Nyitólap > Osztályok > Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály > Nyelvtörténeti Kutatócsoport > Dömötör Adrienne > Publikációk listája

Dömötör Adrienne publikációinak listája

Könyv:

Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 188 lap. 

Gyöngyösi Kódex. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Régi magyar kódexek 27. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 2001. 179 lap.

Szöveggondozás:

„Halandó, ezeket megmondjad!” Magyar nyelvű imádságok a XV-XVI. századból.  (Haader Leával.) Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012. 208 lap.

 Szent Margit élete. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Régi magyar kódexek 10. Budapest, 1990. 512 lap. (Az átírást és a jegyzeteket készítette, Pólya Katalinnal.)

Könyvfejezet:

A nyelvújítás. In: Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 385–400.

A nyelvújítás. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 103–115.

A magyar nyelv a Reformkorban. In: Szentpéteri József (főszerk.): Magyar Kódex, IV. Kossuth Kiadó, 2000. 129–148.

 A jelzői mellékmondatok a kései ómagyar korban. In: Benkő Loránd (főszerk.)–Rácz Endre (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, 1995. 666–694.

A jelzői mellékmondatok a korai ómagyar korban. In: Benkő Loránd (főszerk.)–E. Abaffy Erzsébet–Rácz Endre (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Akadémiai Kiadó, 1991. 742–745.

Gyűjteményes kötetben megjelent tanulmány:

Szókapcsolat vagy összetett szó? Az ugyan és mutató névmások együttállása. In: Bárth M. János–Bodó Csanád–Kocsis Zsuzsanna (szerk.): A nyelv dimenziói. Tanulmánykötet Juhász Dezső tiszteletére. Budapest, 2015. 33–42.

Dráma és dialógus határán – a Három körösztyén leány. In: Brutovszky Gabriella–Demeter Júlia–N. Tóth Anikó–Petres Csizmadia Gabriella (szerk.): Drámák határhelyzetben I. Nyitra. 2014. 47–63.

A hogyki és társai: egy sajátos kötőszófajta az ómagyar korból. In: É. Kiss Katalin–Hegedűs Attila (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 2. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék–Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba, 2014. 42–62.

Idéző szerkezetből keletkezett diskurzusjelölők – és követőik. Forgács Tamás– Németh Miklós–Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. SzTE. Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2013. 31–41.

Idéző szerkezetből diskurzusjelölő elem: a mondván szerepei és története. Csepregi Márta–Kubínyi Kata–Jari Sivonen (szerk.): Grammatika és kontextus. Új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III. ELTE, Budapest, 2013. 20–30.

Az ó- és középmagyar kori magánéleti nyelvhasználat morfológiailag elemzett  adatbázisa. In: Fazakas Emese–Juhász Dezső–T. Szabó Csilla–Terbe Erika (szerk.): Tér, idő és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest–Kolozsvár, 2013.

Egy kötőszó, hogyki nem gyökeresedett meg. In: Csiszár Gábor–Darvas Anikó (szerk.): Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. ELTE Magyar nyelvtörténeti, szociolingvisztikai, dialektológiai tanszék. Budapest, 2011. 101–108.

Nyelvtörténet, nyelvváltozat, adatbázis. In: Hegedűs Orsolya–Psenáková Ildikó (szerk.): Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért. I. Univerzita Konstantína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych stúdií, Nitra, 2011. 49–53.

Egyes és többes számot váltakoztató jelzős szerkezetek a kései ómagyar és a középmagyar korban. In: Bakró-Nagy Marianne–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI. SzTE Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged, 2011. 7–17.

Idézőjelben mondom. In: Keszler Borbála–Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2009. 312–321.

A középmagyar kori minőségjelzői mellékmondatok (állomány- és változásvizsgálat). In: Haader Lea–Horváth László (szerk.): Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 23–39.

A főnévi névmási kijelölő jelző a középmagyar korban. In: Büky László–Forgács Tamás–Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szegedi Tudományegyetem BTK – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2008. 17–25.

