Nyelvtudományi Intézet  > Szakcsoport  > Szigorlati tételek

Szigorlati tételek

Matematikai és logikai ismeretek szigorlat

Grammatika szigorlat

Matematika szigorlati tételek:

1. Halmazok megadása

(tulajdonsággal való megadás, Russell-paradoxon, regularitási axióma, valódi osztály, induktív definíció, hatványhalmaz és elemszáma, rendezett pár)

2. Halmazműveletek és tulajdonságaik

(kommutatív, asszociatív, idempotens, disztributív, elnyelési és de Morgan- tulajdonság, üres halmaz, komplementum, a halmazműveletek összefüggések a logikai konnektívumokkal)

3. Relációk

(halmazok direkt szorzata, definíció, értelmezési tartomány és értékkészlet, reflexivitási, szimmetria és tranzitivitási tulajdonságok, példák, a reláció diagramja, inverz és komplementum reláció, ekvivalenciareláció és ekvivalenciaosztály)

4. Halmazok számossága

(a természetes számok halmazelméleti konstrukciója, ekvivalens halmazok, véges és végtelen halmazok, megszámlálható halmazok, kontinuum számosság, példák különböző számosságú halmazokra)

5. Számhalmazok

(műveletre zártság, a természetes, egész, racionális és valós számok definíciója, a racionális számok halmaza megszámlálható (Cantor), a valós számok felírása tizedestörtként, a valós számok halmaza és az egész számok hatványhalmaza ekvivalens, sűrű és diszkrét halmazok)

6. Függvények

(a függvény definíciója, injekció, szürjekció, bijekció és ezek inverze, halmaz karakterisztikus függvénye, permutáció, kombináció és variáció, és ezek száma véges halmazok esetén)

7. Rendezés

(teljes és részbenrendezés, Hasse-diagram, legnagyobb és maximális elem, felső határ és tulajdonságaik, félháló és háló, példák)

8. Egyszerűbb algebrai struktúrák

(félcsoport, monoid, csoport, félháló, háló, véges és végtelen példák halmazokkal és számhalmazokkal, művelettábla, generált részstruktúra)

Logika szigorlati tételek:

A következményreláció fogalma, az extenzionális és az intenzionális funktorok fogalma és típusai (igazságfunktor, névfunktor, predikátumok, stb.), a szemantikai érték fogalma és típusai, a szemantikai értékrés fogalma, a bizonyítás fogalma, a modell fogalma, az interpretáció fogalma, az értékelés fogalma, szabad és kötött változók, a kvantifikáció fogalma és igazságfeltételei, tautológia és kontradikció, teljes függvényrendszerek és minimális bázisok, a helyesség fogalma, a teljesség fogalma, az eldönthetőség fogalma, a konzisztens formulahalmaz fogalma, kielégíthetőség fogalma, a formulaindukció fogalma.

II. Grammatika szigorlati tételek

Fonológia szigorlati tételek:

1. SPE ábrázolások és autoszegmentális ábrázolások összehasonlítása. Az autoszegmentális fonológia alaelvei.

2. A morfológia és a fonológia viszonya az SPEben és a lexikális fonológiában (lexikális és posztlexikális, a szigorú ciklus elve)

3. A fonológiai jegyek az SPE-ben és később. Jegygeometria. Jegyek, amelyek eltűntek az SPE óta ([szillabikus], [hangsúly], [hosszú], [késleltetett felpattanás])

5. A szótag (a szótag fonotaktikai funkciója, szótag szerkezetre érzékeny fonológiai folyamatok)

6. A szabálynélküli fonológia egy változata: az optimalitáselmélet

7. A magyar magánhangzók állománya és ábrázolása

8. A magyar magánhangzó-harmónia különféle elemzései

9. A magánhangzó-hosszúság, a hosszúsági alternációk, a pótlónyúlás

10. Kötőhangzók és ingatag tőmagánhangzók: magánhangzó-semmi váltakozás

11. A magyar mássalhangzók állománya és ábrázolása

12. A magyar szótagszerkezet: vannak-e elágazó szótagösszetevők?

13. A magyar intonáció autoszegmentális elemzése

Szintaxis szigorlati tételek:

