Nyitólap > Osztályok > Lexikológiai és Lexikográfiai Osztály > Kemény Gábor > Publikációk listája

Kemény Gábor válogatott publikációinak listája

Rövidítések: ÉA. = Édes Anyanyelvünk; It. = Irodalomtörténet; MNy. = Magyar Nyelv; MS. = Magyar Sajtó; MT. = Magyar Tudomány; NyK. = Nyelvtudományi Közlemények; Nyr. = Magyar Nyelvőr.

1974.

Krúdy képalkotása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 105. (Nyelvtudományi Értekezések, 86.)

A költői képtől a közhelyig. TIT, Budapest. 36. (Nyelvi Ismeretterjesztés, 1974/1.)

Logikai-szemantikai struktúrák Krúdy hasonlataiban. In: Jelen­téstan és stilisztika. A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István, Szűts László. Akadémiai Kiadó, Budapest. 269–72.

Lexikális jelentés – kontextuális jelentés – írói jelentés (A költői képalkotás problémáinak szemantikai megközelítésé­hez). NyK. 76: 183–98.

A képszerűség nyelvi formáiról. MNy. 70: 325–39.

Képválasztás és kompozíció Krúdy prózájában. Nyr. 98: 160–71.

Képsűrűség és kompozíció Krúdy prózájában. Nyr. 98: 306–25.

Oszlopos Simeon. Literatura 1/3: 121–6. [Sarkadi Imre drámá­járól.]

Albert Henry: Métonymie et métaphore. NyK. 76: 478–83. [Ism.]

Szabadidő – szabad idő. Nyr. 98: 374–5.

Bunda. Nyr. 98: 375.

Khadafi vagy Kadhafi? Nyr. 98: 509–11.

1975.

Képszerűség és kompozíció Krúdy prózájában. Akadémiai Kiadó, Budapest. 35. (Nyelvőr Füzetek, 11.)

Néhány elméleti és terminológiai kérdés a szóképek köréből. MNy. 71: 150–60.

Alakmások és önarcképek Krúdy prózájában. Filológiai Közlöny 21: 434–43.

Köznyelvi képek megújítása Tamási Áron prózájában. Nyr. 99: 188–92.

Köznyelvi hibák – sportnyelvi hibák. Nyr. 99: 405–13.

Tagozat, szak. Nyr. 99: 111–2.

Rapityára tör. Nyr. 99: 114.

Kitűzte a karhatalmat. Nyr. 99: 114.

Olcsít. Nyr. 99: 244.

Nőszül. Nyr. 99: 250.

Mézpergetés. Nyr. 99: 506–7.

1976.

Hivatalos nyelvünk kézikönyve. Szerk. Grétsy László. Pénzügyminisztérium, Államigazgatási Szervezési Intézet, Budapest. 352. [Társszerzők: Bíró Ágnes, Grétsy László.]

A költői képek funkciója egy Krúdy-leírásban. Nyr. 100: 409–20.

Krúdy pályafordulatához (A vörös postakocsi-tól a „pesti regények”-ig). Literatura 3/3–4: 19–24.

Stilisztika és statisztika (Zsilka Tibor új könyvéről). NyK. 78: 135–48.

Jelentéstan és stilisztika. NyK. 78: 184–92. [Ism.]

Az x és a gz ingadozása idegen szavakban. Nyr. 100: 118.

1977.

Nyelvtani és képi determináció a teljes metaforában. NyK. 79: 177–200.

Az eltévedt lovas (Hozzászólás egy Ady-szimbólum értelmezésé­hez). Nyr. 101: 324–9.

A szív álmaitól a gyomor álmaiig (Erotika és gasztronómia Krúdy képeiben). Nyr. 101: 439–57.

Hivatalos nyelvünk néhány jellemző sajátossága és magyarosab­bá tételének módozatai. In: Az anyanyelv az ember életében. Szerk. Bachát László. TIT, Budapest. 53–66.

Sarkkő. Nyr. 101: 254.

Kmety vagy Kmetty? Nyr. 101: 254.

Cucc. Nyr. 101: 255.

Féleség. Nyr. 101: 255.

Computer, musical. Nyr. 101: 255–6.

Íródik, folytatódik. Nyr. 101: 377–8.

-Andó, -endő végű szavak. Nyr. 101: 378.

Esőnap. Nyr. 101: 378.

Bevizsgál. Nyr. 101: 379.

Sodrott ló. Nyr. 101: 379.

Janus. Nyr. 101: 379.

1978.

Hivatalos nyelvünk kézikönyve. Második, átdolgozott kiadás. Szerk. Grétsy László. Pénzügyminisztérium, Államigazgatási Szervezési Intézet, Budapest. 346. [Társszerzők: W. Bíró Ágnes, Grétsy László.]

Időélmény és kompozíció Krúdy prózájában. Szabolcs-Szatmári Szemle 13/3: 12–7.

Esőnap. Nyr. 102: 380–1.

1979.

A stílus születése és halála (Állandóság és változás Krúdy prózájában). In: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról. Szerk. Kabdebó Lóránt. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda, Budapest. 113–30.

Egypár gondolat a prózaelemzésről (Egy funkcionális stílus­vizsgálat körvonalai). MNy. 75: 465–7.

„Jelképek erdején át...” (Szimbólumok és szimbolizmus a százéves Krúdy Gyula prózájában). ÉA. 1/1: 5.

Szilágyi Ferenc: A magyar szó költészete. Nyr. 103: 242–4. [Ism.]

Kell a jó cím! MS. 20: 155–6.

Még valami a címadásról. MS. 20: 180–1.

1980.

Nyelvművelő kézikönyv. I. A–K. Főszerk. Grétsy László és Kovalovszky Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1294.  [Kb. 50 kisebb szócikk szerzője.]

A teljes metafora nyelvtani szerkezetéről. In: A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István, Szűts László. Akadémiai Kiadó, Budapest. 457–65.

Stílus, stíluselemzés, prózaelemzés. Nyr. 104: 29–38.

A mutató névmási birtokos jelzőről és (annak?) használatáról. Nyr. 104: 417–9.

Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. NyK. 82: 400–2. [Ism.]

Verseghy Ferenc: A magyar nyelv művészi felhasználása. NyK. 82: 402–5. [Ism.]

1981.

Krúdy és a stílusa (A stílus helye Krúdy művészetében és Krúdy helye a stílus művészetében). It. 63: 440–57.

