Nyelvtudományi Kutatóközpont > Központ (tanszék) > Elméleti nyelvészet alapképzés (BA) > Szabad bölcsészet alapképzési szak, elméleti nyelvészet specializáció/szakirány

Szabad bölcsészet alapképzési szak, elméleti nyelvészet szakirány/specializáció

Elméleti nyelvészet szakirány/specializáció a Szabad bölcsészet alapszakon belül végezhető.

Végzettségi szint: baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA

Szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész (elméleti nyelvészet szakirány/specializáció)

Szakirányfelelős: Dr. Gyuris Beáta, tudományos főmunkatárs

Tudományos ügyintéző: Gárdai Kinga

Helyszín: 1068 Budapest, Benczúr utca 33.

Postacím: 1394 Budapest, P.f. 360

Telefon: (36-1) 342-9372/6016

e-mail: gardai.kinga[kukac]nytud.hu

Jelentkezés és felvétel

A szakirányra való belépés feltétele: egyetemi felvétel a szabad bölcsészet alapszakra. A Szabad bölcsészet alapszakra a felvételi követelmények a felvi.hu oldalon találhatók.

Az Elméleti nyelvészet szakirány felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A képzés célja

A szakirány/specializáció célja a szükséges elméleti megalapozás után olyan módszerek és elemzési eljárások megismertetése, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák a természetes nyelvek struktúrájának a szabályszerűségeit, valamint a nyelvhasználat működését. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, továbbá a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos kutatások, fejlesztések műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készségekkel rendelkeznek.

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de a szakirány lehetőséget ad a nyelvészet határterületeivel és a kapcsolódó tudományágakkal való ismerkedésre is (például szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.).

A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Tanegységlisták:

Az alapozó kurzusokon (ENY(18)-101-től ENY(18)-107-ig) a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is.

A bevezető kurzusok (ENY(18)-203-től ENY(18)-217-ig) anyagaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait.

A haladó kurzusok (ENY(18)-302-től 303-ig) és (ENY(18)-450-től ENY(18)-469-ig) alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a hallgatók betekintést nyernek a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat bemutató és gyakorlati ismereteket adó kurzusokba.

Az alapozó és bevezető kurzusok tantárgyleírásai itt olvashatók

A vizsgák és rendjük

1. Kollokviumok és gyakorlati jegyek

A kollokviumok és gyakorlati jegyek megfelelnek az ELTE BTK-n megszokottaknak.

A hallgatóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy sok gyakorlati tárgynál az oktató megköveteli féléves szemináriumi dolgozat megírását is, és gyakran adunk házi feladatokat. A gyakorlati jegyek ezeknél a tárgyaknál főleg az írásbeli feladatok értékeléséből származnak. Azoknál a tárgyaknál, ahol kollokvium és gyakorlati jegy egyaránt szükséges, a kollokvium anyagába általában beletartoznak az írásbeli feladatok megoldásai is.

2. Záródolgozat

A záródolgozattal a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek az elsajátított ismeretek szintetizálására, a tudományos munkához szükséges kezdeti lépések megtételére, valamint a tudományos szakpróza nyelvén való értekezésben megkívánt módszertani és stiláris eljárások alkalmazására. Jellegét tekintve a szakirány-záródolgozat témája lehet elméleti, illetve tartozhat az alkalmazott tudomány területéhez is. Kívánatos, hogy a téma klasszikusnak számító megközelítéseinek ismeretén túl a záródolgozat feldolgozza és röviden bemutassa a téma újabb irodalmát is. A záródolgozatot nyomtatva és számítógépes formátumban kell benyújtani. A dolgozat további formai és tartalmi követelményeit és beadási határidejét, elbírálásának rendjét az intézményi szabályzatok és a Szabad bölcsész alapszak előírásai tartalmazzák.

3. Zárószigorlat

Előfeltétele: az elfogadott szakdolgozat, az előírt tanegységek elvégzése és a kötelező kreditmennyiség megszerzése.

A szóbeli vizsgán a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy elsajátították a képzési terv által előírt legfontosabb ismereteket. A zárószigorlat része a szakirány-záródolgozat megvédése is.

Szakmai képesítés

A szak a hallgatóit felkészíti arra, hogy sikerrel vegyenek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai MA képzésben.