Nyitólap > Osztályok > Elméleti Nyelvészeti Osztály > Analógiás, Laboratóriumi és Formális Fonológia-Alaktan kutatócsoport (ALFFA)

Analógiás, Laboratóriumi és Formális Fonológia-Alaktan kutatócsoport (ALFFA)

Az Analógiás, Laboratóriumi és Formális Fonológia-Alaktan kutatócsoport (ALFFA) előadássorozatot szervez külső és belső előadók részvételével. Időpont: minden hónap második csütörtökén, du. 5 órakor (eltérések lehetségesek). Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadó.

A kutatócsoport az MTA Nyelvtudományi Intézet Elméleti Nyelvészeti Osztályának keretei között működik, és a fonetika, fonológia és morfológia kérdéseivel foglalkozik. Célja az elméleti és az empirikus kutatások közötti átjárhatóság megteremtése. Az elméleti kutatások az analógia és a variabilitás, valamint formális modellek vizsgálatára épülnek, az empirikus vizsgálatok pedig a laboratóriumi fonológia keretei között folynak.

Analógiás fonológia és alaktan

Felfogásunk szerint a nyelvi jelenségekben tapasztalható variáció, gradualitási és gyakorisági jelenségek a nyelv lényegéhez tartoznak. Célunk olyan fonológia és alaktan kidolgozása, amely két előfeltételezésen alapul: (1) a nyelvi mintázatokat a nyelvi egységekre közvetlenül vonatkozó felszín-alapú általánosítások révén lehetséges megragadni, és (2) a nyelvtannak alkalmasnak kell lennie a nyelv fokozatos (nem-kategorikus) és gyakorisági jelenségeinek kezelésére.

Laboratóriumi fonológia

Ez az elmúlt évtizedekben kialakult kísérleti tudományág a beszéd és a nyelvi rendszer közötti határterület jelenségeire koncentrál. Azt vizsgálja, hogy a beszédhangok nagyfokú változatossága ellenére milyen invariáns, azaz állandónak tekinthető jellemzők segítik elő a hangok azonosítását, illetve hogy ezek a jegyek milyen egyéb, például szociális vagy pragmatikai információt hordoznak.

Formális fonológia

A fonológiai modellek mindkét fontos összetevőjével foglalkozunk: az ábrázolások felépítésével és alapegységeivel, és azon műveletek halmazával, melyek a különböző ábrázolásokat megfeleltetik egymásnak. Ezenkívül vizsgáljuk a fonológia kölcsönhatását egyrészt a morfológiával, másrészt a fonetikával. Kutatásainkat szinkrón és diakrón adatokon végezzük, melyek különféle nyelvekből származnak (jelenleg főképp a magyarra és az angolra koncentrálva).

A kutatásokról részletesen

Jelenlegi projektek

A magánhangzó-harmónia mintázatainak kísérleti és elméleti vizsgálata (OTKA K 119863, projektvezető Rebrus Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen). Variáció a romani alaktanban (OTKA K 111961, projektvezető Kálmán László). A korai nyelvfejlődés neuro-kognitív előrejelzői (OTKA K 115385, projektvezető: Winkler István, MTA TTK KPI). A társalgásokban megjelenő beszédalkalmazkodás fonetikai szempontú elemzése (Kohári Anna fiatal kutatói projektje). Beszélőalkalmazkodás az intonációs mintázatokban (Uwe Reichel Humboldt-ösztöndíjas pályázata).

Résztvevő kutatók

Baló András Márton, tudományos segédmunkatárs

Bárkányi Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs

Fejes László, tudományos munkatárs

Kálmán László, tudományos főmunkatárs

Kohári Anna, tudományos segédmunkatárs

Mády Katalin, tudományos főmunkatárs

Polgárdi Krisztina, tudományos főmunkatárs

Rebrus Péter, tudományos főmunkatárs

Reichel, Uwe, tudományos munkatárs

Siptár Péter, tudományos tanácsadó

Szalontai Ádám, tudományos segédmunkatárs

Törkenczy Miklós, tudományos tanácsadó

Tervezett eredmények 2014-re

Személyekre lebontva

Baló András Márton

Analógiás modellek tesztelése romani nyelvi anyagon. Empirikus, beszélt nyelvi romani adatok gyűjtése és vizsgálata.

Bárkányi Zsuzsanna

A zöngésség laboratóriumi fonológiai módszerekkel történő vizsgálata prozódiai határokon és mássalhangzó-csoportokban magyar, szlovák és spanyol nyelvi anyagon.

Kálmán László

Korpusz-alapú statisztikai vizsgálatok végzése a magyar morfofonológia témakörében. Számítógépes szimulációk végzése az elméleti modellek kiértékelése céljából.

Mády Katalin

Szociofonetikai jelenségek, hangváltozási folyamatok, mint pl. a magyar hosszú magánhangzók rövidülésének lehetséges kiváltó okai és a terjedés iránya. A magyar prozódia kísérletes vizsgálata és leírása laboratóriumi fonológiai keretekben. Párhuzamos kísérletek szlovák nyelvre.

Polgárdi Krisztina

Elméleti fonológiai kutatások kormányzásfonológiai keretben: szótagszerkezeti jelenségek (eloszlások és váltakozások), szegmentális ábrázolások és folyamatok elemzése (angol, magyar és más nyelvi anyagon).

Rebrus Péter

Elméleti fonológiai és alaktani kutatások. A kísérletek eredményeinek kiértékelése, modellek összehasonlítása. Magyar alaktani és fonológiai adatok gyűjtése korpuszból és ezek összefoglaló elemzése.

Siptár Péter

Fonológiaelméleti és fonológiatörténeti kutatások; a fonológia és fonetika kölcsönhatása a magyar magán- és mássalhangzórendszer körében.

Szalontai Ádám

Az igei szerkezetek szintaktikai és prozódiai jellemzőinek kísérletes vizsgálata. Az intonáció szerepe a mondattípusok megkülönböztetésében.

Törkenczy Miklós

A kutatócsoport tagjainak a témával kapcsolatban már publikált fontosabb műveit lásd a Hivatkozások között.

Kísérleti és Analógiás Fonológia―Alaktan Kutatócsoport (KAFA) (2014-2015)