Éder Zoltán: Révai Miklós. In: Általános nyelvészeti tanulmányok XIII. Akadémiai Kiadó, Budapest. 284–8. [Ism.]

Szilágyi Ferenc: A magyar szó költészete. ÉA. 3/1: 10. [Ism.]

A címek humora. MS. 22/11: 24–5.

1982.

A nyelvi képek szerepe a tömegtájékoztatásban. Nyr. 106: 138–41.

A „lelki táj” mint közlésforma József Attilánál. Nyr. 106: 307–10.

Szöveg és jelentés (Ceruzajegyzetek egy újszerű könyv margó­jára). Nyr. 106: 465–76. [Murvai Olga könyvéről.]

Napirenden: a közhely. MS. 23/6: 26–7.

1983.

A „lelki táj” mint közlésforma József Attilánál. In: „A mindenséggel mérd magad!” Tanulmányok József Attiláról. Szerk. B. Csáky Edit. Akadémiai Kiadó, Budapest. 121–5.

Címek a mérlegen. Jel-Kép 4/2: 106–15. [Társszerző: Grétsy László.]

Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások. NyK. 85: 213–5. [Ism.]

Közhely mint stíluseszköz? ÉA. 5/1: 3.

Divatos „népieskedés”. Köznevelés 37: 10.

1984.

A poénokat lelövik, ugye? ÉA. 6/1: 1–2.

Minden oké? Köznevelés 3: 10.

Bikkfanyelv „házon kívül”. Közalkalmazott 4: 7.

Újabb hajtások a hivatali bikkfán. Közalkalmazott 10: 7.

1985.

Nyelvművelő kézikönyv. II. L–Zs. Főszerk. Grétsy László és Kovalovszky Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1291. [2 nagyobb és kb. 100 kisebb szócikk szerzője.]

Nyelvészet és tömegkommunikáció. I–II. Szerk. Grétsy László. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest. [Társszerzők: Buda Béla, Heltainé Nagy Erzsébet, Huszár Ágnes, Wacha Imre.]

Nyelvi divatok. Szerk. Bíró Ágnes és Tolcsvai Nagy Gábor. Gondolat, Budapest. 286. [Társszerzők: Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Huszár Ágnes, Tolcsvai Nagy Gábor.]

Szakmai nyelvhasználat és publicisztikai stílus. Nyr. 109: 268–75.

Angol nyelvű Kosztolányi-monográfia. Nyr. 109: 367–9. [Ism.]

Kovalovszky Miklós köszöntése. Élet és Irodalom szept. 27. 7.

1986.

A nyelvi kép mibenléte és befogadásának mechanizmusa az újabb stilisztikai elméletek tükrében. NyK. 88: 39–87.

Kosztolányi nézetei a nyelv esztétikumáról. MNy. 82: 280–8.

A szépirodalmi közlés specifikuma és a stíluselemzés módsze­re. Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből 2: 53–64.

Érthetőség és érthetetlenség a költészetben. Nyr. 110: 382–3.

Dalma Hunyadi Brunauer–Stephen Brunauer: Dezső Kosztolányi. Ungarn-Jahrbuch (München) 14: 299–301. [Ism.] [Angol nyelvű.]

Szabó Zoltán (szerk.): Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984. Nyr. 110: 376–7. [Ism.]

Sinkorán. Nyr. 110: 383–4.

Egyből. Nyr. 110: 384.

Élektra vagy Elektra? Nyr. 110: 507–8.

Stop, de stoppol? Nyr. 110: 508.

1987.

Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó. Szerk. Deme László és Grétsy László. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 444. [Társszerzők: Bíró Ágnes, Büky László, Deme László, Grétsy László, M. Korchmáros Valéria.]

The perception of figures in recent theories of stylistics. In: ELTE Annales, Sectio Linguistica 18: 359–82.

Elemi kép – komplex kép – továbbszőtt kép. Nyr. 111: 162–74.

Életérzés és stílusforma Krúdy Gyula „bécsi” regényeiben. It. 69–70: 435–47.

Boross József–Szűts László (szerk.): A mai magyar argó kis­szótára. Nyr. 111: 246–7. [Ism.]

Közéleti beszédünk. Wacha Imre kötete. Magyar Nemzet júl. 9. 6. [Ism.]

Új argószótár „abcug”-tól „zsuzská”-ig. Mai Magazin 2: 37. [Ism.]

1988.

A szépirodalmi közlés specifikuma és a stíluselemzés módsze­re. In: A magyar nyelv rétegződése. A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Akadémiai Kiadó, Budapest. II, 537–47.

Deme László–Grétsy László–Wacha Imre (szerk.): Nyelvi illem­tan. Nyr. 112: 484–6. [Ism.]

Szende Tamás: Megérthetjük-e egymást? ÉA. 10/1: 13. [Ism.]

1989.

Szaknyelvi divatok. Szerk. Bíró Ágnes. Gondolat, Budapest. 297. [Társszerzők: Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Seregy Lajos, Tolcsvai Nagy Gábor.]

A pozitív nyelvművelés időszerű kérdései. Hungarológiai Közlemények (Újvidék) 80: 489–93.

A televízió sportműsorainak nyelvéről. Nyr. 113: 19–27.

Gondolatok és óhajok a XX. századi magyar nyelvészetben a nyelvművelés és a stilisztika viszonyáról. Nyr. 114: 435–41.

1990.

Képsűrűség mint nemzedéki stílusjegy? In: Congressus septimus internationalis fenno-ugristarum. Debrecen, 27. VIII.–2. IX. 1990. Sessiones sectionum. Dissertationes. Litteraria. Red. I. Dobos, L. Keresztes etc. Debrecen. 247–52.

Nyelvi képek gyakorisága, típusai és funkciója egy mai magyar szépprózai antológiában I. Nyr. 114: 36–53.

Nyelvi képek gyakorisága, típusai és funkciója egy mai magyar szépprózai antológiában II. Nyr. 114: 161–75.

Balogh Lajos–Kontra Miklós (szerk.): Élőnyelvi tanulmányok. MT. 35: 1125–6. [Ism.]

Szekér Endre: Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben. Nyr. 114: 120–2. [Ism.]

Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Büky László monográfiája. Magyar Nemzet jan. 29. 8. [Ism.]

1991.

Szindbád nyomában. Krúdy Gyula a kortársak között. MTA Nyelv­tudományi Intézet, Budapest. 128. (Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes, 7.)

