Nyitólap > Réger Zita (1944-2001) nyelvészeti munkásságát idézi fel Murányi Gábornak a HVG.hu 2015. október 07-én megjelent cikke  

Réger Zita (1944-2001) nyelvészeti munkásságát idézi fel Murányi Gábornak a HVG.hu 2015. október 07-én megjelent cikke  

Réger Zita (1944-2001) az idő próbáját fényesen kiálló nyelvészeti munkásságára is hivatkozik Murányi Gábornak a HVG.hu 2015. október 07-én megjelent cikke: "Vekerdi József, egy korai cigányvita főszereplője. Nem mindenben tudós". A cikk a napokban elhúnyt Vekerdi munkásságának kritikai ismertetése kapcsán felidézi Réger Zita érveit a kisebbségi nyelvek, köztük a cigány nyelvek tudományos igényű vizsgálatának módszerereiről, a kétnyelvűség tudományos értelmezéséről:  "( Réger) úgy találta, hogy Vekerdi „teljességgel járatlan” a kétnyelvűséggel kapcsolatos szakirodalomban, így nézőpontja is „alkalmatlan” az általa kutatott jelenség egészének minősítésére, általános és speciális vonásainak meghatározására. Szerinte ezért von le Vekerdi olyan hamis következtetéseket az általa kutatott cigány nyelvvel kapcsolatban, mint hogy annak csekély szóállománya „alkalmatlan az össztársadalmi fogalomvilág leírására” és hogy „alacsony színvonalú gondolkodást determinál”.

Holott csak arról van szó, hogy az érintettek a saját nyelvüket az „informális, közösségen belüli kommunikációra” tartják fenn, míg a „magaskultúra” nyelveként a nemzeti nyelvet használják. (....) A cigány nyelv fogalmi szegénységével kapcsolatos Vekerdi nézetek cáfolatául Réger olyan példákkal élt, mint hogy a „magnovó” ugyanúgy cigány szó, ahogy a „magnó” magyar. A különbség csak annyi, hogy e kifejezés a mindössze 1200 szót tartalmazó cigány szótárban nem szerepel, míg a Magyar Nyelv Értelmező Szótára külön szócikket szentel neki. ...... Vekerdi „empirikus kutatásait” s az általa gyűjtött, majd szakszerűen publikált folklóranyagot ugyanakkor Réger alapvető fontosságúnak titulálta".   

Réger Zita: Utak a nyelvhez című könyve (2.kiadás, 2002) letölthető innen.  

Módosítva: 2015.10.15.