CV

MTA Nyelvtudományi Intézet, tudományos munkatárs (OTKA posztdoktori ösztöndíj)

MTA Nyelvtudományi Intézet, tudományos segédmunkatárs (MTA TMB ösztöndíj)

OTKA D 25132 posztdoktori ösztöndíj (A jelzői mellékmondatos szerkezetek a középmagyar korban)

MTA TMB ösztöndíj (A grammatikailag jelölt idézések a könyvnyomtatás első évtizedeiben)

MTA Könyvkiadási Támogatás: Három körösztyén leány – az első magyar nyelvű dráma (Balassi Kiadó, Budapest)

NKA Alkotói Támogatás: nyerskézirat elkészítése (munkacím: A Tihanyi alapítólevéltől a Káldi-Bibliáig)

PPKE Magyar Nyelvi Intézet: Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba

JATE Magyar Nyelvészeti Tanszék: Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba; Nyelvemlékolvasás és -elemzés (hang- és alaktani kérdések); Leíró mondattani és szövegtani gyakorlatok

JATE Magyar Nyelvészeti Tanszék: Nyelvemlékolvasás és -elemzés (hang- és alaktani kérdések)

2020-

NKFIH-OTKA FK 135186: Regiszterfüggő változatok a középmagyarban (vezető: Gugán Katalin)

2015-2020

NKIFH-OTKA K 116217: Versengő szerkezetek a középmagyar élőnyelvben: változók elemzésén alapuló megközelítés (vezető kutató)

OTKA K 81189: Morfológiailag elemzett nyelvtörténeti korpusz a magánéleti nyelvhasználat köréből (vezető kutató)

2019

Fóliók készleten ‒ ívfüzetek és papírlapok magyar nyelvű feljegyzései a 16. század közepéig. Scriptorium konferencia III. Eger.

Innovatív (előtagos) és konzervatív (előtag nélküli) vonatkozó névmásformák versengése a 16. századi nyomtatott bibliafordításokban. Nyelvelmélet és diakrónia 4. Budapest.

2018

Dráma a kódexben – újabb felvonás a kutatásban (A „Három körösztyén leány” keletkezéstörténetéhez). Scriptorium konferencia II. Pannonhalma.

Mire jók az üres lapok? Pesti Mihály Bibliájának bejegyzéseiről. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged.

2017

Hagyomány és újítás a Vizsolyi biblia nyelvében: vonatkozó névmási váltakozás. Nyelvelmélet és dialektológia 4: a Károli-Biblia nyelve, Budapest.

Van itt egy kis szabad hely? Vallási kötődésű nyelvemlékek (nem csak) a margón. Scriptorium konferencia I. Vác.

Mit bír el a papír? Világi (vendég)nyelvemlékek az ómagyar és a korai középmagyar korban. III. Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet konferencia, Budapest.

2016

„Oly napot végezni, ki bizonyos legyen” – a főnévi vonatkozó névmási kötőszó a középmagyar kor élőnyelvében. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged.

2015

Főurak levelei, boszorkányok perei – és egy újonnan épült adatbázis. Számítógép az irodalomtudományban, Budapest.

Historical Morphology and Annotation: possibilities, procedures, constraints. (Gugán Katalinnal és Novák Attilával.) 16th Diachronic Generative Syntax Conference. Workshop: Converging Corpora: How to standardize historical corpora of typologically and genetically different languages, Budapest.

„Ugyan az”, „ugyanaz”: kijelölő jelző és azonosító szerep. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged.

A „hogyki”: egy ómagyar kötószótípus kialakulása, használata és eltűnése. Nyelvelmélet és diakrónia, Budapest.

Dráma és párbeszéd határán – az egyenes idézés történetének egy fejezete. Drámák határhelyzetben, Nitra, Slovakia.

Idéző szerkezetből keletkezett diskurzusjelölők a magyarban. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szeged.

Nyelvtörténet, nyelvváltozat, adatbázis. Science for education – education for science, Nitra, Slovakia.

Az ó- és középmagyar kori magánéleti nyelvhasználat morfológiailag elemzett adatbázisa. 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, Cluj–Napoca, Romania.

Idéző szerkezetből diskurzusjelölő: hasonlóságok és különbségek az „úgymond” és a „mondván” történetében. Grammar and context, Budapest.