Nyelvi képek gyakorisága, típusai és funkciója egy mai magyar szépprózai antológiában III. Nyr. 115: 28–44.

Életérzés és stílusforma Krúdy Gyula „bécsi” regényeiben. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében – Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Bécs, 1986. szept. 1–5.) elhangzott előadások. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Buda­pest–Wien. II, 1026–32.

Gondolatok és óhajok a XX. századi magyar nyelvészetben a nyelvművelés és a stilisztika viszonyáról. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány története témaköréből. A magyar nyelvészek V. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Akadémiai Kiadó, Budapest. 340–45.

Befejezés előtt a Nyelvművelő kisszótár. In: I. magyar alkalmazott nyelvészeti konferencia. Nyíregyháza, 1991. máj. 3–4. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza. I, 24–32.

1992.

Normatudat – nyelvi norma. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 257. (Linguistica, Series A, Studia et Disserta­tiones, 8.) [Szerk.]

Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek. Auktor Könyv­kiadó. Budapest. 365. [Szerk. és 23 cikk szerzője; társszerk.: Szántó Jenő.]

Képes diákszótár 14 000 címszóban. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1110. [Társszerk.: Grétsy László.]

Igekötő-elhagyási tendencia: normasértés vagy normatágítás? In: Normatudat – nyelvi norma. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 205–27.

1993.

Képekbe menekülő élet. Krúdy Gyula képalkotásáról és a nyelvi kép stilisztikájáról. Balassi Kiadó, Budapest. 252.

Stephen Ullmann (Ullmann István) felismerései a szinesztézia jelentéstani alapjairól. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson – Szeged, 1991. augusztus 12–16. – elhangzott előadások. Szerk. Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság–Scriptum Kft., Budapest–Szeged. III, 1321–7.

Normaváltás közben. Nyr. 117: 416–7.

Mi sem akarjuk „leválasztani” azt az ötmillió magyart! Válasz(ok) Kontra Miklósnak. Szivárvány 14/3: 155–8.

Péter Mihály: A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. MNy. 89: 494–6. [Ism.]

Csalánok és ibolyák (Szilágyi Ferenc epigrammái). ÉA. 15/3: 16. [Ism.]

1994.

A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 188. (Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes, 16.) [Szerk.; társszerk.: Kardos Tamás.]

Az igekötő elmaradásának néhány jellegzetes esete a mai magyar köz- és sajtónyelvben. In: A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. MTA Nyelvtudomá­nyi Intézet, Budapest. 99–105.

A nem latin betűs írású nyelvek neveinek magyar helyesírásáról (Szempontok és javaslatok). Nyr. 118: 287–99.

Nyelvművelő könyv a Vajdaságból. Molnár Csikós László: Hogy is mondjam? ÉA. 16/1: 18. [Ism.]

A muravidéki magyarság nyelvéről. Molnár Zoltán Miklós: Nyelv és nemzetiség. ÉA. 16/3: 18. [Ism.]

1995.

Körülírás? Metafora? Körülíró metafora! In: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Fel. szerk. Laczkó Krisztina. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest. 209–14.

Ottlik Géza és a nevek (Írói névadás a Hajnali háztetők-ben). Nyr. 119: 371–5.

Értsünk szót! Sebestyén Árpád nyelvművelő kötete. ÉA. 17/1: 17. [Ism.]

Csokonai-szókincstár I. ÉA. 17/5: 15. [Ism.]

1996.

Nyelvművelő kéziszótár. Auktor Könyvkiadó, Budapest. XIII, 645. [Szerk., szócikkíró; társszerk.: Grétsy László.]

Mi a stílus? (Újabb válaszok egy megválaszolhatatlan kérdés­re). Nyr. 120: 6–13.

Álom – való (Az ellentét mint szövegszervező elv egy Krúdy-novellában). Nyr. 120: 403–14.

Nyelvi tervezés, nyelvi politika II. rész. [Hozzászólás az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 1995. október 9-i ülésén.] Nyr. 120: 381–2.

Faj vagy fajta? (Szaknyelv és köznyelv viszonya egy szóhasz­nálati kérdés tükrében). MT. 41: 1519–20.

Bárczi Géza emlékkönyv. Szerk. Szathmári István, E. Abaffy Erzsébet, B. Lőrinczy Éva. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1994. MNy. 92: 210–1. [Ism.]

Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. Nyr. 120: 232–4. [Ism.]

1997.

Stílusmagatartások a hetvenes évek magyar szépprózájában (Stílustörténeti vázlat). In: Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor és Zaicz Gábor. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest. 182–6.

Az ellentét mint szövegszervező elv egy Krúdy-novellában. In: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Szerk. Péntek János. Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke, Cluj/Kolozsvár. 234–40.

Jól értjük-e a költő szavát? (József Attila két versrészleté­nek értelmezéséhez). In: Saxa loquuntur [A Szent Imre Gimnázium/József Attila Gimnázium évkönyve]. Szerk. Vasbányai Ferenc. Budapest. I, 257–61.

Van-e szükség Magyarországon anyanyelvi törvényre? Jegyzőkönyv a Magyar Nyelvi Bizottság 1996. május 3-i üléséről. [Felszólalás.] Nyr. 121: 113–5.

Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak. MT. 42: 632–4. [Ism.]

1998.

A szövegstílus három összetevőjéről (Péter Mihály stílusmeghatározása alapján). Nyr. 122: 133–42.

Szövegstílus és konnotáció. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Bańczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona, Nyomárkay István közreműködésével szerkesztette Zoltán András. ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszéke Budapest. 289–93.

Mi sem akarjuk „leválasztani” azt az ötmillió magyart! Válasz(ok) Kontra Miklósnak. In: Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Szerk. Kontra Miklós, Saly Noémi. Osiris, Budapest. 69–73. [Újraközlés.]

Georges Molinié – Pierre Cahné (eds): Qu'est-ce que le style? Presses Universitaires de France, Paris 1994. 354 pp. Acta Linguistica Hungarica 45: 408–10. [Ism.] [Angol nyel­vű.]

Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok). Szerk. Szathmári István. MNy. 94: 70–5. [Ism.]

Origins of language. Edited by Jürgen Trabant. MT. 43: 106–9. [Ism.]

Nagy L. János: Szavak és világok Weöres Sándor verseiben. Szemiotikai szövegtan 11. A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (III). Szerk. Petőfi S. János, Békési Imre, Vass László. JGYF Kiadó, Szeged. 313–6. [Ism.]

