének a lokalitás-feltételekre gyakorolt hatását tanulmányozza alárendelő szerkezetes összetett mondatokban, Shinichiro Ishihara (Potsdam) és Radó Janina (Tübingen) prozódiai, illetve pszicholingvisztikai kísérleteket végeznek feltárandó, hogy az intonáció illetve a feldolgozás különböző paraméterei hogyan befolyásolják a mozgatások lokalitási feltételeit. Surányi Balázs saját kutatásai  az alanyi kifejezések áthatolhatatlanságát mutató nyelvek és konstrukciók közti különbségek magyarázatára, a szintaktikai fejmozgatási jelenségek derivációs alapú kezelésére, valamint a magyar mondatszerkezet egy abszolút hierarchikus pozíciókat nem tételező modelljének kidolgozására irányulnak.

 A szemantikai kutatások:

Az Interpretáció, diskurzusszerkezet és interpretáció c. OTKA-pályázat Gyuris Beáta vezetésével a magyar mondat különböző pozícióiban elhelyezkedő kvantoros kifejezések interpretációját (hatókörét) abból a szempontból vizsgálja, hogy azt mennyiben befolyásolják a mondat prozódiája (kontrasztív topik illetve fókusz intonáció), illetve a mondatot tartalmazó diskurzus sajátosságai. A jelentéskülönbségek formális megragadására törekszik.

Gyuris Beáta vizsgálja a diskurzusszerkezet és a mondatok interpretációjának kölcsönhatásait befolyásoló ún. diskurzus-partikulák (részletesebben a vajon és a hangsúlyos csak) természetét. Elkészített egy áttekintő fejezetet a diskurzus-partikulák formális elemzésének lehetőségeiről a Strukturális magyar nyelvtan IV. kötete számára.

Számítógépes nyelvészeti kutatások:

A Nyelvbányász (NKFP 2/051/2004) c projektumban konzorcium keretében Kálmán László vezetésével az intézet munkatársai közül Lukács Ágnes és Rebrus Péter vesz részt. Az első változatban elkészült, korpuszon alapuló önszerve­ző elemző modell fejlesztése folyik. Kísérleteket végeznek arra vonatkozóan, hogy az elképzelések mennyire illeszkednek az emberi tanulásra vonatkozó eredményekhez  és arra vonatkozóan is, hogy hogyan célszerű tanítókorpuszokat programmal generálni, és kidolgoznak ilyen programokat.

Kálmán László vezeti  a Tudásmenedzsment eszköz kifejlesztése az európai bűnüldöző szervek számára c. Jedlik­-projektumban (MONLINGV: NKFP-00024/2005) az intézeti konzorciumi tag munkáját. A kutatásban az intézet munkatársai közül Lukács Ágnes és Rebrus Péter vesz részt. A projektumban az analógiás hasonlóság nyelvi modelljeit vizsgálják és formalizálják.

Az iskolai nyelvi nevelés:

A Szövegértés– szövegalkotás integrált anyanyelvi tananyag nyelvi részének vezető fejlesztője Kálmán László, az intézetből közreműködő még Bánréti Zoltán. A HEFOP-pályázat és a Sulinova Kht kereteiben elkészült a teljes tananyag, amit már 800 iskolában próbálnak ki.

A lexikon projektum:

A Strukturális magyar nyelvtani kutatások című projektumsorozat 1979-ben indult meg – teljesítményeinek gerincét mindmáig az osztály munkatársainak a tevékenysége képezi.  A mondattani, a hangtani és az alaktani kötetek elkészülte után a Kiefer Ferenc vezetésével folyó munkálat jelenleg a nyelvtan lexikai rendszerének, az ún. lexikonnak a leírásával foglalkozik.  A osztályról résztvevő munkatársak: Bánréti Zoltán, Gyuris Beáta, Kenesei István, Lukács Ágnes, Rebrus Péter, Siptár Péter és Törkenczy Miklós.

Az analógiás hatások tesztelése

A fonológia és a morfológia analógia-alapú formális megközelítése c. OTKA-projektumban pszicholingvisztikai kísérletben tesztelték a defektív tövek különböző alakjaira vonatkozó jólformáltsági ítéleteket. A defektivitás kísérleti vizsgálata alátámasztotta a kiindulásként szolgáló nyelvészeti modellben megfogalmazott analógiás nyomásokat, megszorításokat és kategóriákat.

 

2. A kutató nyelvész utánpótlás képzése

Az osztály kutatógárdája hozta létre és működteti az MTA–ELTE Elméleti Nyelvészeti Intézeti Tanszéket, azaz munkatársaink látják el az egyetemi BA és MA szak, az arra épülő doktori program és a nem szakos hallgatók által látogatott önálló programok oktatói teendőit. Az Elméleti nyelvészet szakon 2007/2008-as tanévben  63 diák, a doktori programon pedig 17 hallgató tanult. A doktori programon egy sikeres PhD-védés volt.

 

3. Periodikák szerkesztése

Az osztály munkatársai több, fontos periodika, illetve időszakos kiadvány szerkesztésében vesznek részt. Így az Acta Linguistics Hungarica  c. nemzetközi folyóirat társszerkesztője Siptár Péter,  aki az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozatának technikai szerkesztője és a Magyar Nyelv szerkesztőbizottsági tagja is.  Az Acta Linguistica Hungarica recenziós szerkesztője Gyuris Beáta.  Az Approaches to Hungarian sorozat szerkesztője Kenesei István, aki vendégszerkesztőket hív meg az egyes kötetek szerkesztéséhez. A sorozat a kétévenként megrendezett International Conference on the Structure of Hungarian (ICSH) előadásaira épül, legutóbb 2007-ben, New Yorkban tartották a konferenciát. Bánréti Zoltán és Komlósy András a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztésében vesz részt.

 

Módosítva: 2013.01.17.

 
 vissza