ELTE MTA Elméleti nyelvészet szak, alapképzés

Nyelvtudományi Intézet > Szakcsoport > Alapképzés

Elméleti Nyelvészet Szak (kifutó alapképzés)

Az Elméleti nyelvészet szak felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

Az Elméleti nyelvészet szak a 2006-tól induló új többciklusú bolognai-típusú képzési rendszerben alapfokon (BA) Elméleti nyelvészet szakirányként végezhető. Ez a szakirány a Szabad bölcsész alapszakon belül induló választható szakirány.

A nem szabad bölcsész szakosok számára indítunk un. minor Elméleti nyelvészet szakirányt (50 kredit), ezt bármely alapszakra felvett hallgató választhatja.

Az Elméleti nyelvészet szakirányról és minorról bővebb információ itt olvasható.

Tanszéki kezelésű infrastruktúra

Az Elméleti Nyelvészet Szakon működik egy sokfelhasználós, Unix operációs rendszerű, az Internet hálózatba bekapcsolt számítógépes rendszer, melyet a hallgatóink szabadon használhatnak. Így módjuk nyílik az elektronikus posta (e-mail), szövegszerkesztők, elektronikus faliújságok és egyéb szolgáltatások használatára. A diákok a számítógéphez kívülről is, modemmel, bármikor hozzákapcsolódhatnak. A számítógép kezelésének elsajátításához szakunkon rendszeresen tartunk Unix és Plain TeX kurzusokat.

Szakunkon ezen felül a diákok számára szabadon használható két PC különböző szövegszerkesztőkkel és Internet hozzáféréssel, valamint egy Sun terminál is. Ezen kívül a hallgatók rendelkezésére áll egy házikönyvtár és egy fénymásológép is.

Az Elméleti Nyelvészet Szak hatékonyan együttműködik más ELTE szakokkal, tanszékekkel (pl. Angol Nyelvészeti Tanszék, Finnugor Tanszék, Német Tanszék stb.) és doktori programokkal (pl. Finnugor Doktori Pogram, Germanisztika Doktori Program, Romanisztika doktori program, Skandinavisztika Doktori Program). A szak rendszeresen hirdet meg közösen kurzusokat az Angol Nyelvészeti Tanszékkel és doktori programmal. Végzett hallgatóink részt vesznek az MTA Nyelvtudományi Intézet projektumaiban, és rendszeresen oktatnak mind a szakunkon, mind az ELTE BTK Magyar és Angol szakán, valamint a szolnoki, a pécsi, a szegedi és a miskolci tudományegyetemeken. Szakunk nyitott az ELTE Természettudományi Karáról és a Budapesti Műszaki Egyetemről jövő és a nyelvészet iránt érdeklődő hallgatók és diplomások előtt.

Amennyiben arra igény van, szakunkon angol nyelven is tartunk kurzusokat. Az elmúlt években rendszeresen tartottunk angol nyelven Fonológia, Szintaxis, Szemantika, Formális szemantika, Logika, Morfológia, Pragmatika, Magyar szintaxis és Neurolingvisztika kurzusokat a nem magyar anyanyelvű, a szakra részképzésre érkező hallgatók számára.

A képzési szakaszok

1. Alapozó képzés

Az alapozó képzésben a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is. (Az alapozó képzés kurzusainak leírását l. itt.)

2. Törzsképzés

A törzsképzés bevezető kurzusaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait. (A törzsképzés bevezető kurzusainak leírását l. itt.)

3. Szakképzés

Ebben az időszakban a felvett kurzusok alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével most már a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat sajátítják el a hallgatók, alaposan és gyakorlatiasan. Maguk is aktívan alkalmazzák őket választott témaköreik leírásában. A hallgatók bekapcsolódhatnak nyelvészeti kutatásokba, és megtanulnak a nemzetközi tudományosság normái szerint cikket írni és előadást tartani. (A szakképzés kurzuskínálatát l. itt.)

Tanegységek szerveződése, teljesítésük feltételei

(1) Az Alapozó képzés 4 kurzusának sikeres elvégzése a feltétele a további órák felvételének.

(2) A Törzsképzés kurzusai kötelezőek. A Törzsképzés bevezető kurzusainak elvégzése a feltétele annak, hogy ezekből a tárgyakból haladó órákat lehessen felvenni.

A kötelezően elvégzendő Törzsképzés tanegységei között van a Matematikai és logikai ismeretek szigorlat, a Grammatika szigorlat és a Szakmai gyakorlat is. A szigorlati tételeket l.itt.

(3) A Szakképzésben felsorolt címek nem a kurzusok címét jelölik, hanem csak a tárgyköröket, amiken belül különböző kurzusok vannak meghirdetve, és amik önálló tanegységeknek számítanak. (A rendszeresen megtartott kurzusok leírását l. itt.)