Régi magyar irodalmi szövegkiadások. NyK. 96: 200–4.

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. NyK. 96: 285–91. [Ism.]

1999.

A stilisztikai szövegelemzéstől a komplex műelemzésig (Vas István: Branyiszkó). In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, 1998. július 7–10. Szerk. V. Raisz Rózsa és H. Varga Gyula. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 74–82.

Képszerűség és poliszémia. In: Poliszémia, homonímia. Az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti tanszéke által 1998 októberében rendezett tudományos konferencia előadásainak tanulmánykötete. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 109–16.

A nyelvi kép mint „rendellenesség” (Tudománytörténeti váz­lat). Nyr. 123: 292–302.

A nyelvi kép mint „szabályszerűség” (A tudománytörténeti vázlat folytatása). Nyr. 123: 395–403.

Írói és kutatói vélemények a nyelvi kép jelentőségéről. In: Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Szerk. Kugler Nóra és Lengyel Klára. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest. 184–7.

A stilisztikai szöveginterpretáció elméleti és módszertani problémái. A nyelvi kép szövegtani funkciói. In: 50 éves az MTA Nyelvtudományi Intézete. 1949. szeptember 12. A főbb munkálatok és eredmények áttekintése. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest. 43–6.

Lőrinczy Huba: Búcsú egy kultúrától. Márai Sándor: A Garrenek műve. Műhely (Győr) 22/4: 87–8. [Ism.]

Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Adamik Tamás új könyvéről. ÉA. 21/3: 15. [Ism.]

2000.

A nyelvi kép: „rendellenesség” és „szabályszerűség” (Egy saját elgondolás körvonalai). Nyr. 124: 74–85.

A stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred küszö­bén. In: Helyzetkép a magyar nyelvtudományról. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésen elhangzott előadások válogatott és átdolgozott tanulmányai. Szerk. Kiefer Ferenc és Gósy Mária. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest. 64–74.

Szkülla és Kharübdisz között: a stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred küszöbén. Nyr. 124: 298–310.

A szemantikai távolság és a stilisztikai érték viszonya a költői képben. In: Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Szerk. és lekt. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 146–52.

Casanova kellékei (A nyelvi képek, a beszédmódok és a tagolás szövegszervező funkciója Márai Sándor Vendégjáték Bolzanóban című regényében). In: „Este nyolckor születtem...” Hommage ŕ Márai Sándor. Szerk. Lőrinczy Huba és Czetter Ibolya. BÁR, Szombathely. 253–65.

Nyelv és önbecsülés. In: Személyes ezredforduló. 16 beszélgetés a 20. századról. Szerk. Javorniczky István. Század­vég, Budapest. 95–105.

Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Irodalomtörténeti Közlemények 104: 534–8. [Ism.]

Egy könyv, amelynek nincs ára, csak értéke. [Anyanyelvünkről anyanyelvünkért. Szerk. Balázs Géza és Grétsy László.] ÉA. 22/4: 17. [Ism.]

2001.

A metafora grammatikája és stilisztikája. Tanulmánykötet a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke által 1999. október 11–12-én rendezett konferencia előadásaiból. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 294. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához X.) [Szerk.]

A pillangó, a rózsa meg a kis fazék: a nyelvi kép mint szövegszervező tényező a 20. század első felének magyar szépprózájában. In: A metafora grammatikája és stilisztikája. Tinta Könyv­kiadó, Budapest. 140–52.

A „szecessziós” Krúdy (Egy Aranykéz utcai éj emléke). Nyr. 125: 319–29.

Előhang egy kispörkölthöz (Erotika és gasztronómia egy kései Krúdy-novellában). In: Szindbád Palotán. Krúdy Gyula és Várpalota novellák és tanulmányok tükrében. Szerk. Szabó Pál Csaba. Szindbád, Vár­palota. 121–30.

Írói nyelvművelés. Heltainé Nagy Erzsébet könyvéről. ÉA. 23/1: 17. [Ism.]

Büky László: Egy vers szóhasználati háttere. MT. 46: 1138–40. [Ism.]

2002.

Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 227. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XIV.)

Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek. Második, bővített kiadás. Auktor Könyvkiadó, Budapest. 461. [Szerk. és 30 cikk szerzője; társszerk.: Szántó Jenő.]

Szakszókincs – szaknyelv – tudományos nyelv (Újabb szempontok egy régi vitakérdéshez). In: Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. szüle­tésnapjára. Szerk. Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 271–6.

A „szecessziós” Krúdy (Egy Aranykéz utcai éj emléke). In: „Arany-alapra arannyal”. Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió stílusáról. Szerk. Szabó Zoltán. Tinta Könyv­kiadó, Budapest. 84–97.

Magyar szaknyelv Magyarországon és a szomszédos országokban. Debreceni Szemle 10: 201–13.

Idegen név magyar raggal. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő, Kovács Mária. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Miskolc. 91–5.

Büky László, a kutató, a tanár, az ismeretterjesztő és az ember. In: Büky László. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 61. Sorozatszerk. Bolla Kálmán. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fonetikai Tanszék, Budapest. 20–1.

A szecesszióról és két új erdélyi könyvről. Sájter Laura: A magyar szecessziós dráma stílusa – Ajtay-Horváth Magda: A szecesszió stílusjegyei a századforduló magyar és angol irodalmában. Nyr. 126: 363–7. [Ism.]

Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Szerk. Kabán Annamária. Nyr. 126: 378–9. [Ism.]

Büky László: Füst Milán metaforahasználatának alapjai (szó­társzerű feldolgozásban). Nyr. 126: 507–8. [Ism.]

Idegen szavak magyarul. Tótfalusi István magyarító szótára. ÉA. 24/1: 16. [Ism.]

2003.

Magyar értelmező kéziszótár. Második, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest. XXIV, 1507. [Szerk., lektor.]

Átutazóban a nagyepika felé. Nyelvi képek, motívumok szöveg­szervező funkciója Déry Tibor Pesti felhőjátékában. In: Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai (2002. december 5–6.). Szerk. Botka Ferenc. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. 38–47.

Nyelvi változás és mikrodiakrónia. Magyar Nyelvjárások XLI. Köszöntő könyv Nyirkos István 70. születésnapjára. Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen. 287–95.

Szende Aladártól búcsúzunk. ÉA. 25/5: 16.

Új sportnyelvi tanulmánykötet. ÉA. 25/4: 14. [Ism.]

2004.

