Magyar nyelvtörténeti kutatások

Nyitólap > Osztályok > Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály > Nyelvtörténeti Kutatócsoport > Magyar nyelvtörténeti kutatások

A kutatócsoport munkatársai:

Bácsi Enikő, tudományos segédmunkatárs

Dömötör Adrienne, tudományos főmunkatárs

Gugán Katalin, tudományos főmunkatárs

Haader Lea, tudományos főmunkatárs (nyugdíjasként)

Varga Mónika, tudományos segédmunkatárs

A nyelvtörténeti munkacsoport 2008-ban alakult a korábbi Nyelvtörténeti Osztály tagjaiból. A Nyelvtörténeti Osztályon az előző évtizedekben többek között olyan átfogó, a tudomány számára nélkülözhetetlen munkák készültek, mint a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.), illetve ennek német nyelvű, átdolgozott változata, az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.). A munkaközösség írta továbbá a Magyar nyelv történeti nyelvtanának (TNyt.) korai és kései ómagyar kori mondattani, illetve szövegtani anyagát is (az I/1. kötet mondattani és szövegtani részét; a II/2. kötet egészét).

Évtizedek óta folyamatos az ómagyar kódexek kritikai szövegkiadásainak, filológiai jegyzetekkel ellátott betűhű átírásainak megjelentetése. Ennek a munkának a filológia, a kultúrtörténet és az irodalomtudomány is hasznát veszi, ahogyan megkerülhetetlen forrást jelent korabeli nyelvtörténeti adatbázisok építéséhez is.

A jelenlegi nyelvtörténeti csoport első átfogó munkálata a „Morfológiailag elemzett nyelvtörténeti korpusz az ó- és középmagyar kori magánéleti nyelvhasználat köréből” volt (2010–2014, OTKA K 81189). A projekt négy éve folyamán Történeti magánéleti korpusz (TMK) elnevezéssel 1772 előtti magánlevelek és bírósági peranyagok szövegeiből mindenki számára szabadon hozzáférhető elektronikus adatbázist hoztunk létre (tmk.nytud.hu). Az anyag utóellenőrzése, bővítése továbbra is zajlik. A jelenleg mintegy 6,5 millió karakter terjedelmű adatbázis elsősorban a történeti morfológiai és szociolingvisztikai kutatásokhoz kínál anyagot, de segítséget jelent a történeti mondattani, pragmatikai és lexikológiai vizsgálatokhoz is. A munkálat belső és külső munkatársai számos tanulmányt publikáltak és előadást tartottak az adatbázis-építés kérdéseiről, illetve az adatbázis felhasználásával elért kutatási eredményeikről.

Második közös projektmunkánk 2015 őszén indult, és 2020 augusztusában fog zárulni. Címe: „Versengő szerkezetek a középmagyar élőnyelvben: változók elemzésén alapuló megközelítés” (NKIFH – OTKA K 116217). A munkálat célkitűzése kettős. Egyrészt grammatikai vizsgálatokat végzünk a középmagyar korszak élőnyelvközeli regiszterében, a nyelvi-nyelvhasználati változatokra, illetve az éppen zajló nyelvi változásokra összpontosítva. A változások elterjedésének elemzésekor fokozott figyelmet szentelünk a különböző szociolingvisztikai tényezőknek. Misszilisek és peres eljárások tanúvallomásainak szövegét vizsgálva azt a nyelvhasználati szintet térképezzük tehát fel, amelyben a nyelvi változások gyökereznek. Közvetlen forrásunkként az előző projektünk során felépített, és azóta is folyamatosan bővített elektromos adatbázisunkat használjuk. A jelen munkálat másik célkitűzéseként pedig ugyanennek az adatbázisnak a továbbfejlesztését végezzük, nemcsak az anyagbővítést és ellenőrzéseket illetően, hanem a keresési lehetőségek vonatkozásában is.

Tovább a korpuszra

A korpusz bemutatása:

Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika: Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. NyK. 113 (2017): 88–114.

About the corpus:

Attila Novák – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör: Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation, 2018. 1–28.

A két projekt valamelyikére hivatkozó publikációink listája itt található.

A két projekt valamelyikét említő előadásaink listája itt olvasható.

A kutatócsoport tagjai továbbá elsősorban a következő témákkal foglalkoznak:

· grammatikalizációs folyamatok vizsgálata, történeti mondattani kérdések (főként ó- és középmagyar kor);

· diskurzusjelölők kialakulása;

· aspektuskutatás történeti háttérrel;

· középmagyar kori szinkrón és diakrón vizsgálatok (grammatika, szociolingvisztika);

· középmagyar kori szociopragmatikai vizsgálatok;

· magyar mondattani kérdések obi-ugor párhuzamaikkal;

· nyelvemlékkutatás és -kiadás (ó- és középmagyar kori művek);

· ómagyar kori kéziratok hibatipológiája történeti pszicholingvisztikai megközelítésben.

A legjelentősebb publikációk listája itt tekinthető meg. A további megjelent munkákat az egyéni publikációs jegyzékek tartalmazzák.

A középmagyar kori kutatásoknak – a tanulmányokban rendszeresen hivatkozott – forrás- és rövidítésjegyzékét lásd itt.

Módosítva: 2019.04.03.

vissza