A vizsgák és rendjük

1. Kollokviumok és gyakorlati jegyek

A kollokviumok és gyakorlati jegyek megfelelnek az ELTE BTK-n megszokottaknak.

A hallgatóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy sok gyakorlati tárgynál az oktató megköveteli féléves szemináriumi dolgozat megírását is, és gyakran adunk házi feladatokat. A gyakorlati jegyek ezeknél a tárgyaknál főleg az írásbeli feladatok értékeléséből származnak. Azoknál a tárgyaknál, ahol kollokvium és gyakorlati jegy egyaránt szükséges, a kollokvium anyagába általában beletartoznak az írásbeli feladatok megoldásai is.

2. Szigorlatok

2.1. Matematika és logika szigorlat

Előfeltétele: a Matematikai és logikai alapismeretek, a Matematikai ismeretek, és a Logika c. kurzusok elvégzése. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll.

A szigorlat anyagát l. itt.

2.2. Grammatika szigorlat

Előfeltétele: A Törzsképzés bevezető kurzusainak az elvégzése (3 félév fonológia, 3 félév szintaxis, 3 félév szemantika), és minimum 4 haladó grammatikai kurzus elvégzése. A Törzsképzés szigorlati anyaga: Fonológia I-II., Magyar fonológia, Szintaxis I-II., Magyar szintaxis, Szemantika, Formális szemantika.

A bevezető kurzusok szigorlati tételeit l. itt.

A szigorlat írásbeli része házidolgozat, melynek elkészítésére a szigorlatozónak 1 hete van. A szakterületet (fonológia, szintaxis vagy szemantika) a hallgató választhatja meg, de a témát az oktató adja. A szigorlatozónak azt a szakterületet érdemes választania, amiből tanulmányai során a legtöbb haladó órát végezte.

A szigorlat szóbeli része 3 részből áll, a szakterületek (fonológia, szintaxis, szemantika) sorrendjét a hallgató választja meg:

1. a házidolgozat megvédése, és a hozzá kapcsolódó szakterület haladó kurzusainak anyaga

2. a másodiknak választott szakterület bevezető kurzusainak az anyaga és egy, a szakterülethez kapcsolódó haladó kurzus anyaga

3. a harmadiknak választott szakterület bevezető kurzusainak az anyaga

A szigorlatra a vizsgaidőszak első hetének végéig kell jelentkezni, megjelölve a szakterületek sorrendjét, és a szigorlatra választott haladó kurzusokat.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat során a hallgató egy féléven át aktívan bekapcsolódik egy kutatóhely munkájába. Az MTA Nyelvtudományi Intézete felajánlotta, hogy biztosítja a hallgatók szakmai gyakorlatát, a félév során legalább heti egy délelőtt ott-töltését, és a félév végén egy önálló nyelvészeti előadás megtartását követeli meg.

Szakdolgozat

A szakdolgozatnak természetesen meg kell felelnie a szokásos bölcsészkari követelményeknek. Ezen kívül elvárjuk, hogy tanúsítsa a hallgatónak legalább egy elsajátított elemzési technikában való jártasságát, hogy konkrét elméleti állítás(ok) érvényességére (igazolására vagy cáfolatára) vonatkozzon, és egy jól körülhatárolt kérdés(kör)t vizsgáljon.

A szakdolgozat témavezetőjét a hallgató a tanszéki tanáccsal egyetértésben választhatja meg. A dolgozat bírálóját -- aki soha nem azonos a szakdolgozat témavezetőjével -- a tanszékvezető a tanszéki tanáccsal egyetértésben választja ki, s a bírálat elkészültéig a bíráló személyét nem fedi fel.

Szakunkon az a szakdolgozat kap jeles minősítést, amelyik mind tartalmilag mind formailag megfelel egy szakmailag elfogadott nyelvészeti szaklapban való publikálás feltételeinek. Ennek megfelelően a külföldi szakirodalom ismerete és használata elengedhetetlen feltétele szakunkon a szakdolgozat megírásának.

Államvizsga

A szakdolgozat megvédéséből és a szakdolgozathoz kapcsolódó szakterület(ek) anyagának szóbeli vizsgájából áll.

Az államvizsgán a szakdolgozat témavezetőjén, a szakdolgozat bírálóján és az adott szakterületet oktató és kutató szakos oktatókból álló bizottságon kívül mindig jelen van egy, az adott szakterületnek elismert nem tanszéki kutatója, oktatója is, aki szintén kérdéseket tesz fel az államvizsgázónak a szakdolgozatával és kutatásaival kapcsolatban.

vissza