Tendenciaszerű nyelvi változások leírása és értékelése (Nyelvleírás – nyelvművelés – stilisztika). In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika. Szerk. Büky László. Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 83–93.

A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában. In: Stílus és jelentés. Tanulmányok Krúdy stílusáról. Szerk. Jenei Teréz és Pethő József. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 44–53.

A Magyar Televízió hírműsorainak nyelvi, stilisztikai sajátosságai. In: Kommunikáció és nyelvhasználat. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova series, tom. XXXI. Szerk. H. Varga Gyula. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. 91–102.

Újabb szempontok és adalékok a körülíró metafora besorolá­sához. In: „...még onnét is eljutni túlra...” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Szerk. Ladányi Mária, Dér Csilla, Hattyár Helga. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 155–8.

Búcsú az olvasószerkesztőtől. [Szántó Jenő.] ÉA. 26/4: 12.

2005.

Nyelvművelő kéziszótár. Második, javított és bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 628. [Szerk., szócikkíró; társszerk.: Grétsy László.]

„... dudás a fuvolást...” (Babits-motívumok József Attila-versek­ben). In: József Attila, a stílus művésze. Tanulmányok József Attila stílusművészetéről. A József Attila születésé­nek 100. évfordulója alkalmából 2005. április 11-én Debre­cenben megtartott stilisztikai tanácskozás anyaga. Szerk. Szikszai­né Nagy Irma. Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Intézet, Debrecen. (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudo­má­nyi Intézetének Kiadványai, 84.) 36–48.

„... dudás a fuvolást...” (Babits-motívumok József Attila-versekben). Debreceni Szemle 13: 575–86.

Régi kérdések és újabb válaszok a nyelvi kép témakörében. In: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. 2004. október 7., 8., 9. Szerk. Hódi Éva. Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada. 95–120.

A nyelvi képek többféle csoportosításának lehető­ségéről. In: A régi új retorika. A szóképek és a szónoki beszéd. „A retorika a társadalomban – a társadalom a retorikában” konferencia előadásai és a hatodik országos Kossuth-szónok­verseny beszédei. Közreadja az ELTE Bölcsészettudományi Kar Főiskolai Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Szerk. A. Jászó Anna, Aczél Petra. Trezor Kiadó, Budapest. 33–50.

Eltávozott a költészet nagy tudósa. Fónagy Iván 1920–2005. ÉA. 27/3: 15.

Pethő József: A halmozás alakzata. A halmozás fogalmának, típu­sai­nak és funkcióinak vizsgálata (Krúdy Gyula Szindbád ifjúsága című kötete alapján). Nyelv­tudományi Értekezések 154. sz. Akadé­miai Kiadó, Budapest 2004. 150 lap. Nyr. 129: 250–4. [Ism.]

Jót s jól! Bencédy József válogatott nyelvművelő írásai és műelemzései. ÉA. 27/2: 11. [Ism.]

Fodor István két régi-új könyve. Mire jó a nyelvtudomány? – A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. ÉA. 27/4: 15. [Ism.]

2006.

A szintetikus kifejezésmód érvényesülése az újabb magyar nyelvhasználatban. In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk. Mártonfi Attila, Papp Kornélia és Slíz Mariann. Argumentum Kiadó, Buda­pest. 593–600.

Tárgyiasító és allegorizáló metaforaalkotás Cholnoky László kisregényeiben. Nyr. 130: 422–438.

Szabó T. Attila száz esztendeje. ÉA. 28/1: 7.

É. Kiss Katalin, Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest 2004. 189 l. MNy. 102: 347–50. [Ism.]

Máthé Dénes: A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben. Expresszioniz­mus, szürrealizmus, tárgyias-intellektuális stílus. Az Erdélyi Múzeum-egyesület kiadása. Kolozsvár 2005. 172. (Erdélyi Tudományos Füzetek 252.) Nyr. 130: 100–4. [Ism.]

Minya Károly: Rendszerváltás – normaváltás. A magyar nyelv­művelés története, elvei és vitái 1989-től napjainkig. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2005. 146 l. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XLV.) Nyr. 130: 231–8. [Ism.]

Büky László: Füst Milán metaforahasználatának szöveg­mondat­tanából (szótárszerű feldolgozásban), Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged 2004, 417 l. Nyelvtudomány (Szeged) 1: 243–6. [Ism.]

Értekezések Márai Sándorról. Lőrinczy Huba: Az emigráció jegyében. Forrás (Kecskemét) 38/1: 106–8. [Ism.]

Írásjeltan és gyakorlókönyve. Keszler Borbála: Írásjeltan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2004. 276 l. – Keszler Borbála: Írásjel-használati gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyv­kiadó, Budapest 2006. 208 l. ÉA. 28/3: 15. [Ism.]

2007.

Nyelvi mozaik. Válogatás négy évtized nyelvművelő írásaiból. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 414. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 65.)

Identitáskeresés a szecessziótól a szürrealizmusig Cholnoky László prózájában. In: Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) nyelvészeti előadásai. Szerk. Maticsák Sándor. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen–Budapest. I. 309–314.

Nyelvleírás – nyelvművelés – stilisztika. In: Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Szerk. Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó. Gramma Nyelvi Iroda – Tinta Könyvkiadó, Dunaszerdahely–Budapest. 33–37.

Kemény Gábor vallomása pályájáról. In: Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 74. Sorozatszerk. Bolla Kálmán. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 5–11.

Régi magyar nyelvemlékek. ÉA. 29/1: 11. [Ism.]

A stilisztikai alakzatok rendszerezése. ÉA. 29/2: 15. [Ism.]

2008.

A Nyugat jelentősége a modern magyar szépirodalmi stílus kiteljesedésében. Nyr. 132: 279−302.

A Nyugat stílusa − amely nincs, és mégis van. In: A Nyugat stiláris sokszínűsége. A Nyugat születésének 100. évfordulója alkalmából 2008. május 28-án Debrecenben tartott tudományos emlékülés anyaga. Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Intézet, Debrecen. 9−16.

A pajzsos ember motívuma Krúdy Gyula prózájában. MNy. 104: 203−7.

Büky László: Szó, stílus, értelmezés. JATEPress, Szeged, 2006. 239 lap. MNy. 104: 92−5. [Ism.]

