Nyelvtudományi Intézet > Szakcsoport > Kurzusok > A szakképzés kurzusai
A szakképzés kurzusai
A szakképzés fonológiai részében résztvevő oktatók:
Bárkányi Zsuzsanna, tudományos munkatárs
Rebrus Péter, tudományos munkatárs
Siptár Péter, egyetemi docens. tudományos főmunkatárs
Törkenczy Miklós, egyetemi docens. tudományos főmunkatárs
Témakörök:
A szakképzés fonológiai részében az alábbi témakörökben tartottunk/tartunk órákat:
Magyar fonológia
A magyar nyelv hangalakját meghatározó szabályszerűségek: magánhangzóilleszkedés, hosszúsági alternációk, magánhangzó~semmi alternációk, mássalhangzó szabályok, zöngésségi hasonulás, degemináció, stb. vegyes fonológiai keretekben: derivációs (lexikális) fonológia, kormányzásfonológia, optiomalitáselmélet.
A szótag fonológiája
A szótag fonológiájának elmélete változatos fonológiai keretekben, szótagépítés, templatikus szótagolás, moraelmélet, szótag-motivált folyamatok: epentézis, törlés, pótlónyúlás, stb; a fonotaktikai szerveződés és a szótag; szótag univerzálék, a szótag "faktoriális tipológiája".
Kormányzásfonológia
A klasszikus kormányzásfonológia alapelvei, kormányzás és engedélyezés, üres elemek, alapos kormányzás; a kormányzásfonológia utóélete: szigorú CV és VC fonológia.
Szabály nélküli fonológiák
A szabály nélküli fonológiaelméletek összehasonlítása: kormányzásfonológia, optimalitáselmélet, deklaratív fonológia.
Laboratóriumi fonológia
A fonetika és a fonológia viszonya, fonetikailag motivált fonológia az optimalitáselméletben, fonológiai univerzálék és percepció.
Fonotaxis
Fokozatos vagy kétértékű fonotaktikai jólformáltság, a fonotakszis helye a különböző fonológiai keretekben, fonotaktikai univerzálék (és elméleti szerepük/helyük).
A fenti témakörökön kívül még rendszeresen tartunk fonológiai olvasószemináriumokat, amelyek során témafüggetlenül olvassuk a kurrens szakirodalmat.
A szakképzés mondattani részében részt vevo tanárok:
Bartos Huba
Bródy Mihály
É. Kiss Katalin
Kálmán László
Komlósy András
Témakörök:
A szakképzés mondattani részében az alábbi témakörökben tartottunk/tartunk órákat:
Magyar szintaxis
A magyar mondattan sajátosságai: a topik-fókusz artikuláció, a kvantorok viselkedése (szerkezeti helyük és hatóköri értelmezésük), igekötők és egyéb igemódosítók, és aspektuális szerepük, az alárendelt tagmondatok típusai és szerkezete, a szintaxis-morfológia interfész.
Lexikális-funkcionális grammatika
Nem-transzformációs nyelvtanok; az LFG reprezentációi: összetevős és funkcionális szerkezet, reprezentációs szintek és jólformáltsági kritériumok; számítógépes kezelhetőség, jegymátrixok, unifikáció. Leképezések a reprezentációs szintek között.
Kormányzás és kötés elmélet és a minimalista program
Az Elvek és paraméterek modell, a nyelvtan moduláris szerveződése; deriváció és reprezentáció, jólformáltsági megszorítások; szerkezetépítés és transzformációk; reprezentációs és kimeneti szintek; a lexikális információ szerepe a szintaktikai struktúrákban; redundancia, elegancia, gazdaságosság. Thematikus szerepek; Esetelmélet; anaforikus viszonyok; Logikai Forma.
Konstrukciós nyelvtan
Nem-derivációs szintaxis; frázisstruktúra és konstrukciók, a frázisstruktúrás elemzések problémái. Produktivitás, elsajátítás; idiómák és konstrukciók. A lexikális szemantika és a fonológia konstrukciós felfogása.
A fenti témakörök mellett rendszeresen tartunk mondattani olvasószemináriumokat, amelyek során az egy-egy témakörhöz vagy problémakörhöz tartozó legfontosabb szakirodalmat tekintjük át és elemezzük.
A szakképzés szemantikai részében résztvevő oktatók:
Eszes Boldizsár, tudományos segédmunkatárs
Gyuris Beáta, tudományos munkatárs
Kálmán László, egyetemi docens, tudományos főmunkatárs
Kiefer Ferenc, professor emeritus, akadémikus
Varasdi Károly, tudományos segédmunkatárs
Témakörök:
A szakképzés szemantikai részében az alábbi témakörökben tartottunk/tartunk órákat:
Algebrai szemantika
A formális szemantika kiterjesztése a többes számú kifejezések, az anyagnevek, és az eseményleírások elemzésére. A modern szemantika egyik fő irányzata.