1. A szintaktikai komponens helye és szerepe a nyelvtan modelljében

2. A szószintű és a frazális kategóriák. Tesztelhetőségük.

3. A mondat összetevős szerkezete. A kimutatására használatos tesztelési, érvelési módszerek

4. A főnévi, az igei és az adverbiális szószerkezet.

5. A frázisszerkezet építésének általánosított szabályai: a fej, a specifikáló, a komplementum és az adjunkt.

6. A lexikon és a szintaktikai komponens viszonya. A szintaktikai szerkezet megjósolhatósága a lexikai információk alapján

7. Az operátorok a mondatszerkezetben.

8. Valamely nyelvtani modell szintaxis komponensének felépítése, érvelési, bizonyítási módszertana, adatkezelési eljárásai.

9. A topik-predikátum szerkezet

10. A fókuszt tartalamzó mondat szerkezete

11. Inherens fókuszjegyű összetevők

12. Az ige módosító problémája

13. Az operátorok hatóköre

14. A kvantorpozíció

15. Kvantorok az ige mögött

16. A tagadás a magyar mondatszerkezetben

Szemantika szigorlati tételek:

1. A jelentés leírásának módjai. A jelentés fogalma: a strukturális, kognitív és logikai jelentésfogalom. A három elmélet összehasonlítása.

2. Szemantika és pragmatika. Konvencionális jelentés – kommunikatív jelentés.

3. A komponenses elemzés. A jelentésfelbontás előnyei és korlátai.

4. A főnév jelentése. A megszámlálható köznév, az anyagnév, a tulajdonnév jelentése.

5. A melléknév jelentése. A melléknevek szemantikai osztályozása. A dimenzionális melléknevek.

6. Az ige jelentése. Az átlátszatlan és átlátszó igék. A kontrolligék. A faktív és implikatív igék.

7. A mondat időszerkezete. A Reichenbach-féle rendszer és annak korlátai.

8. Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet. A fogalmak tisztázása. Az eseményszerkezet és az aspektus összefüggései.

9. A modalitás fogalma és nyelvi kifejezőeszközei. A szubjektív és objektív modalitás.

10. Az előfeltevés fogalma. Előfeltevést indukáló nyelvi elemek. Az előfeltevések fajtái. A projekciós probléma.

Formális szemantika szigorlati tételek:

1. A nulladrendű kalkulus és az elsőrendű predikátumkalkulus mint metanyelv.

A tagadás, az és és a vagy kötőszók által összekapcsolt kifejezések, a feltételes mondatok interpretációjának problémái; a természetes nyelvi kategóriák és a predikátumkalkulus kategóriái közötti lehetséges megfeleltetések (pl. főnévi csoportok, melléknevek, határozószók predikátumkalkulus-beli egységes fordításának problémái), a természetes nyelvi kvantorok megfelelői a predikátumkalkulusban, a természetes nyelvi kvantorok hatóköre és a kompozicionalitás.

2. Típusos lambda-kalkulus, kategoriális nyelvtanok

A típusos lambda-kalkulus szerepe a természetes nyelvi kifejezések kompozicionális interpretációjában (általánosított konjunkció, vonatkozó mellékmondatok, VP- anafora interpretációja). A kategoriális nyelvtanok tulajdonságai.

3. Általánosítottkvantor-elmélet

Az általánosított kvantor fogalma. A determinánsok szemantikai tulajdonságai: konzervativitás, kiterjeszthetőség, mennyiség. A determinánsok alosztályai: a gyenge-erős megkülönböztetés, partitivitás, monotonicitás, negatív polaritású kifejezések.

4. Intenzionalitás a természetes nyelvben

A Prior-féle időlogika és alkalmazhatósága a természetes nyelvi jelentés megadásában. Lehetséges világok fogalma, feltételes mondatok interpretációja. Modális segédigék és adverbiumok.

 

vissza