Lexikográfiai füzetek 1−3. 1. A magyar szótárirodalom bibliográfiája. Szerk. Magay Tamás. Akadémiai Kiadó, Bp. 2004. 233 lap − 2. Szótárak és használóik. Szerk. Magay Tamás. Akadémiai Kiadó, Bp. 2006. 213 lap − 3. Félmúlt és közeljövő. Szerk Magay Tamás. Akadémiai Kiadó, Bp. 327 lap. MNy. 104: 488−93. [Ism.]

2009.

Stílusirányzatok a Nyugat első korszakában. MNy. 105: 156−66.

Stílusfejlődési tendenciák a századforduló utáni magyar költészetben. Hungarológiai Közlemények [Újvidék] 40: 101−11.

Prózastílus-jellemzés kvantitatív módszerrel (Krúdy Gyula három regénye és tíz novellája 1913-ból). Nyr. 133: 155−96.

Az analitikus kifejezésmód érvényesülése újabb nyelvhasználatunkban. Nyr. 2009: 263−74.

Krúdy Gyula ismeretlen regénye. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44: 227−33.

Ágoston Mihály: Kézikönyv a magyar médiamondatról. Anyanyelvű kommunikációnk hitele. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2008. 388 l. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 82.) MNy. 2009: 368−72. [Ism.]

Megjelent az Alakzatlexikon! ÉA 31/1: 15. [Ism.]

Főnévből képzett igenevek? ÉA 31/1: 3.

Összetéveszthető szavak. ÉA 31/2: 7.

Örökzöldségek a pálya széléről. ÉA 31/3: 7.

„Lejáratódott a nyelvművelés”? ÉA 31/3: 12.

Bomlik a rendszer (de közben épül is). ÉA 31/4: 7.

2010.

A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 460. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 100.)

Balázs Géza, H. Varga Gyula (szerk.): Az abdukció. Az abdukció logikája, szemiotikája. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, Líceum Kiadó, Eger 2008. 390 l. (Semiotica Agriensis 5.)  Nyelvtudomány 3−4. 223−7. [Ism.]

Új szavakat tanulok. Vizitál. ÉA 32/3: 7.

Új szavakat tanulok. Banyatank. ÉA 32/4: 7.

Ne tévesszük meg az olvasót! ÉA 32/4: 7.

Új szavakat tanulok. „Leamortizáltuk őket”. ÉA 32/5: 7.

Magyar „lelet” külföldről. ÉA 32/5: 7.

Kovalovszky Miklós centenáriumára. ÉA 32/5: l4.

2011.

Krúdy Szindbádja és a Márai-Szindbád a számok tükrében. In: A stíluskohézió eszközei a modern és posztmodern szövegekben. Szerk. Szikszainé Nagy Irma. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. 114–32.

Jegyzetek a művészi hangfestés és a hangszimbolika kérdéséhez. In: Versében él… Mózes Huba köszöntése 70. születésnapján. Szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő. Bíbor Kiadó, Miskolc. 162–74.

A szöveganyag nyelvisége – plusz valami más… (Weöres Sándor: Via vitae). Nyr. 135: 423–30.

Büky László 70 éves. MNy. 107: 502–505.

Új szavakat tanulok. „Elbútorozott hites urától…”. ÉA 33/1: 7.

Megint egyszer: ami és amely. ÉA 33/1: 7.

Új szavakat tanulok. „Bebicskázott a kamion”. ÉA 33/2: 7.

Post festa(m). ÉA 33/2: 7.

Új szavakat tanulok. Rakásol. ÉA 33/3: 7.

Egyre inkább gyakoribb a kétszeres fokozás. ÉA 33/3: 7.

Új szavakat tanulok. Asszisztancia [?!]. ÉA 33/4: 7.

Oltári csöndet! ÉA 33/5: 7.

Koccan a stílus, csikorog a nyelvtan. ÉA 33/5: 7.

2012.

Egy fiatalkori Kosztolányi-novella két változata: Ilike az asztalnál – Ozsonna. Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio Philosophica, 17/1: 75–86.

„A javító toll nyomában”. Stilisztikai és nyelvhelyességi adalékok Kosztolányi írásművészetéhez. MNy. 108: 449–62.

Egynyelvű szótáraink és a nyelvhasználat. Összegzés, zárszó. Nyr. 136: 412–9.

Pethő József: Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 129.) Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2011, 199 lap. Nyr. 136: 231–6. [Ism.]

Nagy L. János (szerk.) Egy autonóm ember: Török Gábor emlékének. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2011. 93 p. Modern Nyelvoktatás 18: 106–10. [Ism.]

Magyar ellentétszótár. Főszerkesztő: Temesi Viola. ÉA 34/3: 15. [Ism.]

Új szavakat tanulok. Hajaz valamire. ÉA 34/1: 7.

Nyelvészkedő regényhősök. ÉA 34/2: 7.

Új szavakat tanulok. Tedd a fakkomba! ÉA 34/3: 7.

Feledgetjük a latint. ÉA 34/4: 7.

Mikor alanyi, mikor tárgyas? ÉA 34/5: 7.

2013.

Új szavakat tanulok. Saga, sagázik. ÉA 35/1: 7.

Új szavakat tanulok. Szuggesszió [??]. ÉA 35/2: 7.

Régies igealakok. ÉA 35/3: 7.

Szórendetlenkedők. ÉA 35/4: 7.

Kevesebb, mint testőr. ÉA 35/4: 7.

Még valami az alanyi–tárgyas egyeztetésről. ÉA 35/5: 7.

2014.

A rajongók – Rajongók. Kemény Zsigmond regényének és Móricz átdolgozásának összehasonlítása kvantitatív módszerrel. Nyr. 138: 140–68.

Krúdy Gyula önéletrajzi regényének szöveg- és címváltozatai. Urak, betyárok, cigányok – Dunántúli(i) (–) Tiszántúl(inál). Nyr. 138: 381–407.

Az antonomázia helye a nyelvi képek családjában. MNy. 110: 257–65, 385–93.

Antonomáziák a szépirodalmi stílusban. In: Stílusról, nyelvről – sokszínűen. Szikszainé Nagy Irma 70. születésnapjára. Szerk. Dobi Edit, Domonkosi Ágnes, Pethő József. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézete, Debrecen. 157–65.

Krúdy Gyula impresszionizmusának kérdéséhez. In: Születésnapi kalandok. A Krúdy Gyula születésének 135. évfordulója alkalmából rendezett konferencia szerkesztett előadásai. Szerk. Fráter Zoltán, Gintli Tibor. [Magyar Irodalomtörténeti Társaság], Budapest. 21–40.