Dinamikus szemantika
A szemantikai elemzések kiterjesztése az egymás utáni mondatok, anaforák, retorikai módszerek jelentésének vizsgálatára. A modern szemantika egyik fő irányzata.
Eseményszemantika
A modern szemantika fő irányzata, amelynek az az alapja, hogy bizonyos szemantikai jelenségek (pl. az adverbium kvantorok jelentése, az aspektus értelmezése, stb.) csak olyan modell segítségével magyarázhatók megfelelően, amelynek alapelemei között nemcsak individuumok, hanem úgynevezett eseményszerűségek is megtalálhatók.
Információstruktúra és jelentés
A mondat információstruktúrájának, azaz topik-fókusz, vagy téma-réma szerkezetének hatása az igazságfeltételes jelentésre, különös tekintettel a kvantorok hatókörére, az egyes mondatok előfeltevéseire és az általuk bevezetett implikatúrákra a különböző nyelvekben
A nyelv, illetve a nyelvészet filozófiája
A tudományfilozófia alapvető kérdéseinek (Mi a tudomány (általában)? Milyen módszerekkel dolgozik a tudomány? Mi a megfigyelés? Mi a hipotézis? Mik a (tudományos) törvények? Milyen egy tudományos magyarázat? Micsoda egy elmélet? Mi az indukció és a valószínűség? Mi egy jelenségkör modellje? stb.) és a modern nyelvfilozófia legfontosabb kérdéseinek áttekintése: Mi a jelentés és a jelölet, és mi ezek viszonya egymáshoz? Milyen sajátosságai vannak a referáló kifejezéseknek? Hogyan kapcsolódik össze az igazság és a jelentés fogalma? Milyen episztemológiai és metafizikai problémákat vet fel az intenzionalitás jelenségköre? Mi a kompozicionalitás elvének a státusza?
A fenti témakörökön kívül még rendszeresen tartunk szemantikai olvasószemináriumokat, amelyek során témafüggetlenül olvassuk a kurrens szakirodalmat.
D. Egyéb szakismereti területek
Az ide tartozó tárgyakat időszakonként hirdetjük meg, a megadott tárgykörökön belül változó tematikával. A kurzusok meghirdetése a hallgatók szakosodási igényétől és a rendelkezésünkre álló oktatók összetételétől függ.
Az elmúlt években a következő kurzusok voltak rendszeresen megtartva:
Magyar leíró nyelvtan (Kálmán László, doc.),
Morfológia (Kiefer Ferenc, prof.)
Magyar morfológia (Kiefer Ferenc, prof.)
A grúz nyelv szerkezete (Komlósy András, doc.)
A kínai nyelv szerkezete (Bartos Huba, tud.főmts.)
Bevezetés a nyelvtörténetbe (Cser András, doc.)
Számítógépes lexikon-modellek (Kálmán László, doc.)
Számítógépes fonológia (Rebrus Péter, tud.mts.)
Automataelméletés formális nyelvek elmélete (Rebrus Péter, tud.mts.),
Számítógépes nyelvészet (Oravecz Csaba, tud.mts. és Novák Attila Ph.D. hallgató),
Nyelvészet és mesterséges intelligencia (Rebrus Péter, tud.mts.),
Statisztikai módszerek (Oravecz Csaba, tud.mts.),
Neurolingvisztika (Bánréti Zoltán, doc.),
Afáziakutatás és szintaxis (Bánréti Zoltán, doc.),
Nyelvi funkciók szerzett zavarai (Kiss Katalin, tud. főmts és Mészáros Éva, tud.mts.),
Bevezetés a Pszicholingvisztikába (Lukács Ágnes, tud.mts.),
Formális pragmatika (Gyuris Beáta, tud.mts.),
Szociolingvisztika (Bartha Csilla, tud.főmts.),
Nyelvelsajátítás és nyelvfeldolgozás (Lukács Ágnes, tud.mts.),
A nyelvtudomány története (Kiefer Ferenc, prof.),
Cikkírás, előadástartás
Ezt a kurzust olyan hallgatóknak számára tartjuk, akik más kurzusokhoz kapcsolódó cikken vagy előadáson dolgoznak, illetve akik gyakorolni szeretnék a cikkírás és előadástartás technikáját. Csoportos megbeszélés, bírálat és konzultáció követi a megadott terjedelmű írások (ill. megadott idejű előadások) bemutatását, ezek formai követelményeire helyezve a hangsúlyt.
Számítógépes ismeretek
A szakon használt számítógépek kezelésének (operációs rendszerek, szövegszerkesztés, adatbáziskezelés, számítógépes nyelvek) elsajátítása az igények szerint változó tematikával (pl.: TeX, Lisp, C, Perl, Unix).
 vissza |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|