Jel és funkciók – az úgymond mai szerepeinek összefüggésrendszere. In: Gecső Tamás–Sárdi Csilla (szerk.): Jel és jelentés. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár–Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 100–105.

„… hogy úgy mondjam (vagy nem tudom, hogy)”. In: Tátrai Szilárd–Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 221–230.

 Az áljelzői mellékmondatok a középmagyar korban. In: Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szegedi Tudományegyetem BTK – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2006. 37–45.

A mennyiségjelzői mellékmondatok a középmagyar korban. In: Mártonfi Attila–Papp Kornélia–Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum Kiadó, Budapest, 2006. 89–95.

Változások a családi megszólítások használatában. In: Klaudy Kinga–Dobos Csilla (szerk.): A világ nyelvei és a nyelvek világa. MANYE–Miskolci Egyetem, Pécs–Miskolc, 2006. 2/2. 21–26.

Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban. In: Balázs Géza–Grétsy László (szerk.): Nyelv és nyelvhasználat a családban. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. 100–128.

Mondatszerkezeti szinonímia és formai változatok. In: Gecső Tamás (szerk.): Variabilitás és nyelvhasználat. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004. 73–79.

Folyóiratban megjelent tanulmány:

Főurak levelei, boszorkányok perei – és egy újonnan elkészült adatbázis: a Történeti magánéleti korpusz. (Novák Attilával) Magyar Tudomány, 2016. 11: 1297–1304.

Jobbágylevelek a 16. századból (Varga Mónikával.) MNy. 112. (2016): 375–382.

A mondván és az úgymond: diskurzusjelölő elemek keletkezése idéző szerkezetekből. MNy. 111. (2015.) 21–37.  

A kihalt kötőszók történetének egyik fejezete: a hogyki típus létrejötte és használata. Nyr. 138. (2014.) 40–52.  

Az alaktanig és tovább: korchmáros, kocsmáros, korchomáros és társai – morfológiailag elemzett történeti magánéleti adatbázis. Nyelvtudomány, V–VII. (2009–2011.) 13–19.

A nyelvtörténeti adat: elvek, gyakorlat, lehetőségek. MNy. 108. (2012.) 39–51.

Egyes és többes számot váltakoztató jelzős szerkezetek a kései ómagyarban, a középmagyarban és az újmagyar kor első felében. MNy. 107. (2011.) 160–175.

A birtokos jelzői mellékmondatos szerkezetek a középmagyar korban. MNy. 105. (2009.) 166–174.

A hogy úgy mondjam diskurzusjelölő. MNy. 104. (2008.) 427–442.

Az úgy mond-tól az úgymond-ig. Egy diskurzusjelölő elem története az ómagyar kortól napjainkig. Nyr. 132. (2008.) 37–52.

Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban. Nyr. 129. (2005.) 299–318.

Szinonim mondatszerkezetek és formai változatok. Vonatkozó mellékmondatos alárendelések és párhuzamaik hat korai bibliafordítás tükrében. MNy. 99. (2003.) 448–466.

Structural Synonymy and Formal Variants: Relative Clauses and their Parallels in Six Early Hungarian Translations of the Bible. Acta Linguistica Hungarica, Vol 50 (3–4), 2003 341–369. 

A Gyöngyösi Kódex magyarul író kezei. MNy. 98. (2002.) 450–461.

Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. MNy. 98. (2002.) 56–73.

Tendencies in the Development of Main Clauses of Reported Speech. Acta Linguistica Hungarica, Vol 48 (4), 2001 337–369.

A minőségjelzői mellékmondatok a középmagyar korban. MNy. 96. (2000.) 193–206.

Népi helynévetimológiák. Nyr. 115. (1991.) 125–127.

A grammatikailag jelölt idézések a könyvnyomtatás első évtizedeiben I. (Az egyenes idézés.) MNy. 84. (1988.) 283–295.