Az „impresszionista” Krúdy. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 49: 30–35.

Anyanyelvi séták a szavak ösvényein. Grétsy László két könyve szavaink eredetéről, használatáról, változásairól. Nyr. 138: 362–3. [Ism.]

35 évesek lettünk. ÉA 36/1: 19.

„Félreértett” idegen szavak. ÉA 36/2: 7.

Utolsó oldal. ÉA 36/2: 20.

Régi szavak – újabb jelentések. ÉA 36/3: 7.

Fiatalabb tőle. ÉA 36/4: 7.

Nem lehet egy napon (vagy lapon?) említeni vele. ÉA 36/5: 7.

Képzelt levélváltás egy szolgáltatóval. ÉA 36/5: 11.

Utolsó oldal. ÉA 36/5: 24.

2015.

Újabb törekvések a nyelvi kép fajtáinak csoportosítására. MNy. 111: 409–420.

Krúdy Gyula vadszőlőlevelei. Az ellentét szövegszervező funkciója a Vadszőlő három írásában. Nyr. 139: 270–281.

Áldassék a lektor!”. Egy régi vita mai tanulságai. Nyr. 139: 382–390.

A „tárgyias” Krúdy. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 50: 37–45.

Bertalan István, az erdélyi írók budapesti pártfogója. Családi emlékek, dokumentumok. Irodalomismeret 1: 86–98.

A Nagy Melegítő gyermekei. Körülírások és körülíró metaforák az „ősi” nyelvhasználat érzékeltetésére három magyar ifjúsági regényben. Irodalomismeret 4: 80–86.

Lőrincze Lajos az írói nyelvhelyességről és a lektorálásról. E-nyelv.hu Magazin http://e-nyelvmagazin.hu/2015/11/23/lorincze-lajos-az-iroi-nyelvhelyessegrol-es-a-lektoralasrol/

Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról – Reflexió és önreflexió Dsida Jenő költészetében. ÉA 37/2: 12. [Ism.]

Stilisztikai széljegyzetek egy regény margójára. Dragomán György: Máglya. ÉA 37/4: 17. [Ism.]

Férfiak és nők a szótárak (görbe) tükrében. ÉA 37/5: 17. [Ism.]

Új szavakat tanulok. Pacekban. Alsó hangon. ÉA 37/1: 7.

„Ne búsulj, Bartalis.” ÉA 37/1: 15.

Mikor van a matiné? ÉA 37/2: 7.

Utolsó oldal. ÉA 37/2: 20.

Az akcióhős izmos torzója. ÉA 37/3: 7.

Fentebb stíl az Operában? ÉA 37/3: 14.

Újabb „kancsal” mondatok. ÉA 37/4: 7.

Ez is (egy) örökzöld téma. ÉA 37/5: 7.

Utolsó oldal. ÉA 37/5: 24.

2016.

Krúdy körül. Stilisztikai tanulmányok és elemzések a 20. századi magyar irodalomról. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 238. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 187.)

Mándy Iván Utazás előtt című elbeszélésének néhány sajátossága a számok tükrében. In: Prózától a líráig. Írások Nagy L. János tiszteletére. Szerk. Tóth Szergej, Rozgonyiné Molnár Emma. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged. 131–140.

A sziget ura. Stefan George verse és Szabó Lőrinc fordítása. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tom. XX, Fasc. 1, 222–233.

Oltári csöndet! In: Nyelvi esszék. Szerk. Balázs Géza – Minya Károly. Anyanyelvápolók Szövetsége – Inter Kft., Budapest. 59–61.

Emlékbeszéd Lőrincze Lajos 100. születésnapján. Nyelvünk és Kultúránk 45/1–4: 67–69.

Emlékbeszéd Lőrincze Lajos 100. születésnapján. ÉA 38/1: 3.

Miheztartás miatt. ÉA 38/1: 7.

(Ny)elvi kérdések. Horváth Péter Iván 100 könnyed ismeretterjesztő cikke. [Ism.] ÉA 38/1: 17–8.

Visszaépít, visszatanít és egyéb „visszásságok”. ÉA 38/2: 7.

Tisztelt Olvasónk! ÉA 38/2: 18.

Utolsó oldal. ÉA 38/2: 24.

Új szavakat tanulok. Kielőz, besül, belenget. ÉA 38/3: 7.

Meg van hí(v)va. ÉA 38/4: 7.

Nyelvhelyességi kisokos. Buvári Márta és H. Tóth Tibor könyve. [Ism.] ÉA 38/4: 19.

Egy-eztetés. ÉA 38/5: 7.

Utolsó oldal. ÉA 38/5: 24.

2017.

KGG 100. Centenáriumi emlékkönyv Kemény G. Gáborról. Szerk. Kemény Gábor. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2016 [2017] 110.

Ájult bánatok. Kosztolányi oximoronjának vélhető forrása (és ennek kapcsán néhány megjegyzés). In: Stilus virum arguit – A stílus elárulja az embert. Köszöntő kötet Máthé Dénes 65. születésnapjára. Szerk. Benő Attila – Fazakas Emese. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár. 65–68.

(Ny)elvi kérdések. Horváth Péter Iván 100 könnyed ismeretterjesztő cikke. [Ism.] [Másodközlés.]

Új szavakat tanulok. Üvegplafon. Kémia. ÉA 39/1: 7.

Kvaterkázzunk Wacha Imrével! [Ism.] ÉA 39/1: 17.

Elsikkadó névelők. ÉA 39/2: 7.

Vizes világbajnokság. A szerkesztő válasza. ÉA 39/2: 15.

Utolsó oldal. ÉA 39/2: 24.

Költősors a hiányzó szivárvány alatt. A miskolci Reményik Sándor-emlékkonferencia kötete. [Ism.] ÉA 39/2: 17.

Új szavakat tanulok. Veteránok és újdonászok. Több száz külügyér? ÉA 39/3: 7.

Helyesírási hiba egy érettségi tételben. ÉA 39/4: 7.

Költészet és játék. Szikszainé Nagy Irma monográfiája. [Ism.] ÉA 39/4: 19.

Azzal a szesszel. ÉA 39/5: 7.

Utolsó oldal. ÉA 39/5: 24.

Könyvről könyvre. [Ism.] ÉA 39/5: 19.

2018.

Krúdy kettős tükörben: pastiche és paródia. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 53/4: 35–42.

Nem elváló igekötők. ÉA 40/1: 7.

Még egyszer! ÉA 40/1: 7.