Az alaktanig és tovább: „korchmáros, korcsmáros, korcsomáros” és társai. (Morfológiailag elemzett adatbázis a középmagyar kori magánéleti nyelvhasználat köréből). M. Korchmáros Valéria 70 éves, Szeged

Az adat a nyelvtörténetben. A nyelvtörténeti adat: érvény és értelmezés, Budapest.

Számváltakozást mutató jelzős szerkezetek a középmagyar korban. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI. Szeged.

„tÿ vatok ket latrok”. Nyelvi hagyomány és latin hatás: a mennyiségjelző utáni egyes szám / többes szám váltakozás az ómagyar korban. Kolostori kultúra Magyarországon, Pécs.

„Idézőjelben mondom”. Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 2. Budapest.

Forrásszerkezetek és szerepek – a diskurzusjelölők egyik fajtájának kialakulási és használati lehetőségei. A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei, Cluj–Napoca, Romania.

„…hogy úgy mondjam (vagy nem tudom hogy)”. Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában I. Budapest.

Jel és funkciók: az „úgymond” mai szerepeinek összefüggésrendszere. Nyelvelmélet és nyelvhasználat, Budapest.

Ami a jéghegy csúcsa alatt van – a nyelvtörténet helye a magyar mint idegen nyelv tanításában. Kontextus – Filológia – Kultúra, Banska Bystrica, Slovakia.

A főnévi névmási kijelölő jelző a középmagyar korban. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szeged.

Keresd meg, ismerd fel, alkosd újra! – grammatikatanítás új szemlélettel. Lépésről lépésre – Hungarológia 40., Szeged.

Az áljelzői mellékmondatok a középmagyar korban. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szeged.

Korpuszépítés, középmagyar kor, variációvizsgálat: alapkutatások az MTA Nyelvtudományi Intézetének Magyar nyelvtörténeti munkacsoportjában. (Kihelyezett előadás: MTA.)

Mindig az élőnyelv a modernebb? – Vonatkozó névmási váltakozás középmagyar kori nyelvi rétegekben. (Kihelyezett előadás: MTA.)

Megszólaltathatók-e régi korok beszélői? Maszath Örzse, Macska János, Fokhagymáné és a többiek nyomában. (Varga Mónikával és Bácsi Enikővel.)

„Nem arra való tanácsot adsz nekem, ki én hasznomra volna, hanem aki az te megéhezett hasad töltére” – vonatkozó névmási versengés a 16. században.

„Kit ez asszony tén, azt tevé” – vonatkozó névmások versengése kilenc korai bibliafordítás tükrében. (Kihelyezett előadás: a Magyar nyelvi szakosztály ülése, ELTE BTK)

Boszorkányos kérdések, számítógépes válaszok. (Gugán Katalinnal és Varga Mónikával.) Ismeretterjesztő előadás a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

A korpuszépítő, a felhasználó – és a történeti morfológia útvesztői. 1772 előtti magánéleti szövegek morfológiailag elemzett adatbázisa. (Novák Attilával.)

Egyenes idézés, párbeszéd, dialógus -- a „Három körösztyén lány” a Sándor-kódexben.

„Megvizsgálandó, mondván grammatikai változást mutat.” (A „mondván” története az ómagyar kortól napjainkig.)

Könyvbemutató: a Magyar igei szerkezetek c. kötet ismertetése a magyar mint idegennyelv tanítása és tanulása szempontjából.

Koreferátum a „Határozott névelő” című előadáshoz. Mondattani jelenségek a Jókai-kódexben.

Morfológiailag elemzett adatbázis az 1772 előtti magánéleti nyelvhasználat köréből. A K 81189 számú OTKA-projektum bemutatása.

Az utóbbi évtized magyar nyelvtörténeti kutatásai az intézetben. Hatvan éves a Nyelvtudományi Intézet.

Egyes szám / többes szám váltakozást mutató jelzős szerkezetek az ómagyartól az újmagyar kor közepéig.

Mutatvány a TNyt. elkészült középmagyar kori fejezeteiből: a minőség-, ál-, mennyiség- és birtokos jelzői mellékmondatos szerkezetek.

„A magyar nyelvet nyomtatni kezdik” – könyvnyomtatás és nyelvemlékek a XVI. században.