A grammatikailag jelölt idézések a könyvnyomtatás első évtizedeiben II. (A függő idézés és az átmeneti idézési módok.) MNy. 84. (1988.) 415–425.

A XVII. századi mondatalkotásról (Zrínyi Miklós nyelvében). Nyr. 110. (1986.) 475–488.

A függő idézések a XVI. századi levelekben. NéprNytud. 29–30. (1986.) 99–105.

Az idézés grammatikai módjai Heltai Gáspár nyelvében. Nyr. 109. (1985.) 337–348.

Szigetvár „bosnyák” lakóinak ragadványnevei. Magyar Személynévi Adattárak, 55. ELTE, 1983. 1–29.

A magyar nyelv egyenes idézeteinek és idéző mondategységeinek kapcsolatáról. Nyr. 107. (1983.) 472–481.

Egyéb (tudományos ismeretterjesztés; összefoglaló; publikált absztrakt; magyar mint idegen nyelv: tanítási háttéranyag):

Hogyan lesz a politikusból csaló? – Egy angol szöveghely tizenkét magyar változata. www.e-nyelvmagazin.hu, 2016. október 25.

Nyelvművel – és a többi. www.e-nyelvmagazin.hu, 2015. június 25. és: ÉdAny. 2016. 1. sz. 8.

Levélszekrény – Dömötör Adrienne írja. MNy. 112 (2016): 382–383.

Háromféle Tartuffe. www.e-nyelvmagazin.hu, 2015. február 25. és: ÉdAny. 2015. 4. sz. 14. 

Historical Morphology and Annotation: possibilities, procedures, constraints. (Coauthors: Gugán, Katalin and Novák, Attila.) Abstract in 16th Diachronic Generative Syntax Conference. Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences, 3–5 July 2014 Budapest – Workshop: Converging Corpora: How to standardize historical corpora of typologically and genetically different languages.

Nyelvtani elemzésekkel ellátott online szöveggyűjtemény. Nádasdy-levelektől a boszorkányperekig. Élet és tudomány, 2013/43. 1363–1365.
 
Sic itur… – Bakay Kornél tündöklése. Beszélő online, 2013. április 17.

Anyanyelvű könyvek a XVI. század Magyarországán. A reformáció terjesztése – könyvalapon. Élet és tudomány, 2009/51–52. 1635–1637.

„Látjátok feleim…” Időutazás a magyar írásbeliség múltjába. Élet és tudomány, 2010/2. 48–50.

Gyöngyösi Kódex. In: Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 344.

A magyar nyelv helyzete, szerepe a magyarországi kultúrában az államalapítástól a nyelvújításig. (Összefoglaló áttekintés.) Hungarológiai Évkönyv, 10/1. PTE BTK, Pécs. 2009. 141–145.

Ami a jéghegy csúcsa alatt van – a nyelvtörténet helye a magyar mint idegen nyelv tanításában. In: Alabán Ferenc (szerk.): Kontext – Filológia – Kultúra II. Banská Bystrica, 2008. 229–236.

Nyelvrokonság-elméletek a mindennapokban. ÉdAny. 2007. 3. sz. 1. (folyt.: 16).

Nyelvtörténeti kérdések és válaszok a magyar mint idegen nyelv tanításában. THL2. 2007. 1–2. 5–15.

Az egyiknek evidens, a másiknak nem. – A magyarnyelv-tanulás kezdő szintjének néhány hátrányos helyzetű nyelvtani anyagáról. Hungarológiai Évkönyv, 5/1. PTE BTK Pécs, 2004. 80–85.

Nevek vallomása: Magyar Névtani Dolgozatok. Magyar Múzeum, 1991. 1–4. sz. 287–289.

Újra úgymond. ÉdAny. 1987. 4. sz. 6.

Átértelmezett megállónevek. NévtÉrt. 1985. 20–28. (Bozóki Andrással.)

A publikációk hivatkozásai és ismertetései

Módosítva: 2017.02.22.

Szakmai életrajz

vissza