Így mondják ők. Idegen nevek, szavak a médiában. ÉA 40/2: 7.

Utolsó oldal. ÉA 40/2: 24.

Új szavakat tanulok. Priorál. ÉA 40/3: 7.

Új szavakat tanulok. Blog, vlog. Sitcom. Elhíresült. ÉA 40/4: 7.

Egész világhoz lángbeszédül. Miskolci konferencia Dsida Jenő emlékére. [Ism.] ÉA 40/4: 19.

Új szavakat tanulok. Coach, coaching. ÉA 40/5: 7.

Utolsó oldal. ÉA 40/5: 24.

2019.

Krúdy kettős tükörben: pastiche és paródia. In: „Ennek a városnak voltam az írója”. Krúdy-tanulmányok. Szerk. Karádi Zsolt. „RIK-U” Kiadó, Nyíregyháza–Ungvár, 73–81.

Krúdy Gyula Luca-napi novellája. In: „Az élet éppen elég hosszú”. BG 60. Írások Balázs Géza 60. születésnapjára. Szerk. Blankó Miklós – Pölcz Ádám. Inter Nonprofit Kft., Budapest, 244–247.

Stilisztika és nyelvművelés Elekfi László munkásságában. Nyr. 143: 418–428.

Szóhasználati jelenségek a szótárkészítő és a nyelvművelő szemével. In: Nyelvhasználati változások napjainkban. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok 2018. október 11., 12., 13. Szerk. Hódi Éva. Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada, 25–46.

Kabán Annamária (1953–2019). [Nekrológ.] MNy. 115: 369–370.

Szép magyar vers. Tandori Dezső: Hommage. ÉA 41/1: 7.

A futball először – Jókainál? ÉA 41/1: 13.

Szép magyar vers. Utassy József: Zúg Március. ÉA 41/2: 7.

Lírai én a tárgyi és szellemi világban. Büky László tanulmánykötete Füst Milán költői nyelvéről. [Ism.] ÉA 41/2: 17.

Szép magyar vers. Szakács Eszter: A tenger gótikája. ÉA 41/3: 7.

Tárt kapukhoz fényösvény viszen. Tanulmánykötet Dsida Jenő költészetéről és műfordításairól. [Ism.] ÉA 41/3: 17.

Szép magyar vers. Kiss Benedek: Nyelvemre levelet tépek. ÉA 41/4: 7.

Hogyan (ne) mondjuk? ÉA 41/4: 12.

Zsilka Tibor: Poétikai kisszótár. [Ism.] ÉA 41/4: 18.

Elekfi-konferencia. ÉA 41/4: 20.

Kabán Annamária. [Nekrológ.] ÉA 41/4: 21.

Szép magyar vers. Illyés Gyula: Újévi ablak. ÉA 41/5: 7.

Új szavakat tanulok. Kézműves. Tematikus kávézó. Még mindig mundial? ÉA 41/5: 11.

H. Varga Márta: Változó anyanyelvünk. [Ism.] ÉA 41/5: 17.

„Az én hazám: az anyanyelvem”. Beszélgetés Kemény Gábor nyelvésszel, nyelvművelővel. Magyar Szó, nov. 16–17., Kilátó mell. 23–24.

Hozzászólás Gaál Csaba cikkéhez (Gondolatok a szakszavak helyesírásáról – többségnél az igazság? Magyar Orvosi Nyelv XIX. évf. 1. sz. 43–44.) Magyar Orvosi Nyelv 2019. dec.; 2. sz. 58. (Gaál Csaba válasza: uo. 59.)

2020.

Tanuljunk magyarul is! Válogatott nyelvművelő cikkek 2009–2019. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 219. (Az ékesszólás kiskönyvtára 69.)

Az irodalmi impresszionizmus nyelvi sajátosságai és Krúdy Gyula stílusának impresszionista jellege. In: Bonarum Cultores Artium. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának kutatói almanachja. Szerk. Fazekas Csaba. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete, Miskolc, 305–314.

Linguistic Characteristics of Literary Impressionism and the Impressionistic Character of Gyula Krúdy’s Style. In: Bonarum Cultores Artium. Research Almanac. University of Miskolc, Faculty of Arts. Ed. by Csaba Fazekas. University of Miskolc, Faculty of Arts, Institute of Applied Social Sciences. Miskolc, 287–296.

Változó szókincsünk lexikográfiai ábrázolásáról és nyelvhelyességi megítéléséről. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus XXIV, Fasc. 1, 266–273.

A korszerű nyelvművelés fogalma, feladatai, színterei. In: A nyelvművelés időszerűsége. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok 2020. október 15-16. Szerk. és lektorálta: Hódi Éva. Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada, 40–55.

Valamilyen stílusa mindenkinek van. Nyelvészportrék XIV. Beszélgetés Kemény Gáborral. Az interjút Daniss Győző készítette. Tinta Blog

„Szeretem az állandóságot”. Beszélgetés Prof. Dr. Kemény Gáborral. Ajánlott irodalom [a Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének hírlevele] 2020–2021. ősz–tél 3–5.

„Államilag irányította doppingrendszer”. ÉA 42/1: 7.

Del Medico Imre. [Nekrológ.] ÉA 42/1: 18.

Philadelphia kávézó. ÉA 42/2: 13.

„Szigorúan ellenőrzött” helyesírás. ÉA 42/2: 17.

47 év Elekfi Lászlóval. ÉA 42/2: 21.

Szép magyar vers. Tóth Krisztina: Zenélődoboz. ÉA 42/3: 7.

Új szavakat tanulok. Voks = voksolás, szavazás, választás? Bölcselkedés a bölcseletről. Szexi. ÉA 42/3: 15.

Szép magyar vers. Babits Mihály: Zrínyi Velencében. ÉA 42/4: 7.

Hajszálon múlik. ÉA 42/4: 17.

Minya Károly: Új szavak III. [Ism.] ÉA 42/4: 22.

Szép magyar vers. Jékely Zoltán: Rezeda Kázmér búcsúja. ÉA 42/5: 7.

Új szavakat tanulok. Fősodratú. Együtt érző? Széchenyi húsz-húsz, Zrínyi húsz-huszonhat. ÉA 42/5: 15.

A gondolatokhoz odataláló nyelv. Adamikné Jászó Anna nyelvművelő írásai. ÉA 42/5: 21.

Szakmai életrajz

Módosítva: 2021.01.11.

vissza